FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Asszony! A gazdasági bizottság szeptember 10-én tárgyalta meg a törvénynek a tervezetét, és a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel szemben ennél a törvénytervezetnél nagy vita alakult ki a gazdasági bizottságban.
A bizottság tagjai azzal valamennyien egyetértettek, hogy itt is nagy jelentőségű törvényről van szó, és a szabályozás elvei, szükségessége minden tekintetben helyes, ahogy a tervezetbe bele van foglalva. Néhány szempontot emelnék ebből ki:
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy törvény szabályozza ezt a kérdést, mert a cégnyilvántartás, bírósági cégeljárás ügye nagyon sok embert érint, és reméljük, a törvény révén nagyon sok érintett számára hozzáférhetőbbé válik majd ez a kérdés.
Korábban ezeket az ügyeket törvényerejű rendeletek és más, alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozták, ezért indokolt a törvénybe foglalásuk.
Nagyon helyesnek tartjuk azt is, hogy a cégbejegyzésre a korábbitól eltérően rövidebb idő áll majd rendelkezésre: 30, illetve 60 nap.
Helyesnek tartjuk azt is, hogy a nyilvántartott cégek adataihoz szélesebb körben lehet majd hozzáférni, ez hitelezővédelmi szempontból nagyon fontos, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy akik kapcsolatba lépnek különböző cégekkel, nem is tudják, hogy a gyakorlatban milyen társasággal van dolguk, illetve úgy érezzük, hogy az alapítással kapcsolatos ügyeket is meg fogja ez majd könnyíteni.
Végül egyetértett a bizottság valamennyi tagja abban is, hogy az egyablakos rendszer bevezetése nagyon helyes, valóban meg kell könnyíteni a társaságot alapító természetes személyeknek vagy jogi személyeknek a dolgát azzal, hogy az adószámot, tb-számot, statisztikai számot nem kell ezt követően külön összegyűjteniük, és enélkül is benyújthatják adataikat a cégbírósághoz.
A vita gyakorlatilag két területre korlátozódott. Az egyik észrevétel az volt, hogy a cégbíróságok alkalmasak lesznek-e arra, hogy a rövidebb határidőnek megfeleljenek, ráadásul a cégadatokba való betekintés is nyilvánvalóan az ő terheiket fogja majd növelni. A bizottságban erről hosszas vita alakult ki. A miniszter úr az expozéjában is utalt erre a problémára, illetve az alkotmányügyi bizottság előadója is foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Végül a gazdasági bizottság úgy foglalt állást, hogy azzal együtt is, hogy ezen a téren problémák vannak és jelentős a lemaradás, a törvénynek ez a szabályozása indokolt, de az sem lenne szerencsés, ha az új ügyekben való eljárás - már aszerint, hogy 30, 60 napon belül foglalkoznak az új cégekkel - azt eredményezné, hogy a korábbi restancia még inkább elcsúszna, és a régi ügyek még tovább csúsznának, mert az nagy anomáliához vezetne.
(11.40)
Ezzel a kérdéssel a továbbiakban nem kívánok foglalkozni.
A másik fontos vitakérdés abban alakult ki, hogy az egyablakos rendszerben vajon kinek milyen jogosítványa van. A gazdasági kamarák jelen lévő képviselői kifogásolták, hogy a kormány nem a törvények szerint járt el a tekintetben, hogy a törvényjavaslatot csak részleteiben bocsátotta a gazdasági kamarák rendelkezésére. Pontosabban: a korábbi tervezetet megküldte a gazdasági kamarák részére, de a mostanit, az Országgyűlés elé terjesztett tervezetet viszont nem. Ezt annál is inkább sérelmezték a gazdasági kamarák, mert a korábbi tervezet az egyablakos rendszerrel kapcsolatban több jogosítványt a hatáskörükbe utalt, a mostani tervezet viszont - úgymond - kivette a hatáskörükből, és az előterjesztő szerint praktikus szempontból a cégbírósághoz csatolta ezeket a feladatokat.
A gazdasági bizottság úgy ítélte meg, hogy nem lenne szerencsés e miatt a kérdés miatt a tervezetet általános vitára nem alkalmasnak találni, de az egészen biztos, hogy az általános, illetve a részletes vita keretei között erre a problémára vissza kell térni, és tisztázni kell, hogy valójában az egyablakos rendszerből adódó feladatokat kik lássák el. Vagy ez a rendszer marad - ha ez így praktikus -, ami most a tervezetben van, akkor viszont át kell gondolni, hogy a kamaráknak milyen hatásköre lehet az eljárás során, vagy pedig ha racionálisan megközelíthető, hogy a kamarák jogosítványa erősödjön, akkor a tervezettől eltérően módosító indítványokkal ezt majd meg kell tennünk. Talán ennek is köszönhető, hogy az általános vitára való alkalmasságot két tartózkodással fogadta el a gazdasági bizottság.
Köszönöm. (Taps.)
