DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat, melyet a kormány most hosszú előkészület után végre benyújtott a parlamenthez, egy olyan törvényjavaslat, amely - majdnem azt lehet mondani - pártsemleges. Egy olyan valódi gazdasági törvényjavaslatról van szó, amely az 1988. évi VI. törvényben elfogadott gazdasági társaságokról szóló törvény hibáit korrigálja, illetve az elmúlt 9 év jogfejlődését a gazdasági szabályozásban újrafoglalja, és gyakorlatilag az Európai Unióban ismert, gazdasági társaságokról szóló szabályozáshoz igazítja. Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat ezeknek a feltételeknek megfelel, azt a célt, hogy ez a korszerűsítés valóban megtörténjen és megtörténjen az a harmonizáció, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt szükséges, ez a javaslat elérte.
A Magyar Demokrata Néppárt elismerően szól a törvényjavaslat készítőihez. Úgy gondoljuk, hogy valóban egy konzisztens törvényjavaslat született, amely fő céljait és az egyes paragrafusait illetően is helytálló, és valószínűleg egy olyan korszerű törvény lesz, amelyhez remélhetőleg aztán évtizedeken keresztül nem kell majd hozzányúlni. Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely már egy beállt piacgazdasági körülmények között és szabályok között működő gazdaságra igaz, és ott fogadható el. Különösen, ha összevetjük az 1988. évi VI. törvénnyel, akkor látjuk azt, hogy az akkori és a mostani törvény között miben vannak eltérések, és ezek az eltérések abszolút logikusak és szükségesek is.
Az első részben a közös szabályoknál egy paragrafus, a 3. § azonban mindenképp említésre méltó, és talán ez az egyetlenegy, amely aktualitása miatt akár politikai vitát is keverhetne. Ez pedig a külföldi székhelyű gazdasági társaságok, illetve a külföldi természetes és jogi személyekhez való viszonyulásban rejlik.
A benyújtott törvényjavaslat a külföldi székhelyű gazdasági társaságokra nem vonatkozik, a külföldi természetes és jogi személyekre azonban igen, ők egyaránt alapíthatnak gazdasági társaságot Magyarországon. Mivel a magyar társasági jog nem állít fel külön anyagi szabályokat a külföldiekre, ezért és ebből következően logikus, hogy bármely külföldi magánszemély vagy jogi személyiségű társaság a magyar magánszemélyekkel és jogi személyiségű társaságokkal azonos szabályok szerint vehet részt gazdasági társaság alapításában és működtetésében.
Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert néhány nappal ezelőtt folytattunk vitát arról, hogy a termőföldről szóló törvény módosítása mennyiben aggályos és mennyiben fogadható el, mármint abból a szempontból, hogy ott a külföldi természetes személyeket, illetve jogi személyeket valami olyan külön kezelésben részesíti, amely lehetővé teszi azt, hogy termőföld-spekulációt ne folytathassanak Magyarországon. Azt gondolom, hogy ez a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat az ékes cáfolata a termőföldről szóló törvényjavaslat indoklásának, vagyis nem is szándékozik semmiféle megkülönböztetést tenni. Ez így helyes, és így felel meg egyébként az Európában ismert gazdasági társaságokról szóló szabályozásnak. De mindenképpen fontos megemlíteni, mert amikor ezt a vitát tovább folytatjuk - vagy éppen népszavazásról folytatunk vitát (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez nem az.) -, nem árt, ha a tisztelt képviselőtársak tisztában vannak azzal, hogy mi is a valós szándéka a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatnak.
Úgy gondoljuk, hogy nagyon helyes az a szemlélet, ami végighúzódik a törvényjavaslaton, a hitelezővédelem kapcsán. Ha összehasonlítjuk az előző és ma még érvényes gazdasági társaságokról szóló törvénnyel, akkor mindenképpen egy óriási szemléletmódbeli változást lehet felfedezni. A Magyar Demokrata Néppárt egyértelműen támogatja, hogy az új törvényjavaslat ebben az irányban mozdult el, vagyis a korábbi törvény elsősorban az átalakulással kapcsolatos, a korábbi szocialista berendezkedés állami dominanciájára tekintettel egy nagyon komoly vállalkozói szabadságot biztosított a '88-as törvényben, amely megkönnyítette a társaságalapítást, megkönnyítette az átalakulást, szétválást és gyakorlatilag lehetővé tette azt, hogy bizonyos társaságok tartozásainak úgy ne tegyenek eleget, hogy másik vállalkozásba átmentve magukat, gyakorlatilag kiürült társaságot otthagyva adóssággal együtt okoztak súlyos veszteséget a hitelezőknek.
(11.20)
A bank- és adóskonszolidáció egész története végül is erről szól, mert nemcsak amiatt mentek tönkre Magyarországon vállalkozások, mert piacvesztés volt a KGST megszűnése vagy más okok miatt, hanem nagyon sokszor tudatos volt a tönkremenetel, tudatos volt az állami vagyon közvetett megcsapolása. Ehhez bizony az akkori törvény könnyű lehetőséget biztosított az ilyen céllal vállalkozók számára. A Néppárt tehát egyértelműen támogatja ezt a szigorítást, és úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű visszaélések az új törvény alkalmazásával minimálisra csökkennek. Ez mindenképp helyes és támogatandó.
Az Európai Közösség irányelveivel harmonizáló törvényjavaslat - ez különösen a részvénytársaságokra vonatkozik - azonban néhány aggályt fölvet, amire későbbiekben szeretnék kitérni. A törvényjavaslat megalkotásának céljáról beszéltem. Úgy gondoljuk, a különböző kiigazítások, a joghézagok megszüntetése és maga a dereguláció is egyértelműen a hatályos törvény, tehát a mostani törvény belső ellentmondásainak kiküszöbölésére alkalmas.
A változásokat nézve néhány dolgot mindenképp célszerű kiemelni. Itt az egyik, hogy a hitelezők kockázatának csökkentése érdekében természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlan felelős tag, azaz közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. A törvény újabb szigorítása az, hogy az egyszemélyes gazdasági társaságokra vonatkozóan állapít meg olyan szabályokat, amelyek szerint többek között egy egyszemélyes gazdasági társaság újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat, illetve nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja részvénytársaságnál részvényes. Azt gondolom, képviselőtársaim példákkal tudnák bizonyítani, hogy ez a lehetőség, amit a hatályos törvény ma még megenged, milyen trükkökre adott lehetőséget akár az adózástól, akár általános hitelezői kötelezettségektől való megszabadulásra.
A gazdasági társaságok alapításánál is lényeges változások vannak. Az, hogy az alapítás könnyebbé válik, és a cégbejegyzés, a céggel kapcsolatos egyéb eljárások lefolytatása szintén könnyebbé válik, mindenképp helyeselhető. Azt gondoljuk azonban - és itt lehet, hogy más képviselőtársaimmal nem leszek azonos véleményen -, hogy az alapításra vonatkozó megemelt összegek, tehát így kft.-nél a 3 millió forint, a részvénytársaságnál a 20 millió forint talán felülvizsgálatra szorulna, és elsősorban a kft.-kre vonatkozóan véli úgy a Magyar Demokrata Néppárt, hogy a 3 millió forintra történő felemelés mindenképp indokolatlan, illetve aggályokat vet fel.
Miért? Azért, mert a törvény értelmében olyan vállalkozási formák, mint például a gmk. véglegesen megszűnnek, és általában is az úgynevezett súlyosabb jogi személyiségű társaságok irányába mozdul el a szabályozás, tehát ezek kerülnek jobb helyzetbe. Ez egyébként egyértelműen elfogadható és helyes, de azt gondoljuk, hogy pontosan azáltal, hogy Magyarországon a kezdő vállalkozások súlyos tőkehiánnyal küzdenek, azáltal, hogy több vállalkozás többek között az új törvény értelmében kénytelen lesz átalakulni, és általában egy vállalkozás esetében - ami mondjuk az egyéni vállalkozás kategóriába tartozik, vagy legalábbis a családi vállalkozások kategóriájába - a 3 millió forint talán egy indokolatlanul nagy ugrás. A Magyar Demokrata Néppárt mindenképpen mérsékelni szeretné ezt az összeget, és ilyen módosító javaslata lenne. A részvénytársaságokra vonatkozó 20 millió forint elfogadható számunkra.
Mi azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy igenis a kezdő vállalkozásoknál, a kisebb családi vállalkozásoknál nem feltétlenül az a lényeges, hogy a társaságnak mekkora az alaptőkéje, nagy részük ugyanis hitel nélkül gazdálkodik, legalábbis döntően ez a jellemző. Ha az egyéb törvényességi kellékek rendelkezésre állnak, úgy gondoljuk, nem szabadna kizárni azokat sem az ilyen vállalkozási formától, akik anyagilag nincsenek abban a helyzetben, hogy különösen ennek a készpénz részét, vagyis az egymillió forintot előteremtsék.
A II. fejezet foglalkozik a gazdasági társaságok alapításával, és ott a 14. § bevezet egy olyan jogintézményt, amit előtársaságnak hívnak. Ezzel egy korábbi anomáliát kíván a törvényjavaslat megszüntetni, vagyis a visszamenő hatályú cégbejegyzést. Ismerjük, különösen itt Budapesten, hogy a cégbejegyzésekkel milyen súlyos problémák voltak és vannak. Csak érdekességként mondom, hogy Budapesten az átlagos bejegyzési idő megközelítőleg 400 nap. Tehát 400 napon keresztül a kft. vagy más gazdasági társaság féllegitim formában működött. Az előtársasági jogintézmény bevezetésével azonban ez a probléma valóban orvosolható. Itt arról van szó, hogy a társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalásától, illetve az ügyvédi ellenjegyzéstől azonnal előtársaságnak minősül, és az előtársaság a később létrehozandó gazdasági társaság szabályai szerint működik.
Nagyon fontos az a szándék, hogy amennyiben az előtársaság nem tud megfelelni a cégbírósági bejegyzési követelményeknek, és a hiánypótlást sem tudja időben elvégezni, akkor az előtársaság megszüntetésére kötelezi a cégbíróság a társaságot. Ez szintén arra jó, hogy társaságalapítással kapcsolatosan megfelelő gondossággal járjanak el a vállalkozni szándékozók. Magyarországon valószínűleg több tízezer fantomcég működik, amelyeket talán már az alapítás pillanatában vagy néhány hónappal később maguk az alapítók is fölöslegesnek találtak, de elkezdődött egy jogi procedúra, aztán egy fantomcég lett. Az előtársasági jogintézmény bevezetésével ez a probléma kiküszöbölhető.
Az előtársaságra a végleges társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, s itt lényeges, hogy az előtársaság működése alatt nem kerülhet sor sem stratégiai döntések meghozatalára, sem olyan tevékenység folytatására, amely hatóságiengedély-köteles. Ezt a Magyar Demokrata Néppárt a maga részéről mindenképpen támogatni tudja.
Fontos problémát és korábbi joghézagot próbál helyrehozni ez a törvényjavaslat a kétszemélyes kft.-k ügyében, illetve általában a gazdasági társaságok működésével kapcsolatban a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálatának előírásával.
(11.30)
Itt több képviselőtársam már elemezte ezt a problémát, nem kívánom külön részletesen szintén bemutatni, hogy miről is van szó. De azt gondolom, hogy a tag kizárásáról ne lehessen társasági határozatot hozni, hanem eleve pert kell indítani, ez mindenképpen helyes és célravezető út.
Úgy gondolom, hogy a gyorsított bírósági eljárás lehetővé teszi azt, hogy ezen a területen a zökkenőmentes működés lehetősége megmaradjon.
Lényeges új elem a vezető tisztségviselők és a vezető tisztséget betöltő személyek felelősségének módosulása is. Nagyon helyes az a törekvés, hogy a vezető tisztségviselőknek a jövőbeni, a működéssel kapcsolatos felelősségét erősíti a törvényjavaslat, és egyben a vezető tisztséget betöltő személyek jövőbeni tisztségviselői lehetőségeit pedig korlátozza. Mind a két cél helyes, és a Magyar Demokrata Néppárt által támogatandó.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői felelőssége tehát erősödik, és ez vonatkozik nemcsak az ügyvezetésre, hanem az igazgatótanácsra és a felügyelőbizottságra is. Úgy gondolom, hogy pontosan az elmúlt 9 év tapasztalata indokolja ezt a változtatást, lévén hogy az igazgatótanács tagjainak sokszor egészen más szempontok szerint delegáltak képviselőket, ugyanez vonatkozott a felügyelőbizottságra is. Bizony sok helyen ezek a szervezetek formális, erősen kifogásolható munkát végeztek. Azt gondolom, hogy az igazgatótanács nem egy formalitás, és nem azért van, hogy ott honoráriumot lehessen fölvenni bizonyos személyeknek, hanem igenis felelős azért, hogy az adott társaságban az ügyvezetés hogyan dolgozik, tehát az ügyvezetés beszámoltatásában, stratégiai döntések meghozatalában erősíteni kell az igazgatótanács, és természetesen az ellenőrzés miatt a felügyelőbizottság tagjainak felelősségvállalását. Ez mindenképp hiányossága volt a korábbi, illetve ma hatályos törvénynek.
Nagyon egyetért a Magyar Demokrata Néppárt azzal a megfogalmazással, hogy egy olyan gazdasági társaságnál, amely a rossz vezetés miatt vagy bármilyen más okokból következően fölszámolásra kerül, a vezető tisztségviselő a felszámolást elrendelő jogerős bírói végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig, ha a felszámolásnál tisztségviselő volt, ne szerezhessen ilyen pozíciót. (Sic!) Ez mindenképpen az ügyvezetést készteti nagyobb meggondolásra, és saját jövőjének, a személyek jövőjének, és a tevékenységük során hozott döntéseknek a jogszerűsége és gazdasági megalapozottsága valószínűleg ezzel a módosítással erősödni fog.
A Magyar Demokrata Néppárt tehát ezt a törvényjavaslatot támogatja, néhány módosító indítvánnyal mindenképp szeretné jobbá tenni. Úgy gondoljuk, hogy korszerű törvényről van szó, amely megfelel a magyar gazdaság harmonizációs érdekeinek is és a magyar vállalkozók érdekeinek is.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
