DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt egyetért azzal, hogy egy rendkívül jelentős törvényről van szó, és ha abból a tényből indulunk ki, amely ugyancsak vitathatatlan, hogy Közép-Kelet-Európában mi voltunk az első ország, amely a társasági jognak a piacgazdaság feltételeihez igazodó első formációját megteremtettük, létrehoztuk, ez némi nemzeti büszkeségre is okot adhatna, ha nem lenne annyi negatívuma is ennek a törvénynek.
Egyértelmű, hogy változtatni kell, és nem kis változtatásról beszélek, hiszen több alkalommal kellett módosítani már eddig is az 1988. évi VI. törvényt. De ha azt a tényt vesszük alapul, hogy ma már nem áll szinkronban a részvénytársasági jog az időközben rendkívül dinamikusan fejlődött tőzsdejoggal vagy az értékpapírjoggal, vagy ha abból a tényből indulunk ki, hogy a társasági jog, valamint a számviteli jog között milyen eltérések, ellentmondások lelhetők fel, akkor valamennyiünk előtt egyértelmű, hogy a törvényalkotási kényszert ebben az esetben nem lehetett elkerülni. Bár rögtön hozzáteszem, rendkívül szerencsétlennek tartom, hogy állandóan deregulációról beszélünk, és mindig újabb és újabb törvényeket alkotunk.
Egyáltalán nem hagyható figyelmen kívül - éppen a jogalkalmazók miatt -, hogy többszörös terjedelemben jelennek meg ezek a törvények, mint a korábbi törvényeink. Ennek következtében a törvény megtanulása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a jogalkalmazók egy részét. Tehát a jövőben megfontoltabban kellene alkalmaznunk ezt a lehetőséget. De tény az is, hogy az új társasági törvénynek mindenképpen feladata kell hogy legyen a részvénytársasági jog és az értékpapír-kibocsátással kapcsolatos jog rendezése, illetőleg a nyilvános értékpiaccal összefüggő jogi szabályozás, tehát nem lehetett elkerülni a törvényalkotást.
Már sokszor volt szó a jogharmonizációs kötelezettségről egyéb jogi területeken is. Én magam a jogharmonizációs kötelezettséget illetően abból a tényből indulok ki, hogy itt a nemzeti jogalkotás, a nemzeti érdekek figyelembevétele sajnálatos, hogy általában elsikkad ezeknél a kérdéseknél. A jogharmonizációs kötelezettség fennáll, majd ha az Európai Unióba felvesznek. Természetesen, ha mi a jogunkat előre hozzáigazítjuk az Európai Unió jogához, akkor nincs gond, de a társasági jognál nincs igazán olyan egységes joga az Európai Uniónak, ami egy valódi jogharmonizációt tenne lehetővé. Ezért én a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény tapasztalatainak a figyelmen kívül hagyását rendkívül nehezményezem.
Ami a most már bekövetkezett változtatásokat illeti: változik a társasági törvény általános része - ez változik a legjelentősebb mértékben -, de változik a törvény szerkezete is, változik a gazdasági társaság szerveire vonatkozó előírások lényeges része is, és új elemként jelennek meg a kapcsolódó vállalkozások jogával kapcsolatos rendelkezések. Ezek kétségkívül mind a jogalkotói erény keretében bírálható változtatások. Alig változik a közkereseti társaság, a betéti társaság és a közös vállalat. Nagyon kismérvű a változás a korlátolt felelősségű társaságnál, ugyanakkor a részvénytársasági részben óriási változások vannak. Külön kiemelném, hogy a különös rész foglalkozik mind az öt gazdasági társaság társasági formával, tehát a közkereseti társasággal, a betéti társasággal, a közös vállalattal, a korlátolt felelősségű társasággal és a részvénytársasággal is.
Tehát egy hatalmas terjedelmű és tartalomban is hatalmas jogi erényeket is felvonultató változtatás ez és ha az általános rész főbb újdonságait megnézik, igen tisztelt képviselőtársaim, akkor rögtön szembeötlik, hogy a törvény lehetővé teheti bármely gazdasági társaság nonprofit tevékenységre alapítását. Majd erre visszatérek, mert itt igen jelentős kritikai meglátásaink lennének. Az egyszemélyes gazdasági társaság a jövőben főszabályként újabb egyszemélyes társaságot nem alapíthat. Az általános részbeli változáshoz tartozik az is, hogy a társasági szerződés megkötésétől fogva előtársasági alakot ölt a társaság. Ez egyértelműen egy jelentős változás.
(10.40)
A változások körében kell kitérni arra is, hogy a jövőben jogi személy nem lehet a társaság vezető tisztségviselője, és korlátozták a vezető tisztségviselői megbízást is. De mindjárt megjegyzem, hogy sajnos távolról sem megfelelő szélességben, nem kellő súllyal, úgyhogy itt is igen jelentős kritikai észrevételeink vannak.
Ami most már a kiindulópontot illeti, az 1988. évi VI. törvényt, a Független Kisgazdapárt megítélése szerint - amellett, hogy ez a törvény valóban első volt ebben a vonatkozásban Európa középső és keleti térségeiben - ennek a törvénynek olyan, az egész nemzetgazdaságot sújtó hibái voltak, amelyekről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen ehhez kellene igazítani az új jogot.
Elég, ha arra utalok, hogy a vagyonértékeléssel való manipuláció olyan lehetőséget teremtett a nemzeti vagyon megkaparintói számára, amelyet bizony az alaptörvény értékelésénél nem hagyhatunk figyelmen kívül. De az ellentétel nélküli vagyongyarapodás is ebbe a kategóriába tartozik, mint ahogy az újjáalakult cégek kontroll és felelősség nélküli munkájának lehetővé tétele is a '88. évi VI. törvény következtében, s ez ugyancsak nagyon jelentős mértékben hozzájárult - ne haragudjanak a kifejezésért, de jobbat nem tudok - a nemzeti vagyon kirablásához. És hadd utaljak arra is, hogy az irányítási pozícióból való csillagászati jövedelmek biztosítása, szinte hűbéri osztogatása, annyira nem a piacgazdasághoz tartozó tények, hogy nem lehet szó nélkül elmenni ezen hiányosságok mellett. Mint ahogy nem lehet elmenni amellett sem, hogy lehetővé tette a gazdasági társaságokról szóló törvény a jövedelemhalmozást, teljesen figyelmen kívül hagyta a dolgozói érdekeket. A dolgozói érdekek gyakorlatilag nem jelentek meg a társasági törvényben, tehát emiatt sem tudja a Független Kisgazdapárt ezt a törvényt elismeréssel kezelni.
Végső soron, ha abból a tényből indulunk ki, hogy ennek a törvénynek a felhasználásával, torzításával, egyéni érdekek szolgálatába való állításával érték el, hogy a termőföldtől eltekintve a nemzeti vagyon közel nyolcvan százaléka e törvény felhasználásával került eltüntetésre, hát bizony, akkor azt kell mondjam, a jogtechnikai megoldások mellett mindenekelőtt ezek a szempontok azok, amelyek miatt a Kisgazdapárt azt mondja, hogy ezekből a tapasztalatokból kellett volna kiindulni, nem pedig pusztán jogelméleti megfontolásokból, mint ahogy azt az új törvény tette.
A változtatás nem old meg olyan alapvető fontosságú kérdéseket, mint például, hogy az alaptörvény a társasági formában lehetővé tette az állami vagyon privatizációját, gyakorlatilag magánüzleti tevékenységre degradálta a nemzeti vagyon ellopásának jogi lehetőségét. Én úgy gondolom, hogy az állami vagyont éppen ezen a társasági formán keresztül lehetett kilopni, szétlopni, szétrabolni, tehát ezt nem lehet figyelembe nem venni az új törvény megalkotásánál.
De legyen szabad arra is rámutatnom, hogy a társasági formát használták fel arra is, hogy egyes köztisztviselőknek csillagászati jövedelmet biztosítsanak. Úgy gondolom tehát, hogy akkor, amikor mi a társasági szerződés eddigi szakaszát megvizsgáljuk, akkor ezeket a tényeket mindenképpen figyelembe kell venni a jövő jogalkotásánál.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ami most már a részvénytársaságra vonatkozó szabályokat illeti, kétség kívül azokat modernizálja, a konszernjogi szabályokat megerősíti, a hitelezői védelmet erősíti, a jogharmonizációt tekintve elsődlegesen a részvénytársaságnak kevésbé, illetőleg egyáltalán nem a személyegyesítő társaságokra vonatkozó részét kezeli, s úgy gondolom, hogy mindenképpen jelentős változtatásokról van szó. Sajnos azonban nem ad megoldást az üzleti élet és a gazdaság működőképessége szempontjából számos jelentős kérdésre. Így például nem ad semmilyen megoldást az igazgatótanácsi tagsággal járó felelősség kérdését illetően, de sajnálatos módon a felügyelőbizottsági tagok felelősségét illetően sem ad jogi megoldást sem, és a funkcióhalmozás korlátozásáról is csak nagyon szűk körben rendelkezik, bizony messze szűkebb körben, mint ahogy én azt a korábban előterjesztett indítványaimban is - hivatkozom a T/3289. szám alatt előterjesztett indítványomra - előterjesztettem.
A gazdasági társaságok közül a nonprofit és a közszolgálatot ellátó cégek további szerepeltetése sem kellően tisztázott a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, bár továbbra sem eldöntött kérdés, hogy a gazdasági társaságot vajon csak kizárólag üzleti tevékenységre lehet-e létrehozni, vagy el lehet bújtatni közfeladatokat vagy nonprofit tevékenységet ellátó vállalatokat is ebbe a körbe.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy világosan el kellene különíteni a gazdasági társaságokat és a közfeladatok ellátását, mert az átfedések a törvény szellemének kijátszását vonják maguk után. Tehát nem azt állítjuk, hogy ez a törvényalkotónak a szándéka, hanem azt mondjuk, hogy ez a törvény szellemének kijátszását fogja maga után vonni.
A törvény helyesen leszögezi, hogy a gazdasági társaság legalapvetőbb ismérve, hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul. Sajnos, ennek ellenére nem zárja ki az alapvetően nem gazdasági tevékenységre irányuló, hanem egyéb közhasznú tevékenységre, illetve közfeladatok ellátására, sőt nonprofit jellegű tevékenységre létrehozandó gazdasági társaságokat. Ezt az indoklás úgy említi meg, mintha ez csak nagyon szűk körben lenne meg - a televíziót és a közszolgálati rádiót említi -, de rengeteg ilyen vállalat van, ahol a nyereségérdekeltség is megjelenik a társasági formában, éppen az alapfunkcióval ellentétesen.
A tisztségviselőket illetően az alaptörvény eredetileg azt írta elő, hogy egy személy csak két vezető tisztségviselői posztot tölthessen be, de akkor is hiányzott a képzettség előírása a tisztség betöltésénél korlátozó tényezőként. '91-ben az Antall-kormány sajnálatos módon eltörölte ezt a korlátozást és egy olyan hűbéri jellegű juttatássá silányította ezt a gazdasági eszköztárt, amellyel mérhetetlenül sok visszaélés történt. Kérem, én szeretek nyíltan, világosan beszélni, ebben a Házban is szokott időnként a plenáris ülésen üldögélni olyan képviselőtársunk, aki egyszerre öt vagy hat igazgatótanácsi tagságot tölt vagy töltött be, és óriási, mondhatni csillagászati jövedelmeket zsebelt be tulajdonképpen csak a hűbéri magatartás jutalmaként, hát ezt nem lenne szabad megengedni.
(10.50)
Én az említett országgyűlési határozati javaslatomban, amelyet a gazdasági társaságokról szóló '88. évi VI. törvény módosításáról terjesztettem be, két gazdasági társaságnál, megfelelő képzettség esetében tettem volna lehetővé az igazgatótanácsi tagságot, és kizártam volna azt, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője öt évig bármilyen tisztséget viseljen a gazdasági társaság irányításában, ha korábban csődbe vitte a vállalatát. Ez egy nagyon fontos korlátozó szabály lenne annak érdekében, hogy azokat a gazdasági társaságokba befurakodott elemeket, akik a gazdasági társaságokat nem egyszer szándékosan verték szét azért, hogy az önmaguk zsebeit megtömködjék, bizony, ezekkel szemben illenék keményebben fellépni.
A felügyelőbizottsági tagság számát sem korlátozza ez a szabályozás. Ezt már a köztisztviselői törvénynél is kifogásoltam. Úgy gondolom, hogy az általam benyújtott módosító indítvány, illetőleg korábban önálló képviselői indítvány, amelyet most módosító indítványként fogok benyújtani, megfelelő megoldást tartalmaz. A törvény leszögezi ugyan, hogy az igazgatótanács tagjai egyetemlegesen és korlátlanul felelnek a társaság gazdálkodásáért, de sajnos, ez eddig nem hatályosult.
Végül még rá szeretnék mutatni arra, hogy nagyon helyes, hogy a felügyelőbizottság alapfeladata az ellenőrzés, és nem az irányítás. Ezért tartom szerencsétlen változtatásnak, hogy az alapító okirat két esetben is az ügyvezetés fölé emeli a felügyelőbizottságot. Ez bizonyos személyzeti jogkör, meg bizonyos szerződések jóváhagyását illető jogkörben jelentkezik. Én úgy gondolom, hogy ezzel felmenti a felelősség alól az ügyvezetést.
Még egyetlenegy mondatot: épp az ÁPV Rt. egész eddigi magatartása bizonyítja, hogy a társasági jogot és a nemzeti vagyon büntetlen széthordását nem szabad egy kalap alatt kezelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Miután - befejezem a mondatot - a társasági jog keretein belül ezek a kérdések tisztázhatók, a Kisgazdapárt megfelelő módosító indítványokkal kívánja elősegíteni ezt.
Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiból.)
