FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság szeptember 10-én megtárgyalta a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetét. Az a ritka eset fordult elő, hogy a bizottságban a tervezetről - a korábbi gyakorlattól eltérően - nagy vita nem alakult ki.
A bizottság tagjai megállapították, hogy a törvénytervezet alapjául szolgáló 1988. évi VI. törvény is alapvetően megfelelő volt, hiszen a gazdaságban meghatározónak bizonyult. Az 1988. évi VI. törvény biztosította a kisvállalkozások társaságokba történő beintegrálását, illetve az állami vállalatoknak gazdasági társaságokká történő átalakítását. Gyakorlatilag nagyon sok, több tízezer gazdasági társaság jött létre, és ezek a gazdaságok ma már a vállalati gazdasági szféra egészét átfogják.
A gazdasági bizottság tagjai egyetértettek abban is - beleértve ellenzéki képviselőtársainkat is -, hogy ezzel együtt is indokolt a '88. évi VI. törvény felülvizsgálata, ami végül is ezt a formájában is új tervezetet eredményezte.
A bizottság különösen négy területet emelt ki, amiért a felülvizsgálat, illetve az új törvény kiadása indokolt. Az egyik az, hogy összhangot kellett teremteni a ma is hatályos, a gazdasági társaságok működését érintő törvényekkel. Míg 1988-ban a gazdasági társaságokról szóló törvény gyakorlatilag mindenféle környezet nélkül keletkezett, és az indukálta a hozzá kapcsolódó törvényeknek a keletkezését, ma már az a helyzet, hogy több olyan törvény van, amelyik érinti a gazdasági társaságok működését, szoros kapcsolatban van vele. Ezért szükség van arra, hogy ez a törvény is számoljon ezekkel a változásokkal, és beépüljenek a törvénybe a számvitellel, a versenyjoggal, a konszernjoggal, a csődeljárással kapcsolatos kérdéseknek az egyes elemei.
Az új törvény kiadását indokolja a joghézagok kiküszöbölése, illetve bizonyos hibás részek kijavítása. Különösen fontosnak tartotta a bizottság a hitelezővédelem erősítését, ami a korábbi törvénynek nem volt erőssége. Elsősorban az alap- és törzstőke felemelése, a tőkeemelések és -leszállítások kérdése az, ami majd változásokat fog ezen a téren előidézni.
Végül fontosnak tartotta a bizottság, hogy eurokonform szabályozással erősödik a törvény, elsősorban a konszernjognak bizonyos átvételét értettük ez alatt, másrészt pedig a részvénytársasági működésnek a szabályozását, amiben kiemelkedő a zárt és nyílt részvénytársaságok működési szabályainak és különböző eljárásainak a megkülönböztetése. Úgy érezzük, hogy a zárt részvénytársaságok működését gyakorlatilag gördülékenyebbé, egyszerűbbé fogja majd tenni.
Ezek az igények végül formáját tekintve is új törvényt eredményeztek, és úgy látjuk, hogy ez is pozitívuma lesz a törvénynek, hiszen erősödött a törvényben az általános részek tartalma és terjedelme, csökkent a különös részeké - mint ahogy erre a miniszter úr is utalt expozéjában -, és összességében, ha nem is nagymértékben, de a törvény terjedelme is csökkent ezáltal.
A gazdasági bizottság a tervezetet igen jónak tartja. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyes részkérdéseket illetően itt az általános vitában, illetve a részletes vitában ne legyen komoly vita. A bizottsági ülésen néhány ilyen részkérdés merült fel, például az apport alulértékelésének a lehetősége, a vezető tisztségviselők új társaságalapítási jogának korlátozása vagy a tulajdonosi és menedzsment jogok eltérő értelmezése, hogy azok milyen mértékben szükségesek, és melyik oldalnak a javára.
Mindezeket követően nem csoda, hogy a gazdasági bizottság úgy összegezte a törvénytervezetet, hogy az általános vitára alkalmas, és a gazdasági bizottság egyhangúlag támogatja az általános vitának a megkezdését.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(10.10)
