AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslat országgyűlési megtárgyalása hagyományosan lehetőséget ad a megelőző év folyamatainak gazdasági és pénzügy-politikai értékelésére, emellett az adófizetők pénzének felhasználásáról való tételes elszámolást is jelent.
Ez utóbbi elszámolás kulcskérdése a törvényeknek és más jogszabályoknak megfelelő gazdálkodás, ami nyilvánvalóan konkrétan - jellegéből következően - talán inkább bizottsági megvitatás keretében vizsgálható. Ezért az expozéban elsősorban a gazdaság- és pénzügy-politikai összefüggésekkel, illetve a költségvetési gazdálkodás fő vonásaival foglalkozom, és röviden reagálok az Állami Számvevőszék észrevételeire is.
Az 1996-os folyamatok értékelése különösen nem szakítható el a megelőző és a következő év fejleményeitől. Egyrészt 1996 az 1995 tavaszán megkezdett stabilizációs politika következetes továbbfolytatásának éve volt. Másrészt az 1996-ban elért változások alapozták meg az ez évi eredményeket. Idén ugyanis évtizedek óta először úgy gyorsul a gazdasági növekedés, hogy az nem jár együtt az egyensúlyi viszonyok kiéleződésével. Másképp fogalmazva, hosszabb időtávra elkerülhetőnek látszik a "húzd meg, ereszd meg" politikájának folytatása, a gazdaság fokozatosan gyorsuló, de fenntartható növekedési pályára áll.
Ezek a kedvező fejlemények igenis a következetesen végigvitt stabilizáció révén, és csak így voltak elérhetőek. 1996-ban ugyanis fordulatszerű változások következtek be a nemzetgazdaságban. A folyó fizetési mérleg hiánya 1,7 milliárd dollárra, a bruttó hazai termék 4 százalékára csökkent. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ez a hiány '94-ben még közel 10 százalékot ért el. Az államháztartás hiánya - a privatizációs bevételek nélkül - a bruttó hazai termék 3,2 százalékát tette ki, ez az arány '94-ben még 8,4 százalék volt.
Számottevően mérséklődött a külső és belső eladósodottság is. Az ország nettó adóssága hozzávetőlegesen a negyedével, a tulajdonosi hitelek nélkül még ennél is jobban csökkent. A központi költségvetés adósságállománya a bruttó hazai termékhez viszonyítva oly mértékben mérséklődött, hogy ezzel az európai monetáris unió feltételrendszerében szereplő 60 százalékos határtól való, '93 végén fennálló távolságot '96-ra már a felére csökkentettük.
Markáns változások következtek be a jövedelmi folyamatok alakulásában is. A vállalkozások felhalmozási célú saját forrásai az 1994. évi 246 milliárd forintról '95-re 413 milliárdra, '96-ra pedig 650 milliárdra emelkedtek, azaz két év alatt több mint két és félszeresükre nőttek.
Mindez azt jelenti, hogy pénzügyi oldalról helyreálltak, illetve megteremtődtek a dinamikus beruházási tevékenység feltételei. Tavaly az adózás előtti nyereség 36 százalékkal nőtt, de például a gépiparban és a könnyűiparban a nyereségnövekedés az 50 százalékot is meghaladta. Szeretném aláhúzni, hogy ez a kedvező tendencia például a 20 és 50 fő alatt foglakoztató vállalkozási csoportokra nézve is igaz, azaz nemcsak a nagyvállalati szektor pénzügyi helyzetének javulásáról van szó. A privatizáció, a működő tőke beáramlása és a vállalkozások javára végrehajtott jövedelemátcsoportosítás hozzájárultak a gazdaság strukturális átalakulásához és ezzel a növekedés feltételeinek megteremtéséhez.
Az egyensúlyi viszonyok gyors javulásáért súlyos árat kellett fizetni. Az 1995-ben felgyorsult infláció az év végére ugyan 20 százalék alá csökkent, de az év átlagában - a tervezettől eltérően - 23,6 százalékos volt. 1996-ban, noha a megelőző évinél kisebb mértékben, de folytatódott a reálbérek és a lakossági fogyasztás mérséklődése. Igaz, így is a megtermelt bruttó hazai termék lényegében ugyanakkora hányadát fordítottuk fogyasztásra '96-ban, mint a rendszerváltás előtti utolsó esztendőben, '89-ben.
Mindez azt is jelenti, hogy mostanra abban az értelemben lezárult az alkalmazkodási folyamat, hogy az átalakulással járó jelentős gazdasági visszaesés következményeit sikerült feldolgozni a gazdaság fő arányait illetően.
(9.30)
Más, egyszerűbb megfogalmazásban: nincs már szükség a fogyasztás további csökkentésére, sőt annak lassú emelkedése is megindulhat '97-98-ban. A stabilizáció gyors előrehaladásának időszakában komoly eredménynek tekinthető, hogy '96-ban sem volt gazdasági visszaesés, sőt az előzetes adatok szerint mintegy 1 százalékos gazdasági növekedés következett be. Különösen kedvező, hogy az export dinamikus emelkedése mellett az év második felétől láthatóan gyorsult a beruházások alakulása és maga a növekedés is.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetés 1996. évi - privatizációs bevételek nélküli - hiánya 134,8 milliárd forint, a jóváhagyott hiány mintegy 58 százaléka volt. A központi költségvetés kedvező helyzetének alakulásában a gazdasági-pénzügyi folyamatok javuló irányzata mellett több egyszeri, nem ismétlődő körülmény is szerepet játszott. A Magyar Államkincstár létrejöttével összefüggésben keletkezett 33,8 milliárd forint egyszeri bevételből 17,4 milliárd forintot a költségvetési fejezetekbe beolvadt alapok '95. évi záró pénzállományának; további 16 milliárd forintot a megszűnt ÁFI-nál kezelt költségvetési pénzeszközök befizetése eredményezett.
Az államháztartás kamatfizetések nélkül számított, az adott évi bevételek és a klasszikus állami feladatokra fordított kiadások különbözeteként értelmezett úgynevezett elsődleges pozitív egyenlege - az említett átmeneti egyszeri bevételekkel is segítve - elérte a bruttó hazai termék 4,4 százalékát. A többlet ellenére a központi költségvetés a magas kamatfizetések miatt végső soron az említett hiánnyal zárt, ami jól mutatja a korábbi években megugrott állami eladósodásnak a világ számos más országában is megfigyelhető következményeit.
Az államháztartás gazdasági szerepének kívánatos csökkenése 1996-ban is folytatódott. Az újraelosztás mértéke az 1994. évi 60,9 és az 1995. évi 53,9 százalékról 50,9 százalékra mérséklődött. A bevételeket tekintve - a gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban - az adópolitika középpontjában '96-ban elsősorban a befektetés, megtakarítás ösztönzése állt. Mindez abban jutott kifejeződésre, hogy a társasági és a személyi jövedelemadóban '95-ben bevezetett, ilyen célokat szolgáló elemek nem változtak, a társasági adóban a beruházások kiemelt ösztönzését és a válságtérségek, különleges övezetek kedvezményezését gyorsított amortizáció és adókedvezmény, az export növelését az elmaradott térségekben megvalósuló kereskedelmiszálláshely-bővítést ugyancsak adókedvezmény segítette.
A gazdálkodó szervezetek befizetéseiből a költségvetési évben 399 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ami 11,9 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot. A társasági adókulcs '96. évi markáns csökkentése az adómorál javulásával éreztette hatását. Emellett a gazdálkodó szervezetek jövedelemtermelő képességének javulása is erőteljesen közrejátszott abban, hogy a társasági adó címen jóváhagyott 73,9 milliárd forint előirányzatból az adóalanyok - pénzintézetek nélkül - 110,8 milliárd forintot, az éves előirányzat 150 százalékát fizették be. Az előző évihez viszonyítva ez közel 20 milliárd forintos többletbevételt jelentett. Kiemelkedő volt a befizetés decemberben, amikor az adóelőleg-feltöltési kötelezettség alapján is 60 milliárd forint társasági adó folyt be. A vám- és importbefizetések - a vámpótlékcsökkentés megkezdése ellenére - 247 milliárd forintot tettek ki, ezzel a bevételek az előirányzat szintjén teljesültek.
Olyan intézkedéseket hoztunk '96-ban, melyeknek eredményeként a vámbiztosíték elszámolása felgyorsult. Ennek nyomán a '95 végi 47,5 milliárd forintos számlaegyenleg egy évvel később lecsökkent 32,4 milliárd forintra. Az általános forgalmi adóból '96. évben 515 milliárd forint bevétel teljesült, ami lényegében megfelel az előirányzatnak. Ez az 1995. évihez képest 91 milliárd forint többletet jelentett. A fogyasztási adóból származó bevétel 222 milliárd forintot tett ki, az éves előirányzat 93 százalékát. Az elmaradást alapvetően két körülmény okozta: egyrészt a gépjármű-üzemanyagok forgalmának igen jelentős, a kiskereskedelmi eladásokat illetően 14 százalékos visszaesése, másrészt a háztartási tüzelőolaj értékesítésének a tervezett növekedéssel szemben bekövetkezett csökkenése.
Mint önök előtt is ismert, a lakosság befizetései három tételből tevődnek össze: a személyi jövedelemadóból, az illetékekből és a lakosság egyéb befizetéseiből, mint például a bérfőzési szeszadóból és a lakossági vámbevételekből. A lakosság befizetései meghaladták a 419 milliárd forintot. E bevétel 105,5 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ezen belül a személyi jövedelemadó-befizetések jelentik a legnagyobb volument. A magánszemélyektől a központi költségvetésbe 389,4 milliárd forint személyi jövedelemadó folyt be, a 378,7 milliárd forintos előirányzat 102,8 százalékra teljesült.
Az illetékek körében az egyes államigazgatási eljárási illetékek egyre nagyobb hányadát váltják ki az igazgatási szolgáltatási díjak, ami már nem a központi költségvetést illeti meg, hanem a tárca vagy a díjköteles eljárást lefolytató szerv bevételévé válik. Ezért '96-ban az előirányzathoz képest mintegy 0,7 milliárd forintos bevételkiesés keletkezett.
Összegzésként mindenképpen hangsúlyoznom kell: míg a bevételi oldalon az elért eredmények többsége elsősorban a kedvező gazdasági folyamatok következménye, addig a kiadások körében felmutatható pozitívumok a kormány ésszerűen szigorú intézkedéseinek tudhatók be. A kiadások tekintetében mindenekelőtt arra hívom fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés összes felhalmozási célú kiadásainak összege 1996. évben 127,6 milliárd volt, és ezen belül a központi beruházások kiadásai a '95. évi 48,4 milliárd forinttal szemben 67,7 milliárd forintra nőttek.
Ez a közel 40 százalékos folyóáras növekedés - a gazdaságpolitikai célokkal összhangban - jelentősen hozzájárult az exportképes termelés, a munkahelyteremtés alapfeltételeit biztosító termelő és nem termelő infrastruktúra fejlesztéséhez. Jelentős, mintegy 9-10 milliárd forint forrásjuttatás révén három országos főút, az M0-ás körgyűrű, továbbá a záhonyi híd rekonstrukciója folytatódhatott központi beruházásként. A humán, infrastrukturális, felsőoktatási és egészségügyi fejlesztések mellett az ország védelmi korszerűsítésével és a közbiztonsági feladatokkal összefüggő projektek is szép számmal valósultak meg.
Tisztelt Ház! Az agrárgazdaságban az előirányzathoz képest jelentős támogatási többlet jelentkezett az exporttámogatás áthúzódásából, az exportszerkezet változásából, valamint az adott évi mezőgazdasági kivitel volumen-többlettámogatásával összefüggésben is. Nagy igény jelentkezett a reorganizációs feladatok finanszírozásánál. A kormány év közben végrehajtott forrását-csoportosításait, valamint a költségvetési törvény módosításának kezdeményezését az vezérelte, hogy ne törjön meg, hanem inkább további lendületet kapjon az agrárgazdaságban megindult fejlődés.
A kiemelt agrártámogatások együttes összegének 7 százalékos túllépési lehetősége mellett pedig olyan helyzet jött létre, amely az 1997. évi áthúzódó hatásokat is mérsékelte, ellentétben a '96. évet terhelő előző évi determinációkkal. A központi költségvetési intézmények körében meghozott differenciált intézkedések a központi költségvetés kiadásán belül a '95. évihez képest 1,6 százalékponttal csökkentették a központi költségvetési intézmények támogatásának arányát. A központi költségvetési szervek '96. évi eredeti támogatási előirányzata 439,1 milliárd forint volt, amely az év folyamán általános központi intézkedéssel három alkalommal módosult.
Támogatásnövekedésre döntő részben a '96. évi költségvetési törvény múlt év októberében történt módosítása, valamint a bérpolitikai keret felhasználása következtében került sor. Az évközi támogatáscsökkentés a '96. évben megvalósuló létszámcsökkenések fedezetéül szolgáló központi céltartalék képzése, valamint a társadalombiztosítási alapok egyensúlyi követelménye miatti differenciált előirányzat-zárolások nyomán keletkezett. Mindezzel együtt a '95. évihez képest '96-ban teljesített támogatások összege 469,3 milliárd forint, amely 19,3 százalékkal magasabb a '95. évi teljesítéshez képest.
A központi költségvetési szervek az év folyamán mintegy 300 milliárd forint saját bevételt értek el, amely a '95-ben befolyt bevételnél közel 41 milliárd forinttal, a '96. évi eredeti előirányzatnál 75 milliárd forinttal, azaz egyharmaddal magasabb. Önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy bár a tervezési fegyelem javult, de az alultervezés még mindig széles körben jellemző maradt. Csak részbeni magyarázatul szolgál, hogy az elkülönített állami pénzalapok jelentős része megszűnt, illetve beépült a fejezetek költségvetésébe, s a tervezési gyakorlat e körben még nem alakult ki, továbbá a bevételek egy része a jellemzően nem vagy nem kellő realitással tervezhető túlteljesítésként jelent meg.
(9.40)
A központi költségvetési szervek '96. évi gazdálkodásában alapvető változást eredményezett a Magyar Államkincstár létrejötte és az így megvalósuló utólagos finanszírozás, a pénzgazdálkodást felváltó előirányzat-gazdálkodás. A gazdálkodásra vonatkozó szabályozás nagyobb rugalmasságot biztosít az év közben változó feltételekhez való alkalmazkodáshoz. Az előirányzat-módosítások tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv saját hatásköre bővült, hiszen lehetőséget kapott a működési költségvetésen belüli 10 százalékos mértékű, illetve a felhalmozási kiadásokon belüli kiemelt előirányzatok közötti korlátlan átcsoportosításra.
Az államháztartási reform az intézményrendszer korszerűsítésének egyik céljaként a teljes egészében vagy döntő hányadában saját bevételből működő intézmények államháztartásból való kiemelését, a feladatellátás új szervezeti formában való hatékonyabb ellátását, illetve állami kötelezettségként való megszűnését irányozza elő. Ezen a téren '96. évben a korábbi évekhez képest jelentős előrelépés történt: éves kihatásában több mint 69 milliárd forint kiadás és bevétel, valamint közel 14 ezer fő foglalkoztatott került, illetve az 1997. évre áthúzódott átalakítások esetében kerül ki a költségvetési körből. A költségvetési pénzforgalom és létszám ilyen módon történt szűkítésének döntő része a közútkezelői rendszer és a médiák területén valósult meg.
A már említett egyensúlyi követelmények miatt a központi költségvetési intézmények támogatása '96-ban a tervek szerint is csak szerény mértékben növekedhetett. Az inflációs hatások ellensúlyozására csak korlátozottan kerülhetett sor. Ezért az elmúlt évi feladatok csak takarékos gazdálkodással, a működés hatékonyságának javításával voltak teljesíthetők. Jelentősebb növekedés csak az elmúlt évi költségvetésben kiemelten kezelendő területekként meghatározott szférákban volt elérhető. E preferenciák a végrehajtás során is érvényesültek.
A tudományos kutatás költségvetési feltételei javultak, a költségvetési támogatás az előző évihez képest 26 százalékkal növekedett. A Magyar Tudományos Akadémiánál jelentősen emelkedtek a műszerbeszerzési, beruházási és felújítási előirányzatok. A kutatási témapályázatokat támogató és a műszerbeszerzéseket szolgáló OTKA és Központi MÜFA elkülönített állami pénzalapból fejezeti kezelésű célelőirányzattá alakult. Az év során bebizonyosodott, hogy ez az átalakulás a kialakult támogatási rendszer működtetéséhez, a kutatók, fejlesztők, oktatók munkája tekintetében semmilyen gonddal nem járt.
A központi költségvetés '96-ban az előző évi támogatásnál 46,5 százalékkal nagyobb összeggel, mintegy 4,5 milliárd forinttal finanszírozta a sporttevékenységet, amelynek kiemelkedő eseménye volt az atlantai olimpia.
A kulturális élet kiemelkedő eseménye volt a '96-os esztendő, a millecentenárium éve. Ennek keretében méltó ünnepségek, programok megrendezésére került sor, fontos rekonstrukciók valósultak meg. Az ünnepségekhez nyújtott beruházási és programtámogatás érezhető segítséget jelentett a költségvetési intézmények és a civil szféra számára egyaránt.
A közbiztonság, tűz- és katasztrófaelhárítás területén a legfontosabb szervezeti változás a tűzoltóságról szóló törvény végrehajtásából adódó átszervezés volt, amelynek során több mint 4500 fő került át az önkormányzati tűzoltóságokhoz, 4 milliárd forint kiadás átcsoportosításával.
A Határőrség létszáma mintegy 20 százalékkal csökkent, amely leépítés főleg a sorállományt és a közalkalmazotti kört érintette. Jelentős szervezeti átalakítást jelentett a rendőrségen belül a készenléti rendőrség létrehozása, megerősítése, valamint a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb rendőri fellépést célzó Központi Bűnüldözési Igazgatóság felállítása.
Az igazságszolgáltatási szervek '96. évi támogatása 20 százalékkal haladta meg a '95. évi teljesítést. A bírósági és ügyészségi dolgozók javadalmazási rendszere a köztisztviselői illetményalaphoz igazodott, így annak emelése, továbbá a bírói-ügyészi pótlék növekedése 15 milliárd forintot meghaladó kiadást eredményezett.
A felsőoktatás számára meghatározó volt, hogy az Országgyűlés az elmúlt évben módosította a felsőoktatásról szóló törvényt. A törvény megteremtette a felsőoktatás korszerűsítésének alapvető feltételeit, garanciális elemeket teremtett a felsőoktatás fejlesztéséhez. A beiskolázás szinten tartásával az összlétszám bővülése folytatódott. Az összhallgató-létszám 13 százalékkal, 203 ezer főre nőtt, az alkalmazotti létszám mintegy kétezer fővel csökkent. Folytatódott a képzés korszerűsítése, a finanszírozásban fontos lépés volt a képzési normatívák bevezetése. Az intézményhálózat átalakításának fontos eleme az integráció. '96-ban nyolc regionális központ kapott pályázati támogatást teljes körű integrációja megkezdéséhez.
Az Országgyűlés határozata alapján folytatódott a Magyar Honvédség átalakítása. Ennek során korszerűsödött a vezetés rendje, módosult a szervezeti felépítés és a csapatok területi elhelyezkedése. A létszám közel 20 százalékkal csökkent, ami elsősorban a sorállományt és a közalkalmazotti kört érintette. Az átalakítás során képződött megtakarítások belső átcsoportosítása hozzájárult a működés feltételeinek javításához. Jelentősen csökkent a honvédség szállítókkal szembeni adóssága, amely a következő időszak gazdálkodását könnyíti meg.
Jelentősen, 43 százalékkal növekedett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a '96-ban működését megkezdő Magyar Államkincstár támogatása. Mindez a köztartozások eredményesebb beszedését és a feketegazdaság elleni hatékonyabb küzdelmet segítette, illetve megteremtette a kincstár működtetésének feltételeit.
Az 1995. évi stabilizációs pótköltségvetés keretében végrehajtott létszámcsökkentéseket követően '96-ban központilag elrendelt létszámleépítés nem volt. Elsősorban a működőképesség fenntartásával, a feladatok racionalizálásával összefüggően valósult meg a fejezeteknél, intézményeknél létszámcsökkentés. A létszámcsökkenés a központi intézményeknél 11 500 fő volt, de alapvetően két fejezetnél, a HM-nél és az MKM-nél koncentrálódott. Az intézmények a létszámcsökkenésből felszabaduló előirányzatokat illetményemelésre használhatták fel.
A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások körén belül lényeges és előremutató változások történtek '96-ban. A változások indítéka a kormány hosszú távú szociálpolitikai koncepciójának megfelelően az volt, hogy az egyes ellátásokhoz való jogosultság elbírálásánál alapvetően a rászorultsági szempont érvényesüljön. E szempontoknak megfelelően kezdődött meg a családi támogatások szabályozási rendszerének átalakítása.
Az állam által vállalt kezességek érvényesítésénél a korábbi években teljesített költségvetési kiadások nem várt rendkívüli visszatérülése miatt egyenlegében nem kiadás, hanem mintegy 2,5 milliárd forintos bevétel realizálódott. Az állam által vállalt kezesség érvényesítésére jóváhagyott 9 milliárd forint előirányzatból kifizetésre került 5,8 milliárd forint, zömében a jogszabályi és egyedi kezességek miatt. Ezzel párhuzamosan közel 8,3 milliárd forint bevétel keletkezett a korábban kifizetett kezességek visszatérüléséből, amelyben meghatározó szerepe a parlamentben is említett tranzakciónak, a Metra Kft. 7,5 milliárd forintos befizetésének volt.
A helyi önkormányzatok '96-ban mintegy 1000 milliárd forinttal gazdálkodtak, ami közel 18 százalékkal több az 1995. évi forrásoknál, és 3 százalékkal több a tervezetthez képest is. A gazdálkodást és finanszírozást a tervezettet meghaladó bevételek mellett az is elősegítette, hogy a tárgyévi bevételeken belül 33,9 százalékot az állami hozzájárulások és támogatások, 10,5 százalékot a személyi jövedelemadó-bevétel tett ki.
A finanszírozás rendjének megfelelő ütemes és hiánytalan átutalás minden önkormányzat részére megtörtént. A bevétel túlteljesítése számottevő volt a saját folyó bevételeknél, ezen belül főleg a helyi adóknál, továbbá a felhalmozási és tőkejellegű bevételeknél.
Az önhibán kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok kiegészítő állami támogatásának megszigorított feltételrendszere az előző évhez képest kevesebb támogatási igénnyel járt. Ennek ellenére a tervezett előirányzat nem bizonyult elegendőnek. A többletigény finanszírozását belső előirányzat-átcsoportosítás, illetve a költségvetési törvény módosítása tette lehetővé.
Az 1996. január 1-jén megindult, a kincstáron keresztül lebonyolódó önkormányzati nettó finanszírozás jelentős eredményeket hozott az államháztartás gazdálkodásában. A kincstár a központi költségvetési kapcsolatokból származó önkormányzati források mintegy 45 százalékát pénzforgalom nélkül a közterhek elszámolására fordította. A kincstár és az önkormányzatok nettósításának viszonylatában havonta mintegy 12 milliárd forinttal csökkent a központi költségvetés finanszírozási pénzszükséglete.
Az szja- és tb-kötelezettségek tekintetében mintegy 180 milliárd forint automatikus beszedése volt biztosított. A helyi önkormányzatok összességükben eredményesen gazdálkodtak. Érzékelhető volt, hogy a gazdasági környezet követelményeihez igazodóan igyekeztek a költségeket csökkenteni, ennek érdekében törekedtek a feladatok felülvizsgálására, szűkítésére - bár voltak esetek, amikor ez a lakossági igényekkel és érdekekkel való ütközéssel járt együtt.
Tisztelt Ház! A költségvetési adósság, illetve hiány finanszírozásának '95-ben még igen nyomasztó napi gondjai '96-ra megszűntek. Ez az államháztartási egyensúly érezhető javulásának volt a következménye. '96-ban összesen mintegy 224 milliárd forintos többlet nettó finanszírozási igény jelentkezett, jórészt a költségvetési hiány, illetve a tb-alapok finanszírozása miatt.
A központi költségvetés bruttó adóssága összesen csak 198,8 milliárd forinttal növekedett, ami az adósság GDP-hez mért arányának nagymértékű, közel 11 százalékpontos mérséklődését eredményezte. Az adósság szerkezete elsősorban az MNB-ről szóló törvény, továbbá az 1996. évi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján érdemlegesen átalakult, a bruttó belföldi kamatozó adósság jelentősen, 688,8 milliárd forinttal nőtt, ezzel szemben az árfolyam-különbözetből származó, MNB-vel szembeni kamatmentes, lejárat nélküli adósság összességében 460 milliárd forinttal, a költségvetés külföldi adóssága 30 milliárd forinttal csökkent.
(9.50)
A relatív eladósodottság javulásában, az adósság GDP-hez mért visszaesésében a folyó hiány csökkenése mellett jelentős szerepet játszott az, hogy privatizációs bevételek költségvetésbe befizetett része adósságtörlesztésre került felhasználásra. 1996-ban a költségvetés a 1995-96-ban befolyt privatizációs bevételeiből összesen 289,9 milliárd forintot fordított ilyen adósságtörlesztési célra.
A központi költségvetés 1996. évi finanszírozása összességében kedvező állampapír-piaci környezetben valósult meg. Ennek következtében jelentősen mérséklődött a hozamszint, s egyúttal javult a költségvetési adósság lejárati szerkezete. A lejárati szerkezet javítása alapvetően két területen következett be. Egyfelől a diszkont kincstárjegyek között csökkent az 1 és 3 hónapos és nőtt a 6 és 12 hónapos értékpapírok aránya, másfelől nőtt a piacon eladott államkötvények súlya a finanszírozásban. A kötvényeken belül rendszeressé vált a két- és hároméves futamidejű fix, valamint a hétéves futamidejű, változó kamatozású kötvények értékesítése.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszékkel a folyamatos kapcsolattartás keretében konstruktív és tényszerű volt az együttműködés. Jelentésük korrektül fogalmazta meg véleményüket, melyből a jobbító szándék ez alkalommal is kiolvasható volt. Mondom ezt annak tudatában, hogy néhány felvetéssel kapcsolatban véleményeink nem egyeztek. Az ÁSZ által jelzett problémákra a részletes választ írásban egy héten belül a tisztelt Ház rendelkezésére bocsátjuk a korábbi évek gyakorlatának megfelelően.
A teljesség igénye nélkül érintenék néhány, ÁSZ által felvetett problémát.
A kincstári adatok és az éves beszámolók közötti eltérések számszerű levezetésére, elismerem, valóban nem történt intézkedés. A kincstár működésének első évében azonban nem is volt, mert nem is lehetett elvárás, hogy a kincstári és az intézményi adatok maradéktalanul egyezzenek. A kincstári feladatkör kiterjesztésének is megvannak a maga megvalósítható lehetőségei, s ezekkel számolnunk kell.
A mérleg leltárral való alátámasztottságát mi megfelelőnek tartjuk, mivel a vonatkozó rendelet értelmében a leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás, s mi ennek megfelelően jártunk el.
A kincstári egységes számlát érintő, a kifogásolt többletkibocsátás a költségvetés bruttó adósságát valóban növelte, a nettó adósságot azonban nem, mivel a kibocsátások ellenértéke azonos nagyságban növelte a KESZ állományát. A kifogásolt többletkibocsátás viszont többletpiaci mozgásteret adott az államadósság menedzselőinek, amire szükség volt. Megjegyzem, az MNB támogatását nem indokolt összekapcsolni a magas KESZ-szinttel és az arra fizetett kamattal. Az MNB pénzügyi helyzete az 1996. évi monetáris folyamatok következménye, amin nem változtatott volna az alacsonyabb költségvetési betétállomány sem. A magas KESZ-állomány azért sem jelentett veszteséget a költségvetésnek, mert '96 első felében például a betét után kapott jegybanki alapkamat kifejezetten magasabb volt, mint a költségvetés finanszírozási költsége.
A kormányhitel-követelések kapcsán ismételten rá kell mutatnom, hogy a parlament részére benyújtásra kerülő általános és fejezetdokumentum véglegesített változata - a tervezetektől eltérően - a kormányzati követeléseket csak devizában tartalmazza. E döntésünk éppen az állományi adatok forintra történő átszámításából fakadó különbségek miatti viták megelőzését szolgálja. Ezzel összefüggésben ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy az MNB forintkimutatásai a belső mérleg elkészítéséhez igazodva szükségszerűen más szemléletben és más tartalommal készülnek.
Megítélésem szerint nem helytálló a jelentés azon megállapítása, mely szerint a kormányzati követelések állományváltozása nem követhető nyomon. A parlament elé kerülő táblázatok ugyanis az állományváltozást mind a követelés egészére, mind annak lejárt részére kimutatják.
Tisztelt Ház! Az 1996. évi költségvetés végrehajtása a tervezetthez közel álló helyzetet eredményezett, pótköltségvetés benyújtására '95-től eltérően nem volt szükség. A kormány a beszámolási időszakban teljesítette a Nemzetközi Valutaalappal létrehozott készenléti hitelprogramban foglaltakat is. A sikeres stabilizációt a külföldi befektetők és hitelintézetek megnyugvással fogadták, s ma már itthon is egyre többen ismerik el ennek jogosságát és eredményességét. Ugyanakkor be kell vallani, hogy a stabilizáció eredményeit 1996-ban még igen kevesen, inkább a vállalkozások érzékelhették mindennapi életükben. Hozzá kell tenni, ez évben a bérek, a nyugdíjak és a családi pótlékok emelkedése, az infláció fokozódó lassulása mellett, a többség számára már az egyéni élethelyzetek stabilizálódását mutatja, egyes rétegek számára pedig már szerény javulás is megélhető. A kedvező folyamatok természetükből, így például az érvényes nyugdíjmechanizmusból fakadóan, fokozatosan gyűrűznek tovább, és különösen a jövő év elejétől válnak még szélesebb körben érzékelhetővé. Tudnunk kell azonban, hogy minderre az örvendetes fejleményre csak a most tárgyalt, 1996. évi nemzetgazdasági eredmények talaján nyílhatott lehetőség.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy az 1996. évi költségvetési zárszámadási törvényt megtárgyalni és a szükséges módosítások után elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
