LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy ebben a Házban senki sem vitatja és senki nem kifogásolja azt a megállapításomat, amikor azt mondom, hogy a magyar egyetemek, a magyar kutatóintézetek világhírűek voltak, európai hírűek voltak az elmúlt évszázadokban, és igen sok tudóst, igen sok művelt főt adtunk a világnak, adtunk a magyar hazának - Szentgyörgyi Alberttől, Bláthyn keresztül, sorolhatnám ezeket a neveket. (Dr. Szabó Zoltán: Mondjál még egyet!) Sorolhatnám azokat a neveket is, akik ebből a kis országból olyan hatalmas sikereket és eredményeket értek el, hogy hazánk létszámához viszonyítva a magyar Nobel-díjasok száma, azt hiszem, messze meghaladja a többi ország arányaihoz viszonyított Nobel-díjasok számát.
Az utóbbi időben azonban a felsőoktatási intézmények, valamint a kutatás és fejlesztés területén rendkívül nagy visszaesés és rendkívül nagy káosz uralkodik; köszönhetően elsősorban a Bokros-csomagnak, majd az azt követő liberális kulturális minisztérium meggondolatlan, összeegyeztethetetlen, források nélküli átszervezésének és különféle módjainak, amelyek teljesen tönkretették ezeket az intézményeket. Az ott tanító és felkészült oktatókat, kutatókat lehetetlen helyzetbe, létbizonytalanságba sodorta és ennek következtében mind az oktatási, mind pedig a kutatási munkaterületen komoly problémák jelentkeznek.
Ezeket a komoly problémákat nem tudta a minisztérium utasításokkal megoldani, még az 50 millió dolláros világbanki kölcsön - amely az integrációs pályázatokra került kifizetésre - sem oldotta meg az alapvető problémákat, úgyhogy a jelenlegi helyzet káoszszerű, katasztrofális. Nem oldotta meg többek között - csak néhányat emelek ki - az intézmények közötti átjárhatóságot, nem oldotta meg a széttagolt intézményi rendszer ésszerű összehozását, ésszerű átszervezését, nem oldotta meg az egyre inkább jelentkező kontraszelekciót és még sorolhatnám ezeket a problémákat, ezeket a hiányosságokat, ami miatt a helyzet nem megnyugtató.
Mindnyájan tudjuk azt, hogy egy ország fokmérője a kultúra, a műveltség, a felsőoktatás és az alapkutatások minél jobb minőségben történő végzése, ez határozza meg az ország jelentőségét; és különösen egy olyan kis országban, amely mindig arról volt híres, hogy kiművelt emberfőket tudott adni az országnak, a hazának, Európának és a világnak, ez a visszaesés komoly veszélyeket jelent, és ennek a káoszhelyzetnek a megszüntetésére nagyon-nagyon hamar szükség van.
A Független Kisgazdapárt mindig óriási nemzeti kincsnek tekintette a felsőoktatásban és a kutatásban felhalmozódott szellemi erőt. A Független Kisgazdapárt mindent elkövet, hogy ez a folyamat, amelyet az előbb vázoltam, megálljon, hogy ez a szellemi erő újra működni kezdjen, újra működőképes legyen, hogy a kutatásban és az oktatásban dolgozó oktatók, professzorok, tudósok visszanyerjék az önbizalmukat, megszűnjön a létbizonytalanságuk, hogy erkölcsi és anyagi szempontból megbecsült és a tudásuknak megfelelő helyre kerüljenek ebben a társadalomban.
Ezért a Független Kisgazdapárt harcolt, ma is harcol és harcolni fog, és remélhetőleg a jövő évi választások után, amikor egy nemzeti kormány kerül hatalomra, akkor ezek a problémák megoldódnak. Remélhetőleg akkor majd Magyarország megint nem kiszolgáló nemzetként, hanem a kiművelt emberfők országaként fog csatlakozni az Európai Közösséghez.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
