ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásom bevezetőjében talán szeretnék két kisgazda képviselőtársam felvetésére válaszolni.
A részaránytulajdon forgalma gyakorlatilag működik, még akkor is, ha nincs kimérve és nincs bejegyezve, mert a mai földárak alapján nincs olyan rossz minőségű föld, amit ne érne meg a mai áron megvenni.
A másik dolog, hogy a tagok miért nem vásárolnak több földet, és miért nem azon működik a szövetkezet. A tagok vásárolnak földet, csak egy gond van vele, tisztelt képviselőtársaim: ha az idős szövetkezeti tag elhalálozik, akkor a földtulajdon nem a szövetkezetben marad, hanem továbbszáll, mondjuk, a városi gyerekekre, és ez lehetőleg többfelé van, az már megint nem ott marad a művelésre. Ez gond, nem a területnagyság szempontjából gond alapvetően, hanem a művelésnél gond, hogy a parcellákat szétdarabolja, és ezért vegyszerezési és egyéb más agrotechnikai bonyodalmakat okoz.
A most tárgyalt földtörvény-módosítás terve nagy politikai vitát váltott ki. Talán szerencsésebb lett volna, ha ellenzői szakmailag érvelnek ellene, és rámutatnak azokra a hibákra, amelyeket esetleg tartalmaz a javaslat, s szakmailag megalapozott érvekkel teszik azt jobbá.
Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, önök nem ezt teszik, sokkal inkább igyekeznek politikai hisztériát kelteni. Ennek véleményem szerint két alapvető oka lehet. Ez a módosítási javaslat szakmailag jó, és nem tudnak ellene érvelni, ezért kénytelenek hisztériát kelteni. A másik ok, hogy önök továbbra is próbálják a szövetkezetekkel szembeni kirekesztő, közel hétéves politikájukat folytatni, amit tanúsított Bernáth Varga Balázs képviselőtársam előbbi hozzászólása. Pedig a szövetkezetekben dolgozó több százezer fő iránt talán nagyobb alázatot kellene önöknek tanúsítaniuk, és talán illene, hogy önök megkövessék őket az ellenük folytatott politikai hecckampány miatt. Tudomásul kellene venni, hogy ők is tisztességes, adófizető állampolgárok.
A szövetkezet nem vagyontárgyakból és nem az elnökből áll. Az elnököt ugyanúgy választja a tagság, mint az országgyűlési képviselőt, s ha tudja, hogy kit kell képviselőnek választani, biztosan azt is el tudja dönteni, hogy kit kell szövetkezeti elnöknek választani. Így nem igaz az a kisgazda vád, hogy ez a törvénymódosítás a szövetkezeti elnököknek kedvez, sokkal inkább kedvez azoknak a dolgozóknak, akik ezekben a társasvállalkozásokban dolgoznak, és nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy földtulajdonhoz jussanak, illetve ezen önállóan gazdálkodni tudjanak.
Mi a bajunk a termőföldről szóló jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvénnyel? A legnagyobb hátránya, hogy negatív diszkriminációt alkalmaz a legnagyobb mezőgazdasági termelést folytató csoportosulással. Kizárja a mezőgazdasági szövetkezeteket és társaságokat a földvásárlásból, ezért mi nagyon fontosnak tartjuk a módosítást, hogy végre, aki dolgozik a földdel, ne csak bérlője, hanem tulajdonosa is lehessen. Egyetértünk a múlt hét folyamán Gyimóthy Géza által idézett Teleki Pállal: "Aki a földet műveli, az az államnak szolgál." De úgy gondolom, akkor dönthesse el önmaga, hogy milyen formában próbál szolgálni, magántermelőként vagy valamelyik társasvállalkozás dolgozójaként, vagy tagjaként.
Mit nem mond ki a törvénymódosítás? Nem mondja ki, hogy a földet el kell adni. Tehát nem igaz az a vád, hogy kiárusítás folyik, és a nemzeti vagyont, a termőföldet árusítja ki a kormány. Nem mondja ki, hogy külföldi vásárolhat földet. Továbbra is bennmarad a jelenleg is érvényes meghatározás, miszerint sem külföldi magánszemély, sem külföldi jogi társaság nem vehet termőföldet.
Miben más a tervezet? Kimondja, hogy belföldi jogi társaságok, szövetkezetek vásárolhatnak termőföldet olyan mértékben, mint a magánszemély, azaz 300 hektár nagyságban. Ezt is szigorú feltételekhez köti: a tulajdonszerzést megelőzően öt éve folytat mezőgazdasági tevékenységet, székhelye szerinti településen szerezhet, legyen legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű alkalmazottja. E feltételekkel a szabályozás hasonlít a nyugat-európai szabályokhoz. Nagy hiányosságának tartom, hogy ezeket a feltételeket nem írja elő a magyar állampolgárságú magánszemélyek vásárlásánál, mert így jelentősen csökkenne a falvakból való tőkekivonás, mely hosszú távon a falvak elszegényedését jelentheti. Továbbá a tervezet foglalkozik a földbérlet kérdésével, azt pontosabbá teszi, védi a földet mint természeti kincsünket, nagyobb biztonságot ad a bérlőnek, hogy eredményesebben gazdálkodhasson. A bérlet ötéves minimuma lehetővé teszi a normális vetésforgó kialakítását.
Mit várok személyesen a törvénytől? A zsebszerződések táptalaja csökken azáltal, hogy több vevő jelenik meg a piacon. Egyenlő versenyhelyzet alakul ki a gazdálkodók között. Az állattartó gazdaságok nemcsak termékeik árának emelésével tudják megőrizni nyereségességüket. Jobban megvalósulhat a kisgazda képviselők által többször is hangoztatott nézet, miszerint a gabonát csak bőrben érdemes eladni, mert így biztosítható lesz az állatállomány takarmányszükségletének egyenletes ellátottsága. A kárpótoltak, akik nem akarnak vagy nem tudnak gazdálkodni, tisztességesebb árat kaphatnak a földjükért.
Itt szeretnék megállni egy pillanatra. Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Ha önök annak idején komolyan gondolták a kárpótlást, akkor most miért nem azt támogatják, hogy a kárpótoltak tisztességes árhoz jussanak, amikor eladják a földet? Miért azt támogatják, hogy a kárpótlás haszonélvezői a spekulánsok legyenek? Vagy ez volt az eredeti céljuk? De akkor ezt be kellene vallani!
A következő nagyon fontos célunk, hogy megvédjük azt a közel 400 ezer tisztességes adófizetőt, akik a szövetkezetekben és jogi társaságokban dolgoznak. Az ő tevékenységük alapján közel 200 milliárd forint bevételhez jut az állam a különböző adók és járulékok révén. Ebből lehet nyugdíjat fizetni, egészségügyet finanszírozni, oktatást támogatni, honvédséget, rendőrséget, önkormányzatokat finanszírozni, a munkanélküli-ellátást fizetni, valamint a mezőgazdasági termelést és épp a magántermelőket támogatni. Úgy gondolom, hogy minden országgyűlési képviselőnek erkölcsi kötelessége támogatni, hogy az érintett adófizető állampolgároknak lehessen jövőképük.
(21.30)
Ha ők úgy gondolják, hogy szövetkezetekben vagy társaságban képzelik a mezőgazdasági tevékenységet, akkor tehessék, mert másokkal egyenlő jogú állampolgárok.
Befejezésül még egy nagyon fontos elemről kell szólnom. Ez a módosítás a magántermelők érdekeit is szolgálja, mert a működő jelzálog-hitelintézet csak úgy tud a mezőgazdaság szempontjából is eredményesen működni, ha a földnek reális ára van, ugyanis akkor tud megfelelő nagyságú hitelhez jutni a tulajdonos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján kérem, fontolják meg véleményüket, és támogassák a törvénytervezet elfogadását, illetve ha van jobbító javaslatuk, azt terjesszék a tisztelt Ház elé.
Külön szeretném megköszönni azon ellenzéki pártok tagjainak, akik nem voltak hajlandók részt venni a népszavazási aláírásgyűjtésben, hogy megtagadták annak gyűjtését. Igaz, azok az emberek falvakban élnek, és a mezőgazdaságból élnek, tehát úgy tűnik, ők tudják, miről van szó.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
