BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A jövedéki adóról, a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény előterjesztői expozéjában és a törvényjavaslathoz mellékelt általános indoklásban megfogalmazott irányelvekkel a Magyar Demokrata Fórum teljes mértékben egyetért.
Támogatjuk azokat az elképzeléseket, amelyek a hatékony módon biztosítható adóbehajtást, a feketekereskedelem visszaszorítását, az adóelkerülés visszaszorítását támogatják, támogatják a gazdasági élet tisztességes szereplőit, egyszerű, világos, közérthető megfogalmazást alkalmaznak. Azért mondom ezt el így, mert ezek tulajdonképpen a tisztességesen adózó állampolgárok érdekei. Így érhetjük el azt, hogy minimális adóterhekkel tudja az állam a bevételeit biztosítani, és az állam működését garantálni. A kérdés csupán az, és ebben a törvényben is ez a kérdés, hogy ezen elvárásoknak, célkitűzéseknek az előterjesztés megfelel-e.
A legjobb módszert választotta-e az előterjesztő arra, hogy ezeket a célokat elérje? Azt kell mondanom, hogy sajnos nem. Ebben az előterjesztésben ezt a célt nem sikerült minden szempontból elérni és kielégíteni.
Arra, hogy világos, közérthető-e a törvény, egyetlen példát szeretnék mondani. Az előterjesztő elfelejtette fölsorolni azon termékeket, amelyekre ez a törvénytervezet vonatkozik név szerint, és helyette bizonyos vámtarifaszámokkal jelölte a termékeket. Ebből adódóan az állampolgár, aki elolvassa ezt a törvényt, nem is tudja, hogy ez a törvény mire vonatkozik. Aki viszont szeretné megtudni - azt hiszem, a mesében ismert módon -, járjon utána. Ez egyáltalán nem egyszerű. Igaz egyébként, meg kell vallani: az előterjesztő úgy fogalmazott, törekszik arra, hogy a szabályozás egyszerű és világos legyen. Erre csak azt lehet mondani, hogy a törekvést egyelőre még nem koronázta teljes siker, majd esetleg később.
Kiegészítve azokat az aggályokat, amelyeket már képviselőtársaim az előzőekben elmondtak, néhány szót részletesen szeretnék mondani magáról a törvényről.
A törvénytervezet vezérgondolata az infláció visszaszorítása. Azt kell mondanom, sajnos ennek az elvárásnak sem tudott teljes mértékben megfelelni az előterjesztés, ugyanis a törvényjavaslat indoklása egyértelműen megfogalmazza, hogy ez a törvényjavaslat egy 15,1-15,4 százalékos adónövekményt kalkulál. Ez természetesen egyben áremelkedés is, de elfelejtették beleszámítani a valutaárfolyamok változását. Ha az ember az értéktőzsdén utánanéz az áraknak, mármint az előjegyzéseknek, akkor azt tapasztalja, hogy ennél lényegesebb az áremelkedés, és sajnos azt kell mondanom, bizonyos üzemanyagárak esetében ez akár árrobbanás mértékű is lehet. Egyes szakértők úgy vélik, ezen törvény és a leértékelés hatására az ólmozatlan benzin ára januárra elkerülheti a 180 forint/literes árat. Ez elég komoly csapás lesz de van ennek más hatása is, amivel szintén nem számol maga az előterjesztés. Ez pedig az a negatív hatás, ami a költségvetésre nézve negatív, nem az állampolgárra.
Közismert dolog, hogy a jövedéki adó és az áfa mértéke is lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagállamokban, de a mostani költségvetésre gyakorolt hatás szempontjából sokkal lényegesebb az, hogy a szomszéd országokénál is lényegesen magasabb ez az adóteher. Itt már képviselőtársaim közül néhányan elemezték, de nem árt megemlíteni azt, hogy mit indukál ez a tény. Ez elsősorban egy importturizmust indukál, különösen az autó és munkagépek hajtására használt folyékony üzemanyagok esetében. Arról van szó, hogy ilyen áremelkedés és ilyen árkülönbözet mellett már megéri az állampolgárnak, főleg a határokhoz közel lakóknak, egyszerűen abból a célból, hogy megtankoljanak és üzemanyagot hozzanak, szomszéd országokba átmenni. Ez egyébként feszültséget okozhat szomszéd országok között is, de én most a költségvetésre gyakorolt hatásával foglalkozom. Itt egyszerűen csak arról van szó, hogy ahelyett, hogy az állam a megemelt adómértékek miatt több bevételre tenne szert, egyszerűen csak az történik, hogy mivel ezekből a termékekből kevesebb fogy, ez a bevétel egyszerűen a szomszéd államok államháztartását illeti. Ez a bizonyos benzinturizmus nem új dolog ebben a térségben.
Az előterjesztés egy rendkívül súlyos hibájának tartom azt a részt, amelyik az adóraktár fogalmával foglalkozik. Mint ismeretes, jövedéki terméket adóraktárra termelhet a termelő, és az, ahogy ez bekerült a törvénytervezetbe, egyértelműen a kicsik visszaszorítását, a kisvállalkozók visszaszorítását és a nagyok támogatását jelenti. Ugyanis az adóraktárnál számítógépes rendszer, kettős könyvelés, auditálás költsége jelenik meg, ami nem kicsi. És ha végiggondolja az ember azt, milyen hatása lesz ez azokra a kicsi pálinkafőzdékre például, amelyeknek hagyománya van Magyarországon akár szövetkezeti vagy kistársulás formájában is, azt kell mondanunk, negatív hatása lesz, mert ezeket a költségeket ők nem tudják vállalni, vagy csak jelentős áremeléssel.
Egyértelmű egyébként, nemcsak ebből, hanem más részeiből is - majd rátérek erre is - az, hogy a törvénytervezet a nagyvállalkozásoknak kedvez. De azt kell mondanom, nemcsak ez. Több olyan lépése volt a jelenlegi kormánykoalíciónak, amiből egyértelműen az derül ki, hogy nem cél a vállalkozások tömegesítése, nem cél egy széles polgárság kialakítása, sokkal inkább a monopolhelyzetek erősítése és a kicsik lehetetlenné tétele. (Vancsik Zoltán: Miről beszélsz?)
Azt kérdezi képviselőtársam, miről beszélek. Szeretném fölhívni a figyelmét a pénzintézeti törvény azon kitételére, miszerint a minimális jegyzett tőkéjét azoknak a kispénzváltóknak, akik egy-egy pénzváltót működtetnek határon, a Váci utcában vagy bárhol az országban, egymillió forintról ötmillió forintra emelték fel ez év januárjától. Akinek ötmillió forintja van, nem fog egy ilyen kicsi boltot működtetni. De nem ez a probléma, hanem az, hogy aki működtet, annak nincs ötmillió forintja.
(10.20)
Egyébként ha valaki kíváncsi ennek a törvénynek a hatására, annak javaslom, menjen ki a Keletihez, és nézze meg, hogy ennek a törvénynek milyen a hatása. A forgalom egyik részét a nagyokhoz tereli, a másik részét pedig a feketekereskedelembe. Ha bemegy a Keleti parkolójába, láthatja, hogy 5 millió forint jegyzett tőke, adószám és adófizetés, esetenként magyar állampolgárság nélkül is folyik a pénzváltás - ahelyett, hogy ez legális, adózott körülmények között hivatalos pénzváltókban történne.
De a másik, a most előttünk lévő előterjesztésben, a gazdasági társaságokról szóló törvényben a kft.-k, illetve a részvénytársaságok vonatkozásában is hasonló a helyzet. A kft.-k jegyzett tőkéjét a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet 1 millió forintról 3 millió forintra kívánja megemelni. Ugyan két év haladékot ad azoknak, akik már megalakították a kft.-t - nekik két éven belül kell ennyire föltőkésíteniük -, de akik most akarnak kft.-t alakítani, azoknak a 3 millió forintot le kell tenni. A kft. egy tipikus kisvállalkozási forma, semmi nem indokolja azt, hogy ilyen nehézségek elé állítsuk, nem beszélve arról, hogy ahhoz, hogy meg tudja emelni a jegyzett tőkéjét, a vállalkozásából először ki kell vonnia a pénzt, 20 százalék forrásadóval le kell adózni - tessék elolvasni a törvénytervezetet és a rá vonatkozó részeket -, és utána lehet feltőkésíteni. Ez nem megengedhető!
A kisvállalkozások helyzetének nehezítése kapcsán természetesen foglalkoznunk kell azokkal a negatív hatásokkal is, amelyek vidéken, a kistelepüléseken jelentkeznek. Ha megnehezítjük a kisvállalkozások működését a jövedéki termékek forgalmazásában, az azt fogja jelenteni, hogy bezárnak a kis falvakban kis forgalmat lebonyolító benzinkutak is. Ez egyben azt is jelenti, hogy aki tankolni akar vagy üzemanyagot akar venni, az elmehet a harmadik-negyedik faluba. Egy olyan kormánynak a szándéka, amelyik abban érdekelt, hogy vállalkozások működjenek - s most nemcsak a jövedéki termékekkel kapcsolatos vállalkozásokról, hanem a mezőgazdasági és minden vállalkozásról beszélek -, csak akkor érthető meg, ha úgy gondolja, hogy a kicsikre nincs szükség. Sajnos, ezt tapasztalom ennek a törvénynek az előterjesztése kapcsán is.
Az pedig, ami a 41. § (4) bekezdésében fogalmazódott meg, ahol is jövedéki termék, jelen esetben az üzemanyag raktárkapacitását 35-szörösére emeli ez a törvénytervezet - 35-szörösére! -, ott nem tudok mást feltételezni, mint az idegenkezűséget, mintha esetleg a Mol Rt. emberei fogalmazták volna a törvénytervezetnek ezt a részét.
Meg kell említenem az előterjesztésnek azt a szintén a kisvállalkozásokra gyakorolt negatív hatású részét, ami a bankgaranciát illeti. Tudnunk kell, hogy garanciát kell adni a jövedéki termékkel foglalkozónak ahhoz, hogy vállalkozása működhessen. Ez esetenként egyébként 500 millió forint is lehet. Ez a jövedéki biztosíték rendkívül nehéz terhet jelent a kisvállalkozónak, ugyanis a bankgarancia a kisvállalkozónál a legtöbb esetben csak úgy működik, ha készpénz-viszontgaranciát tud biztosítani, mert - az egész magyar bankrendszernek ez a legnagyobb problémája - bizalmatlanok az új vállalkozásokkal szemben - sok esetben jogosan -, és ebből adódóan, mivel nincs pénze, nem tudja elindítani a vállalkozást.
De még tragikusabb az a rész, amely a következőt mondja, hogy "három évig nem fogadható el ingatlangarancia, csak bankgarancia, illetve készpénz". Ha három évet működött, és az alatt bebizonyította, hogy ő jó vállalkozó, akkor adhat ingatlangaranciát. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók jelentős részét ebből a körből ki kívánja zárni a kormányzat.
Vegyünk egy példát, hogy értsük, mit jelent ez egy vállalkozónak. Egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó vállalkozónál az évi 50 millió forgalom jobb kicsinek számít, illetve a kicsi és a közepes határán foglal helyet. A forgalom egytizenketted részét kell neki biztosítékként letennie, ez 4 millió forint, s ha ennek veszem a 25 százalékos kamatát, akkor pontosan 1 millió forintot von el ettől a vállalkozótól ez a törvénytervezet ezzel a módszerrel.
Azt kell mondanom, hogy zavaros a törvénytervezetnek az a része, amelyik a szeszesitalokkal foglalkozik. Számtalan borközeli termék (Az elnök csenget.) - egyetlenegy mondat, elnök asszony - tartozik ebbe a körbe. Egyértelműen ki kellene mondani, hogy a kormányzat a bort nem kívánja a jövedéki termékek körébe bevonni. Ez egyértelmű lenne.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
