KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadás jó alkalom arra, hogy a társasági adó és a vállalkozók jövedelemadója 1996. évi adatainak elemzésére sort kerítsünk. Ez azért is célszerű, mert előttünk állnak az adótörvény-módosítások egyik oldalról, másik oldalról pedig valamilyen jelzésértéke ezen adótételek alakulásának mindenféleképpen van a gazdaság mindenkori állapotáról.
Az adóbevallások a gazdasági folyamatok kedvező irányú alakulásáról adnak számot. Az elemzés e bevallásokra épül, ezért természetesen nem terjed ki a feketegazdaság illegális tevékenységére.
(9.40)
Ezért úgy gondolom, a levonható tapasztalatok a gazdaság teljesítményét a reálisnál inkább alacsonyabbnak tüntetik fel.
A társasági adó rendszerében adózók körében az értékesítés - főként az export - a infláció mértékét meghaladóan növekedett. A költségek és a ráfordítások fajlagosan csökkentek. A nyereség jelentősen, a veszteség alig nőtt. A vállalkozások az előző évinél több munkavállalót foglalkoztattak. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a társasági adó alanyainak száma 16 százalékkal, ezen belül különösen a kft.-k és a bt.-k száma növekedett.
A vállalkozások nettó árbevétele közel 26 százalékkal haladja meg az előző évit, s az összetétel is kedvezően változott: az elmúlt három évben a feldolgozó ipar nemzetgazdasági részaránya 3 százalékkal, 34 százalékra, ezen belül a gépgyártási ágazaté mintegy 2 százalékkal, 8 százalékra emelkedett. Az árbevétel leginkább azon vállalkozásoknál nőtt, amelyeknél a külföldi részesedés meghaladja az 50 százalékot; az átlagot meghaladóan emelkedett, ahol a külföldi tőke 25 és 50 százalék közti részesedésű; és még mindig az átlagnál magasabb a növekedés azoknál, ahol a tőke több mint fele magántulajdonban van.
Az export szerepének növekedése erősen differenciált. A kivitel túlnyomó többségét az adóalanyok 8 százaléka érte el. Ezen belül a feldolgozóipari vállalkozások közel 36 százalékkal növelték exportjukat. Az összes exportárbevétel felét a külföldi többségi tulajdoni hányaddal rendelkező cégek érték el, és ezek kivitele az előző évi másfélszeresére bővült.
A bevallások adatai szerint a foglalkoztattak száma 4 százalékkal, 85 ezer fővel emelkedett, szemben azzal, amit Kádár Béla képviselőtársam mondott, és szemben azzal, amit egyébként szokásosnak tudtunk mi magunk is és a közvélemény is. Átlagot meghaladó a létszámbővülés a kereskedelemben is, ami ellentmond a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséről kimutatott adatoknak.
A társaságok adózás előtti nyereségének, veszteségének egyenlege több mint kétszerese az előző évinek. Nagyon fontos, hogy ezt a növekedést a kimutatott üzleti nyereség, tehát a hosszú távon meghatározónak számító alaptevékenységből származó nyereség 32 százalékos növekedése, s a vállalkozások veszteségének szinten maradása tette lehetővé. Az eredmény azokban az ágazatokban javult számottevően, ahol az exportpiac lehetőséget adott a többlet elhelyezésére, az exportorientált növekedésre. Az üzleti eredmény kétharmadát az a feldolgozóipar érte el, amely az árbevételből csak 34 százalékkal részesedik, s amelyben a legmagasabb az exportdinamika és a külföldi tulajdoni arány.
A tulajdoni hányad alapján nézve eredményesek az 50 százalék feletti külföldi részvétellel működő vállalkozások; jelentős a javulás a többségi magántulajdonban lévő cégeknél; míg az állami tulajdonú gazdálkodó szervek vesztesége - erős differenciálódás mellett - mintegy másfélszeresére nőtt.
A duplázódó adóalap mellett a fizetendő társasági adó összege 37 százalékkal nőtt, így az adóterhelés átlaga 13,2 százalékra, nagyon normális szintre csökkent.
Az adókedvezmények döntő részét külföldi vállalkozók vették igénybe, de a kiemelt térségekben üzembe helyezett beruházások utáni induló adókedvezmény összege is elérte az 510 millió forintot.
A tulajdoni összetétel szerint vizsgált adóterhelésből és az alacsony összegben visszaforgatott osztalékból az a következtetés is levonható, hogy az adókedvezmények elsősorban nem a felhalmozást preferálják, hanem magát a működőtőke-behozatalt.
A gazdálkodó szervezetek mérleg szerinti eredménye, tehát az adó és osztalék kifizetése utáni nyereség több év óta először mutat szerény pozitív egyenleget.
A társasági adóbevallásokból a vagyoni szerkezet is lekövethető. 1996 végén a külföldi tulajdon részaránya 30,6 százalék, ami a nemzeti vagyon egészére vetítve legfeljebb 15 százalékos, de inkább 10-12-15 százalékos külföldi tulajdonrészt eredményez. Nem igaz tehát az az állítás, mely szerint a külföldi részesedés ma már minden területen uralkodó lenne.
A vállalkozások növekvő eszközértékéből jellemzően a gépek, berendezések állománya nőtt. A finanszírozási források között a külső források aránya emelkedett, de sajnálatos módon a hiteleken belül a tartós finanszírozást jelentő hosszú lejáratú hitelek aránya nem nőtt, továbbra is az éven belüli hitelezés a jellemző.
A gazdaság lényegesen kisebb súlyú, de talán nem kevésbé fontos területe az egyéni vállalkozók köre. A jövedelemadó rendszerében adózó vállalkozások összes árbevétele megközelíti az 1000 milliárd forintot. Tény, hogy a nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 70 ezer fővel csökkent. Az is igaz azonban, hogy a működő szervezetek, működő vállalkozások száma több mint 10 százalékkal nőtt. Az ellentmondás oka az, hogy az úgynevezett alvó, kimutatható tevékenységet nem folytató vállalkozások száma, részben az APEH következetes fellépése nyomán, százezerrel csökkent.
A vállalkozások jövedelmezősége 1996-ban először pozitív, amit növel még az átalányadózók jelentősen megugró jövedelme is. Ugyancsak 1996 az első év, amikor a nyereséges vállalkozók átlagjövedelme meghaladta a vállalkozók által foglalkoztatottak egyébként sem magas átlagbérét.
Az adózási fegyelem ezzel együtt nem javult. Az adóbevallások alapján az is megállapítható, hogy mennyi az a készletérték, amit beszerzésként, így költségként kimutattak, de sem készletérték-növekedésként, sem árbevételként nem jelent meg. Ezen számítási mód alapján megállapítható, hogy a nyereségeseknél minimális ez a készlethiány, míg a veszteséget kimutató vállalkozásoknál, különösen a kereskedelemben és a mezőgazdaságban, jelentősen nőtt, összesen mintegy 77 milliárd forint, mely összeg áfa- és szja-vonzatával mint kieső bevétellel kell számolnunk.
A jövedelmezőség kedvező irányú változása, szemben a társasági adó alanyaival, az egyéni vállalkozóknál nem eredményezte a költségvetési kapcsolatok kedvezőbb alakulását. Az egyéni vállalkozásoknál az adóbevételek több mint kétharmadát kitevő általános forgalmi adóban a nettó kötelezettség 30 százalékkal, 13 milliárdról 10 milliárd forintra csökkent, s a korábban említett jövedelemnövekedés ellenére is a személyi jövedelemadó kötelezettség 3,5 forintról 2,8 milliárd forintra mérséklődött. Ezzel ellentétesen a támogatási igény kétszeresére emelkedett, és megközelítette a 4 milliárd forintot.
Az előzőek következtében a félmillió egyéni vállalkozó befizetéseinek és támogatásának összesített egyenlege az 1995. évi 15 milliárdról 1996-ra 40 százalékkal, 9 milliárd forintra csökkent. Messze nem igaz tehát, hogy az egyéni vállalkozók adórendszeri terhelése nőtt volna, sőt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összességében a gazdaságban az élénkülés egyértelmű, de ágazatonként erősen differenciált. Az elért eredmények a gazdaságpolitika és a vállalkozók közös sikerei, de a hiányosságok - a lassú szerkezetátalakítás, az adórendszer kedvezményeinek túlzott egyirányúsága, az adózási fegyelem megfogható lazaságai - további intézkedéseket indokolnak.
Csak egy szót tennék hozzá az előttem szóló Kádár Béla tisztelt képviselőtársam által elmondottakhoz. Ő azt hiányolta, hogy a gazdaságpolitikával a jövőépítő elem, a jövőépítő jelek hiányoznak. Csak néhány számot említenék, mert én a számok nyelvén értek, és mert a számok egzaktak, és azt nem kell politikai tartalommal megtölteni. Ha valami a jövő építését szolgálja, akkor az eladósodottság, az eddig eladósodott és zálogba tett vagyon kiváltása szolgálja a jövőt és gyerekeink boldogulásának ügyét.
Az államháztartás konszolidált nettó adóssága az 1994-es és az 1996-os adatokban a következőképpen néz ki:
Ha a GDP-hez, tehát a megtermelt jövedelemhez nézzük az államadósság konszolidált adósságát, akkor a '94-es 75 százalékkal szemben '96-ban 55 százalékot jelent ez a mutató. Ha az állami nettó külső adósságot nézzük a mindenkori exportértékhez, akkor 1994-ben mintegy kétévnyi export tette ki az állami nettó adósság összegét, és ez 1996-ban 65 százalékra csökkent. Ha valami, akkor ez jelenti az eladósodottság mérséklődését; ha valami, akkor ez jelenti a jövő zálogát és a jövő megalapozását. Ebben a vonatkozásban '96 igazán sikeres évnek minősíthető.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
(9.50)
