DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA
DR. DOBOS KRISZTINA, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási, ifjúsági, tudományos, valamint sportbizottság kisebbségi véleményét mondom el. Ezt azért hangsúlyoztam ki, hiszen itt nemcsak az oktatással, hanem az ifjúsági kérdésekkel is kell foglalkozni.
Mindannyian egyetértettünk abban, hogy adózni szükséges, azonban az az adórendszer, amelyik folyamatosan rontja a családok pozícióját, az az adórendszer elfogadhatatlan. Parlamenti képviselőtársaimmal együtt felvetettük azt a kérdést, hogy bár nem kíván a kormány családi adózási rendszert létrehozni, ugyanakkor lehet-e személyi jövedelemadóban érvényesíteni azokat a családi típusú elemeket, amelyek a jelenlegi törvényben nem szerepelnek, és a Pénzügyminisztérium képviselője szerint nem is kívántatik szerepeltetni az adórendszerben. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hiszen folyamatosan emelkednek a családok terhei, folyamatosan nőnek az iskoláztatás költségei.
Az ott megjelenő szülői képviselő felkérte az oktatási bizottság tagjait, valamint a magyar kormány tagjait: gondoljanak arra, hogy a tankönyvárak, a tandíjak, a különórák árai folyamatosan rontják a családok pozícióját, hiszen a taníttatás költségei lassan már elviselhetetlenek. Ezért is tartanánk indokoltnak, hogy legyenek olyan elemei egy személyi jövedelemadó törvénynek, amelyek támogatják azokat a családokat, akik taníttatják a gyerekeiket és ezért komoly áldozatot vállalnak.
A jelenlegi törvény egyetlenegy elemet tud ebbe beépíteni, a tandíjjal kapcsolatos adójóváírás kérdését. Ez a harmadik kérdés, ami felmerült, hiszen tandíjat ma már nemcsak a felsőoktatási intézményekben, hanem sajnálatos módon a közoktatási intézményekben is fizetnek a diákok. Teljesen egyetértve Orosz István képviselőtársammal, aki az ösztöndíj kérdését vetette föl: ugyanezt a kérdést fel kell vetni a tandíj kérdésében. És bizony például azok a legrászorultabb családok tandíjtámogatásban nem részesülnek, illetve a jövedelemadójukból nem tudják leírni, akik például nyugdíjasként taníttatják a gyereküket, tehát nem fizetnek személyi jövedelemadót, vagy esetleg olyan minimális a bevételük, hogy a személyi jövedelemadó terhelése alá nem esnek, ezek a legrászorultabb emberek nem kapnak erre megfelelő lehetőséget. Úgy gondoljuk, azt az adórendszert nagyon nehezen lehet elfogadni.
A negyedik pont, ami miatt nem tudjuk támogatni, a személyi jövedelemadónak az a része, amelyik valójában a közjót szolgáló közalkalmazottaknak az adóterhelését nem csökkentik. Hiszen mindannyian egyetértettünk abban a bizottság tagjai közül, hogy a közjó szolgálata azt jelenti - pedagógusok, orvosok, ápolók, asszisztensek, óvónők és még nagyon sokan -, hogy az ő számukra az adóterhek csökkentését - miközben sajnálatos módon a fizetésük évek óta reálértékben csökken -, annak valamilyen formáját meg lehetne állapítani.
Orosz képviselőtársam már említette: nem vagyunk elégedettek, és nem tudjuk elfogadni azt, hogy az adótörvény egy olyan törvényre hivatkozik, a nonprofittörvényre, amelyik a közhasznú és a kiemelten közhasznú célmegállapítással foglalkozik, miközben a nyugdíj megtakarítása kapcsán igen komoly adókedvezmények vannak, aközben itt egy zavaros, számunkra elfogadhatatlan rendszer alakul ki, részben azért, amit már képviselőtársam említett, hogy a törvény még nem került parlamenti tárgyalásra, és már most igen komoly jelzések vannak, hogy komoly probléma van.
Én úgy gondolom, az adótörvényt és az adóterheket mindenki tudomásul veszi, de igenis, egy ilyen nehéz helyzetben lévő ország, amelyben folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a gyerek, folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a gyermeket nevelő családok gondjai egyre magasabbak, kiemelten kellene foglalkozni a család kérdésével és azzal, hogy a gyermekeiket nevelő családok adóterhei csökkenjenek. Ezért nem tudjuk elfogadni ezt az adótörvényt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
