DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról beterjesztett törvénymódosítás a Független Kisgazdapárt megítélése szerint olyan terjedelmű törvénymódosítások, amelyekre külön-külön kellett volna vezérszónoklati időt biztosítani, nem pedig a két törvénymódosításra összesen 15 percet engedélyezni. Ezért már előre jelzem, hogy nagy valószínűség szerint a társasági adót illető kifogásainkat később kell előadnunk.
Ami a személyi jövedelemadó törvényt illeti, emlékeztetném önöket arra, hogy 1995-ben teljesen átdolgozták, szerkezetét megváltoztatták, új szövegkörnyezetbe helyezték. Akkor megígérték, hogy az új törvény alkotásával véget vetnek az évről évre történő állandó módosítgatásoknak. Sajnos azonban már 1996-ban ezzel teljesen ellentétben cselekedtek, s a törvényt ismét teljesen átdolgozták. Ezt a kiskapuk bezárásával és a megváltozott helyzethez való újabb alkalmazkodás igényével indokolták, és megígérték, hogy ezzel most már tényleg befejezik a törvénymódosítgatásokat. Ezt az ígéretüket azonban még néhány hónapig sem tudták tartani; igaz, hogy a mezőgazdasági demonstrációk országos tiltakozó mozgalma, de végül is arra kényszerítette a kormányt, hogy ismét módosítson az előírásokon.
A személyi jövedelemadó törvényt részben emiatt változtatták meg, részben pedig azért, mert a kormány - élve a változtatás lehetőségével - újabb egyéb módosításokat is elkészített, és a módosítással kapcsolatos csomagba helyezett. Így például egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva felmentette az APEH-et a hivatalos üzemanyagárnak a Magyar Közlönyben való közzétételi kötelezettségétől, s ehelyett egész évre előre meghatározták az elszámolható üzemanyagárat.
A kormány hozzá nem értését jól mutatja, hogy a száguldó infláció mellett és a valós áraktól teljesen függetlenül, ráadásul üzemanyagfajtától függetlenül, 151 forint/liter benzinárat kellett elszámolni egész évben. Most ezt a szabályt ismét megszüntetik, és - mint korábban - megint az APEH fogja megadni a Magyar Közlönyben az aktuális árakat. Csak azt nem érti a Független Kisgazdapárt, hogy ha ez alkotmányellenes volt, akkor most mitől nem sérti az alkotmányosságot.
Úgy gondolom, hogy a jelenlegi változtatások nagy része egyébként visszatérés a korábbi gyakorlathoz. Például az adóelőleg-levonás tekintetében a költségtérítés elszámolása a korábbiak szerint történik. Ezeket az állandó oda-vissza alakítgatásokat a pénzügyi kormányzat teljes koncepciótlanságának bizonyítékaként értékeljük. Sajnos ezek nem egyszer a törvénysértési hajlamról is tanúskodnak. Most sincs becsatolva hatásvizsgálat a törvénymódosításokhoz, pedig az 1987. évi XI. törvény már tíz évvel ezelőtt előírta a kötelező hatásvizsgálatot.
(12.30)
Én magam erről a helyről többször kifogásoltam, hogy úgy terjesztenek be adótörvényeket, hogy a hatásvizsgálatot nem mellékelik. Ez a törvényesség látszatának a felrúgását is jelenti egyben.
Az elmondottak után igen sajnálatosnak tartom, hogy az előterjesztés általános indoklása a törvénymódosítás alapvető szempontjaként a stabilitás megőrzését írja elő. Kérdezem: akkor miért kellett most is ekkora változtatásokat végrehajtani, amelyek 60 oldalt tesznek ki? Ezek nagy része ráadásul a szövegezés módosítgatása, ami a jog áttekinthetőségét feleslegesen nehezíti.
A módosítás két fő indoka az indoklás szerint: a jogharmonizáció, illetőleg a nyugdíjreform bevezetése. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint azonban megengedhetetlen, hogy a kormány a legkülönbözőbb negatív intézkedéseit és az ország helyzetében bekövetkező romlást a közvélemény előtt az európai uniós jogharmonizációval igyekezzék takargatni. Elfogadhatatlan, hogy a kormány az összes kedvezőtlen intézkedését vagy ilyen irányú változtatását, az újabb terheket az Európai Unióval magyarázza, vagyis hogy az Európai Unióval takarózzon. Ez egyértelműen egy negatív kampány az európai uniós törekvéseinkkel szemben, a Független Kisgazdapárt ezért fellép az ilyen kormányzati szándékkal szemben. Szerintünk először belföldön kellene működőképes adórendszert létrehozni, és csak utána kellene harmonizációra törekedni, annál is inkább, mivel az Európai Unióba történő felvételünk időpontja sajnálatos módon még egyikünk előtt sem ismeretes. Ráadásul a lényeget nem akarja harmonizálni a kormány, tehát így még mindig nem közeledünk az Európai Unióban szokásos adóterhek sokkal alacsonyabb színvonalához.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az Európai Uniós jogharmonizációt éppen az adócsökkentés területén kellene elkezdeni, nem pedig a kedvezőtlen adómódosítgatásokat állandóan az Európai Unióval takargatni. Rendkívül sajnálatos, hogy a mostani előterjesztés sem oldja meg a személyi jövedelemadózás kirívó problémáit, így például nem csökkenti a kulcsokat, nem szélesíti a jövedelemhatárokat, nem enyhíti a sarcokat, pedig azok ellehetetlenítik a gazdaságot.
Eredményként tüntetni fel, hogy a magas adóterhelést a nyugdíj egy részének adóból való levonhatóságának visszaállításával 0,2 százalékkal lehet csökkenteni. Ezt a Független Kisgazdapárt valami olyan állami "bőkezűségnek" nyilvánítja, mint amilyen volt a 0,5 százalékos nyugdíjemelés, ami közfelháborodást és tiltakozást okozott a nyugdíjasok és nem nyugdíjasok között egyaránt.
Az adórendszer óriási problémájára utal az adóbecslés tömeges alkalmazása, hiszen a szabályok betarthatatlanságát bizonyítja ez a tömeges adóbecslés, továbbá azt a tényt, hogy még az adóhatóságok sem ismerik ki magukat, és ezért szocialista típusú adóremekművükhöz az adó becsléssel való megállapítása eszközével nyúltak megint. A Független Kisgazdapárt ezt egy modern padláslesöprésnek minősíti.
Az szja továbbra is szembeállítja a lakosság különböző rétegeit. Az alkalmazottakat viszonylagosan preferálja, a vállalkozókat pedig hátrányos megkülönböztetéssel sújtja, pedig a Független Kisgazdapárt megítélése szerint a jövedelem nagysága nem attól függ, hogy valaki alkalmazotti státuszban van-e vagy netalántán vállalkozónak minősül. Elég a több százezer vagy több millió forintos havi jövedelemmel rendelkező menedzseralkalmazottakra, illetőleg a rendkívül nehéz körülményekkel küszködő kényszervállalkozók százezreire gondolni ahhoz, hogy világosan lássa mindenki, hogy mennyire igazunk van.
Viszont arra is ki kell térnem, hogy az sem igaz, hogy az alkalmazott már eleve jobban ellenőrizhető lenne, amint azt az adójogszabály állítja. Az APEH adatai szerint 200 ezerre tehető az olyan alkalmazottak száma, akiknek havi jövedelme nem éri el a 20 ezer forintot. Az adóellenőrök ugyan feltételezik, hogy nagy részük kiegészítő jövedelmet kap az adózás megkerülésével, zsebből zsebbe való fizetéssel, de ez egy feltételezés, amelyre nem lehet alapítani jogrendet. A vállalkozók hátrányait meg kell szüntetni a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, így vissza kell állítani a nullszázalékos sávot a legalacsonyabb jövedelmeknél. Elképesztő, hogy a minimálbér alatti jövedelmekre 20 százalékos sarcot vessenek ki! Kérem, ez nemcsak szakmailag elfogadhatatlan, hanem embertelen is! Ezért a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogyha egyszer már jogharmonizációról beszélnek, akkor miért tartják fenn a nyugat-európaitól teljesen eltérő, a legalacsonyabb vállalkozói jövedelmeket sújtó 20 százalékos adósávot ahelyett, hogy a legalacsonyabb jövedelmeknél, illetőleg a minimálbér alatt élőknél a nullszázalékos adókulcsot alkalmaznák. Az őszintén megnyilatkozó nyugati gazdasági tényezők is megdöbbennek ezen a konstrukción.
A személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésekor annak kidolgozói megígérték, hogy az adókulcsokat az inflációhoz igazítják, annak megfelelően korrigálják. Ez valóban kiküszöbölte volna, hogy az infláció haszonélvezője legyen a kormány, hogy a bérek és jövedelmek adóztatásához inflációs nyereséget könyveljenek el. Azóta az infláció felgyorsult, de az ilyen korrekcióra csak egy alkalommal került sor. Volt viszont kulcsemelés, majd visszaállítás, mert a kormány még az inflációs nyereség bezsebelését is kevesellte. A sarcok növekedése azonban egy olyan helyzetet eredményezett, hogy kénytelen volt a kormány visszatérni a korábbi magasabb kulcsokhoz.
A Független Kisgazdapárt véleménye szerint azonban tűrhetetlen a szabályok állandó változtatgatása. Olyan adótörvényt kellene alkalmazni, alkotni, amely stabilitást biztosít, amely hosszú időre előre a kiszámíthatóságra alapozna, és ezzel megteremtené a fejlődés egyik legfontosabb alapját.
Egy változtatásra azonban mindenképpen szükség van, amelyről viszont a kormány minduntalan megfeledkezik: az adókulcsok inflációhoz való hozzáigazítására annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő csökkenő reáljövedelmű adóalanyoknál a fizetendő adó összegének emelése.
(12.40)
Az adórendszernek a Független Kisgazdapárt megítélése szerint nemcsak stabilnak, hanem egyszerűnek is kellene lennie, ehhez azonban ki kellene küszöbölni az értelmezés bizonytalanságait.
Amint jeleztem, számos egyéb észrevétele lenne még a Független Kisgazdapártnak, a megszabott szűk határidő azonban korlátokat szab a véleménynyilvánítás szabadságának, ezért jelentkezni fogunk további szólási lehetőségért.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
