SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság múlt heti ülésén megtárgyalta a társasági- és osztalékadó-törvény módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A vita során megállapításra került, hogy a törvény módosításánál meghatározó a stabilitásra való törekvés. Mindezek mellett a változtatások mégis nagy jelentőséggel szerepelnek a törvényben. Ezeket a változtatásokat jellegük szerint két csoportra lehet osztani.
Az egyik ilyen csoport az, amely a más törvények változásából szükségszerűen adódó módosításokat tartalmazza. A két külön szervezeti törvényből az egyik a külföldi székhelyű vállalkozások fióktelepeivel és a képviseletekkel összefüggő új szervezeti szabályozásnak a társasági adóba történő beépítése. Ez nélkülözhetetlen az egységes és semleges kezelés biztosítása érdekében.
A másik törvény, ami készülőben van, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, ami nagyon tág, alapvetően a nonprofit, a nem nyereségérdekeltség-jellegű szférát építi, és ez megköveteli a kisebb-nagyobb változtatásokat a törvény módosításánál.
A változtatások másik csoportja olyan módosításokat tartalmaz, amelyek egyrészt az adókedvezményekhez, másrészt az adóalap-levonás módosításához kapcsolódnak, harmadrészt a működés megkönnyebbítésére irányuló pontosítások körét foglalja magába.
Az adókedvezmény szempontjából egy lényegi elem jelenik meg: egy olyan típusú nagybefektetői kedvezmény, amikor a gazdaságilag elmaradott térségekben végzett, 3 milliárd forint nagyságot meghaladó beruházás esetén 10 éves adókedvezmény lehetősége jelenik meg meghatározott árbevételi és foglalkoztatási követelményekkel párosulva.
Az adóalap változásánál az amortizáció elszámolásának részleges módosulása eredményez a vállalkozók számára kedvező változtatásokat.
A pontosítások közül talán legjelentősebb az adóelőleg ügyében valósul meg, ahol a szezonalitás szélesebb körben kerül figyelembe vételre.
A bizottsági vitában felmerült a kérdés a személyi jövedelemadó vitájához hasonlóan a kamarai tagdíj egy részének adóból történő leírásáról. A kormány jelen lévő képviselője a vitában kifejtette, hogy a személyi jövedelemadó törvény ezen paragrafusa nyitva van, és az összefüggésrendszer miatt a társasági adó ezen vonatkozása is módosítható.
A gazdasági bizottság ülésén jelen lévő ellenzéki képviselők a törvény általános vitára való alkalmasságát nem fogadták el. Álláspontjuk szerint a törvény két szempontból nincs előkészítve.
1. Az Érdekegyeztető Tanácsban folyik még a vita, nincs kész kormányálláspont, a kormány álláspontja még módosulhat.
2. A jogszabályi környezet is bizonyos szempontból előkészítetlen, hiszen vannak olyan törvények, amelyek meglétét feltételezik ezek a bejelentett törvényjavaslatok.
A gazdasági bizottság tudatában annak, hogy az egyeztető munka, az Érdekegyeztető Tanácsban folyó tárgyalások nem zárulhatnak le mindig a parlamenti vita előtt - mert a parlamenti vitának vannak időponthoz kötött szabályai -, a törvénytervezetet 2 ellenszavazattal általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
