DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS
DR. EÖRSI MÁTYÁS külügyminisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A kormány határozati javaslata a parlamentben - mondhatni - igen élénk, indulatoktól sem mentes vitát eredményezett.
(16.50)
Mindenekelőtt a kormány köszönettel tartozik a pártoknak azért, hogy a legszélesebb támogatást élvezi az a javaslata, amely Magyarország hosszú távú békéjének, biztonságának a megoldására, sőt, garantálására vonatkozik. A kormány arra kéri Magyarország polgárait, támogassák azt az elképzelést, hogy Magyarország a világtörténelem legsikeresebb védelmi szervezetéhez, a világ legsikeresebb országait tömörítő NATO-hoz csatlakozzék, amely a feszültségektől sokkal terheltebb történelmi időszakban is képes volt arra, hogy tagországai állampolgárainak megteremtse és fenntartsa a békét és a biztonságot.
A kormány és a nemzetközi közvélemény igen nagyra értékeli, hogy Magyarországon a NATO-tagságot illetően a legteljesebb a parlamenti konszenzus, s az egyébként természetesnek tekinthető a parlamenti viták ellenére nem bomlott meg ez az egyetértés.
Úgy gondoljuk, hogy rendkívül nagy, túlbecsülhetetlen a jelentősége annak, hogy a népszavazásra készülő választópolgárok jó lelkiismerettel szavazhatnak Magyarország NATO-tagságára, függetlenül attól, hogy egyébként szocialista, szabaddemokrata, fideszes, kisgazda, magyar demokrata fórumos vagy pedig néppárti érzelműek. Lehetnek baloldaliak, liberálisok és konzervatívok, meggyőződésükkel összhangban fog állni az, ha Magyarország békéjére és biztonságára szavaznak, és támogatják Magyarország NATO-tagságát.
A NATO népszavazással kapcsolatban voltaképpen egyetlen kérdésben volt vita, mégpedig abban, hogy véleménynyilvánító vagy pedig ügydöntő népszavazásra kerüljön-e sor. Mivel alkotmányosan a parlament kompetenciája lenne a döntés, mivel az Országgyűlés összes pártja támogatta szavazatával a véleménynyilvánító népszavazás gondolatát, és mivel a koalíciós pártok számára egyértelmű volt, hogy az ország lakossága is támogatja a NATO-tagságot, továbbá számunkra politikai evidencia volt: a népszavazás az Országgyűlésre kötelező lesz, nem láttuk akadályát annak, hogy az ügyben véleménynyilvánító népszavazást javasoljunk.
Utólag, látva azt - és a későbbiekben még lesz erről szó -, hogy a választások közeledtével az ellenzéknek, úgy látszik, muszáj valamilyen kérdésben más utakon járnia, nem csodálkozunk azon, hogy éppen az a Fidesz javasolt ügydöntő népszavazást, amely korábban semmilyen népszavazásról sem akart hallani. A kormánynak semmilyen nehézséget nem okozott, hogy maga is ügydöntő népszavazást kezdeményezzen, mégpedig azért nem, mert a népszavazás eredménye mindenképpen kötelező lett volna; mert bízunk abban, hogy a hat párt támogatásával a magyar lakosság támogatja Magyarország belépését a NATO-ba; és végül azért sem, mert azt akartuk, hogy a népszavazási vita Magyarország békéjének, Magyarország biztonságának a leghatékonyabb és legolcsóbb módjáról folyjon, nem pedig pártpolitikai célokból gerjesztett formai, eljárási kérdésekről. Magyarország számára a NATO-tagság az ország életét generációkra meghatározó igen fontos kérdés, és ez akkora tét, hogy semmifajta pártpolitikai megfontolásnak vagy presztízsszempontnak nem vagyunk hajlandók alávetni.
Ugyanezt tudnám ajánlani minden parlamenti pártnak. Mert jó dolog az, hogy a pártok támogatják a NATO-tagságot szavukban, de ha az ellenzék kormányra akar kerülni - és ezt mondja -, akkor számára sem lehet mindegy, hogy egy gazdag és sikeres országokhoz felzárkózó NATO-tag Magyarországot kormányoznak vagy egy integrációban sikertelen, a fejlett országok közösségéből kimaradó, leszakadó, felzárkózásra esélytelenné váló Magyarországot. (Taps a bal oldalon.) Mert ha netalán úgy hozná a sors, hogy megnyernék a választásokat, olyan törvényeket hozhatnak, amilyet akarnak, de a NATO-tagság ügyében nincs mód pótvizsgára. Ezért tisztelettel arra kérem a parlamenti pártokat, az ellenzék pártjait, hogy néhány százalékpont kedvéért ne osszák meg a társadalmat a NATO-csatlakozás nemzeti ügyében.
S ezzel a társadalmat megosztó politikával már át is tértünk a népszavazásnak egy másik nagy kérdésére: a földtulajdonlás kérdésére.
Szeretném a parlament emlékezetébe ajánlani, hogy augusztus 28-án javasolta a kormány, hogy a parlament javasolja ügydöntő népszavazás kiírását. A másnapi újságok tele voltak az ellenzéki győzelmi híradásokkal. Meghátrálásról beszél az ellenzék: "A kormány meghátrált, és elfogadta a Fidesz, az MDF javaslatát" - mondta Bába Iván. "A Fidesz a polgárok és a polgári demokrácia győzelmeként értékelte a kormány csütörtöki döntését" - nyilatkozta Glattfelder Béla. Ezután hazamentek, és rájöttek arra, hogy ha ezt így fordítanák, akkor nincs mivel szembemenni a kormánnyal, nem lehet tovább a választásokra készülni, és kitalálták, hogy tovább kell folytatni népszavazás ügyben, a földtörvény ügyében ezt a kampányt. (Dr. Dávid Ibolya: Nem így volt!)
Boross Péter képviselő úr a parlamenti vitában úgy fogalmazott, hogy felelőtlenség, netán hiba volt a kormány részéről, hogy miközben a NATO-népszavazásra készülünk, a kormány a parlament elé hozta a földtörvény ügyét. Nos, itt tartom a kezemben a 14 809. számú törvényjavaslatot a termőföldről. A dátuma 1993. december 8., rajta öles betűkkel: "A Magyar Köztársaság kormánya", az a kormány, amelynek a feje Boross Péter volt.
(17.00)
Ennek a törvényjavaslatnak a 6. §-a a következőképpen rendelkezik: "Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföldtulajdonát a belföldi magánszemélyre vonatkozó mértékig megszerezheti."
De kezemben tartom, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz választási üzenetét... (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Hazudik!) Nem hallják a nézők, hogy azt állítják hátul, hogy hazudok. Ezt mondták a vitában is, ezért felmutatom a Fidesz választási üzenetét. (Felmutatja. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Elnök Asszony! Mi ez? - Zaj.) Egyébként a "Szavazzunk egy jobb jövőre!" kifogástalan címet viseli, és ebben a következőt lehet olvasni: "Szerezhessenek földtulajdont szövetkezetek és társaságok is. Külföldi magán- és jogi személy azonban átmenetileg ne szerezhessen földet. Lehetővé kell tenni, hogy a föld jelzáloghitellel legyen terhelhető." - Itt látható Orbán Viktor mosolygós fényképével. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)
A kérdés, tisztelt Országgyűlés - és most szeretnék Boross Péternek válaszolni -, hogy felelőtlenség volt-e a kormány részéről beterjeszteni a földtörvény javaslatát. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Igen.) Tessék számunkra elárulni, hogy mi van abban olyan felháborító, mi van abban olyan elképesztő, hogy ez a kormány megvalósítja az MDF-kormány egyébként helyes elképzelését, megvalósítja a Fidesz választási üzenetét (Dr. Dávid Ibolya: Nem igaz! Nem igaz!), ide hozza a parlament elé. Ez most egy olyan szörnyűséges dolog, hogy ezzel szemben aláírásokat kell gyűjteni, és - mint most az MDF elnökétől hallottuk: az embereket ki is kell vinni az utcára? (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Tisztelt Országgyűlés! A földkérdéssel kapcsolatos vita lényegében három kérdés köré volt csoportosítható. Első: alkotmányos-e a kormány által javasolt két kérdés, különös tekintettel az aláírás-gyűjtési folyamatra? Második kérdés, mert erről is beszélnünk kell: alkotmányos-e az ellenzék által kezdeményezett aláírásgyűjtés? És végül harmadjára: függetlenül a jogi helyzettől, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy hogyan hangozzanak a népszavazási kérdések annak érdekében, hogy a magyar választópolgárok valódi kérdésekre valódi válaszokat tudjanak adni.
Nos, kezdjük az első kérdéssel! Az ellenzék állítása lényegében az, hogy figyelemmel az Országgyűlés elnökének átadott aláírásokra, az Országgyűlésnek nincs joga eltérő népszavazási kérdéseket föltenni. Nos, szeretném nyomatékosan aláhúzni, hogy az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás során akkor beszélhetünk 200 ezer állampolgár aláírásáról, amikor ezt az erre feljogosító szerv megállapítja. Itt még nem tartunk, ez egy világos jogi érvelés, a vitában Bihari Mihály képviselő úr világosan elmondta. (Zaj az ellenzéki padsorokban.)
Az első releváns időpont, amellyel szembesülünk, az az, amikor az ellenzék vagy az aláírásgyűjtők átadják az Országgyűlés elnökének az aláírásokat (Dr. Dávid Ibolya: Ez a legszélső!), és szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a kormány kezdeményezése ezt az időpontot megelőzte! Tehát a kormány volt az, amelyik először kezdeményezett az ügyben népszavazást. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Dávid Ibolya, tapsolva: Tapsot érdemel!) Erre el lehetne mondani, hogy az ellenzéki pártok már korábban bejelentették, hogy elkezdtek aláírást gyűjteni. Tisztelt Országgyűlés! Ez nem lehet releváns időpont, hiszen ha bárki bejelenti, hogy aláírást gyűjt, és ekkor az Országgyűlésnek meg kell szakítania a tevékenységét, akkor ezzel bárki bármely parlament bármely ciklusának tevékenységét egyszer és mindenkorra meg tudja akadályozni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Miközben a vitában az ellenzék a demokrácia meggyalázásáról, alkotmánysértésről szól, mintha megfeledkezne arról, hogy volt már az Országgyűlés hasonló helyzetben. Bauer Tamás képviselő úr hívta fel a figyelmet a Házban arra, hogy nemrégiben, 1995-ben, egy parlamenten kívüli pártocska - Nevét se említsük! - letett az Országgyűlés asztalára 180 ezer aláírást. Ezt hitelesítették, majd az Országgyűlés - bölcsen - úgy döntött, hogy akkor ezt nem írja ki népszavazásra; ha idézhetném Torgyán József képviselő urat: "Azért, mert annak a csalárd, ördögi kezdeményezésnek a valódi célja az volt, hogy a kezdeményezés mögött álló pártot felhozza 2 százalékról." (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Bölcs megállapítás volt.) Azt, hogy akkor a parlament azt a népszavazást nem írta ki, aláírásával támogatta Balsai István, MDF; Demeter Ervin, MDF; Pokorni Zoltán, Fidesz; Szájer József, Fidesz - hogy csak néhány példát említsek.
Szeretném aláhúzni, hogy az Országgyűlés akkor sem az akkori aláíróívek aláíróival vitatkozott, mert az ő jóhiszeműségüket senki nem vonta kétségbe, és ez ma is így van. Mint ahogy az Országgyűlés akkor sem kívánt kitérni a népszavazás alól, hanem azt kívánta, hogy egy igen fontos ügyben az ország lakosai megfelelő kérdésben, megfelelő időpontban, megfelelő választ adhassanak. És ez a helyzet ma is, tisztelt képviselőtársaim! A kormány nem akar kitérni a népszavazás alól a földügyben sem, hanem azt akarjuk, hogy az állampolgároknak legyen módjuk dönteni, hogy értelmes kérdésre értelmes választ adhassanak. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Rafinált kérdés!)
És bár az ellenzék által gyűjtött kérdések a parlament elé fognak kerülni, de azért már most érdemes beszélni arról, hogy milyen elkeserítő az, hogy az ellenzék pártjai olyan kérdésre gyűjtöttek aláírásokat, amelyekre nem volt szabad aláírásokat gyűjteni, ugyanis azok alkotmányosságával kapcsolatban igen súlyos aggályok merülnek fel.
Terméketlen az a vita, hogy az OECD-megállapodást a kormány hogyan kötötte meg: szakszerűen vagy szakszerűtlenül. Egyébként szakszerűen - ha kormányra készülnek, nem árt ezekkel a dolgokkal szembesülni. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Csak arra szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy az OECD-megállapodást - ők azt mondják, hogy szakszerűtlen - a parlament minden pártjának minden képviselője igennel támogatta. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) Az ellenzék által gyűjtött kérdések, sajnos, ezzel az OECD-megállapodással ellentétesek.
Érdekes dolgot mondtak az ellenzék képviselői a vitában. Azt mondták, hogy kiszámolták, hogy nem alkotmányellenes az ő kérdésük, mert ha ezt a kérdést fölteszik, és az emberek igennel szavaznak, akkor nincs törvényhozási kényszer. Ugye, jól értelmezem az ő érvelésüket? (Dr. Dávid Ibolya: Szörnyű!) Túl azon, hogy megítélésem szerint ez egy elég gyenge, harmadosztályú ügyvédi érvelés (Derültség a kormánypártok padsoraiban.), igen súlyos morális, politikai kérdéseket vet fel.
Felveti azt a kérdést, hogy miért csapják be az aláírásgyűjtő pártok az aláírókat, akik azt tapasztalják - amint Vancsik Zoltán képviselő úrtól tudjuk -, hogy 1991-től kezdve Magyarországon több tízezer hektár föld került legálisan külföldiek tulajdonába, tehát ők azt szeretnék, hogy erre ne kerüljön sor, erre aláírást gyűjtenek, majd azt fogják mondani: kérem, nem kellett csinálni semmit, minden jól van, ahogy van. Tessék mondani: ki az, aki becsapja az állampolgárokat?
A második kérdés, amelyet az ellenzéki kérdések fölvetnek, szintén a manipulációval kapcsolatos. Ha az ellenzéknek az a véleménye ugyanis, hogy a népszavazás alapján nem kell a törvényen változtatni, akkor kérdem én, tisztelettel: miért nem ezt a kérdést teszik fel?! Miért nem úgy hangzik az ellenzék kérdése: egyetért-e ön azzal, hogy a termőföld tulajdonáról szóló törvényi rendelkezések ne változzanak meg? Megmondom, hogy miért nem így tették föl a kérdést: mert erre a kérdésre nem özönlöttek volna az aláírások, mert nem szerepel benne az az oly csúnya, "külföldi" szó. (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem tudja, miről beszél.)
Megítélésünk szerint, amit nem lehet csinálni, az az, amit az ellenzék tervezett: hogy aláírásokat gyűjtünk valamilyen ügy eldöntésére, majd nem csinálunk semmit. De azt sem lehet csinálni, hogy aláírásokat gyűjtök, és annak alapján nemzetközi kötelezettségekkel ellentétes törvényeket hozok. Röviden: azt nem lehet csinálni, amit az ellenzék csinál. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy népszavazás pusztán alkotmányos alapon nem eldönthető. Kevés, hogy a kormány kérdései alkotmányosak legyenek, az is szükséges, hogy az erkölcsileg és politikailag is helytálló legyen.
Nos, nem árt az Országgyűlés és a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy mitől is robbant ki ez a vita a kormánykoalíció és az ellenzék között. Attól, hogy a kormány az MDF korábbi elképzelésével, a Fidesz elképzelésével és a saját programjával összhangban a parlament elé terjesztett egy megoldást, ahol azt javasolta, hogy szövetkezetek, belföldi társaságok szerezhessenek tulajdont meghatározott korlátig, és egyben meg kívánta szigorítani a külföldiek tulajdonszerzését. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Ha, ha, ha!)
(17.10)
Közvélemény-kutatási adatok bizonyítják, hogy a magyar állampolgárok többsége támogatja azt, hogy hazai társaságok és hazai szövetkezetek szerezhessenek földtulajdont, ugyanakkor nem támogatják azt, hogy külföldiek szerezhessenek földtulajdont. (Zaj és közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) Az ellenzéki képviselők nem tudtak válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megfogalmazni a kérdést olyan módon, hogy az állampolgárok kívánságuknak megfelelően, mindkét óhajuknak megfelelően igennel tudjanak szavazni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Tisztelt Országgyűlés! Az ország lakossága akaratának megfelelő kérdés az, amit a kormány megfogalmazott. (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból: Nem igaz!) Orbán Viktor pártelnök képviselő úr a vitában elmondta, hogy Magyarország 2002 körül az Európai Unió tagja lehet. Mint mondta, akkor természetesen új megoldást kell találni a föld védelmére.
Na most, persze kérdéses, hogy ha valami négy-öt év múlva már természetes Orbán Viktor számára, akkor az ma mitől annyira rendkívül elfogadhatatlan. (Zaj.) De a kérdés persze az, hogy akkor ez miért nem szerepel az ellenzék által gyűjtött aláírási íven. Miért nem mondják meg ők is az aláíróknak, hogy négy-öt év elteltével az európai uniós tagság küszöbén erről a kérdésről szavazni kell. Arra utal mindez, tisztelt képviselőtársaim, hogy e tekintetben is a kormány által föltett kérdés az, ami valódi választási lehetőséget biztosít az ország lakosai számára. (Folyamatos zaj.)
Egyetlen érvet hangoztat az ellenzék, többen úgy fogalmaztak, hogy színvallást kérnek a kormánytól, mégpedig azt, hogy a kormány miért nem mondja meg a választóknak azt, hogy a magyar társaságoknak lehet külföldi tulajdonosuk. Kifogásolja ezt az az ellenzék, amely, amikor kormányon volt, akkor ezt maga elintézte persze, vagy az az ellenzék, amely ezt javasolta megoldani. Azonban, tisztelt Országgyűlés, amiről az ellenzék itt beszél, az jogilag egyszerűen értelmetlen, ugyanis sem a magyar jog, sem másmilyen jog közvetett tulajdont egyszerűen nem ismer. (Dr. Orbán Viktor: Ez nem igaz!) Tulajdonos az, akinek a tulajdonjogát a telekkönyvbe bevezették, és a kormány által beterjesztett javaslat alapján csak magyar társaság, csak magyar szövetkezet vagy csak magyar magánszemély tulajdonjogát lehet a telekkönyvbe bejegyezni. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Közbeszólások az ellenzék padsoraiból.) A kormányjavaslat arra is garanciákat talált, hogy ha a külföldi kiszállna a társaságokból, akkor se kerülhessen a nevére a föld tulajdonjoga. (Moraj és közbeszólások az ellenzék padsoraiból.)
De ha az ellenzék kampánya, amely egy megtévesztő kampány, igaz is lehetne (Kósa Lajos: Nem igaz!), akkor is javaslom az Országgyűlésnek, hogy játsszunk el egy gondolattal: A kormányjavaslat értelmében a földszerzés felső határa 300 hektár, és csak azok szerezhetnek földet, akik öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Kérem szépen, kiszámoltuk. Tételezzük fel, hogy az összes szövetkezet, az összes társaság, amely mezőgazdasági tevékenységet folytat, fölvásárolja az összes megvásárolható földnek a maximumát, mind a 300 hektárt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Bohóc!) Most tételezzük föl még azt is, hogy csak külföldiek veszik meg az összes ilyen céget, kérem szépen, ez a teljes magyar földnek a 12 százalékát érinti. (Dr. Pusztai Erzsébet: A szántóföldnek vagy az ország területének?) De azért szeretném hangsúlyozni, amit mondtam, az persze elképzelhetetlen, mert a cégeknek nincs erre pénzük, és gondolom, nem kell emellett érvelni, hogy nem minden céget fognak a külföldiek fölvásárolni. (Folyamatos zaj.)
Tehát ez az ellenzék által folytatott kampány, úgy gondolom, hogy félrevezető, a magyar földeken továbbra is csak magyar gazdálkodók fognak gazdálkodni. (Glattfelder Béla: Ördög ügyvédje!) Ha kiszállnak egy társaságból, nem tudják a földet lecsatolni, hazavinni Münchenbe vagy Londonba, tehát a föld magyar tulajdonban fog maradni.
Elhangzott a vitában az is, hogy a kormány az Európai Unió kedvéért javasolta, amit javasolt. Tévedés! Az Európai Unió soha ilyen kéréssel nem fordult Magyarország felé, és a kormány sem az Európai Unió miatt tett ilyen javaslatot, hanem a magyar mezőgazdaság érdekében. (Moraj az ellenzéki padsorokból.) Mert ma a mezőgazdaságnak a legsúlyosabb problémája a tőkehiány, és a kormánynak kötelessége olyan feltételeket teremteni, hogy a mezőgazdaság, a gazdálkodók tőkéhez jussanak. (Dr. Pusztai Erzsébet: A gazdálkodók vagy a szövetkezet?) Éppen ezért az európai integrációs bizottság tisztelt elnöke súlyos tévedésben van, amikor azt hiszi, hogy ezzel rontjuk tárgyalási pozíciónkat. Az Európai Unió nem bazár! Magyarország pozícióit az Európai Unióval folytatott tárgyalások során az erősíti a legjobban, ha erős, versenyképes az iparunk, és ha erős, versenyképes a mezőgazdaságunk. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Ha az ellenzék legatyásodva akarja Magyarországot az Európai Unióba vinni, attól szegénységet igen, pozíciónk javulását nem várhatjuk. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében azt kérem, támogassák az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett javaslatokat, mert az technikai hibát valóban kiküszöböl támogassák továbbá Bihari Mihály és Orosz Sándor képviselő urak javaslatait, mert azok hozzásegítettek ahhoz, hogy a kérdések valóban a legkorrektebben kerüljenek megfogalmazásra. Majd arra kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák az egész indítványt, annak érdekében, hogy a végül is, lássuk be, mindennél fontosabb kérdésben, Magyarország hosszú távú békéjének, gyerekeink és unokáink biztonságának a kérdésében a választópolgárok a szükséges időpontban, november 16-án szavazhassanak.
Köszönöm figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypárti padsorokból. - Folyamatos zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból. - Dr. Trombitás Zoltán: Éljen Rákosi, éljen Rákosi!)
