DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! "A társadalmat nyugtalanító politikai, gazdasági, pénzügyi eseményekről" címet adta a Független Kisgazdapárt a mai napirend előtti felszólalásomnak. Engedjék meg, hogy a társadalmat nyugtalanító politikai kérdések közül néhány mondat erejéig foglalkozzam még a miniszterelnök úrral kapcsolatos átvilágító bírói határozattal - nem a miniszterelnök úr személyét illetően, nem személyre vetítetten, kifejezetten elvi éllel felvetve a kérdést, hogy vajon a Magyar Köztársaság erkölcsiségével, politikai meggyőződésével, lakosságának morális megítélésével összeegyeztethető-e, ha egy külön hatalmi ág, a bíróság hoz egy határozatot, és felszólítja a Magyar Köztársaság miniszterelnökét arra, hogy mondjon le a miniszterelnöki tisztségéről, mondjon le a mandátumáról, hogy ő ebben az esetben azt mondja, hogy nem mondok le.
Senki nem vitatja, hogy ezen törvény szankciója nem elégséges, mert hiszen annyit mond a törvény: ha nem tesz eleget a felszólításnak, ebben az esetben nyilvánosságra kell hozni a határozatot. De úgy gondolom, ha egy miniszterelnök Európa mértani középpontjában lévő országban a harmadik évezred küszöbén azt állítja magáról, hogy ő jogállami módon kívánja vezetni az országot, nem mondhatja azt, hogy mindenkire vonatkozzék a törvény szigora, csak rá nem.
(16.50)
Tehát a Független Kisgazdapárt ebből a szempontból hivatkozik a miniszterelnök úr átvilágító határozatára, arra a tényre, hogy őt felszólították a távozásra. A miniszterelnöknek tehát nincs mérlegelési lehetősége, hanem távoznia kell.
A társadalmat nyugtalanító gazdasági-pénzügyi kérdéseket illetően, azt hiszem, elég, ha arra hivatkozom, hogy milyen óriási gondot okoznak az energiaár-emelések, hogy vajon a szeptemberi iskolakezdés költségeinek szinte teljesíthetetlen terhei hány tízezer vagy hány százezer családot érintenek; vagy hadd utaljak arra, vajon milyen gondot jelent a családok tízezreinél az, hogy szegényes lakásaikat is képtelenek fenntartani, nem tudják a lakásfenntartás költségeit fizetni; vagy milyen gondot jelent az a mezőgazdasági kistermelők tömegeinek, hogy nem kapják vissza a földbe eszközölt éves beruházásaikat - a munkájukról már nem is beszélek -, és képtelenek a következő évi termés biztosítása érdekében a föld megművelésének költségeit vagy a vetőmagvakat előteremteni. Vagy gondoljanak arra, milyen borzasztóan nehéz helyzetbe kerülnek azok a nyugdíjasok, akik képtelenek a nyugdíjukból megélni, és akiket nem nyugtat meg a miniszterelnök úrnak az a hivatkozása, hogy majd a következő évben mivel lesz jobb a nyugdíjasok helyzete!
Egyszóval úgy gondolom, a magyar lakosság tönkretett millióinak a helyzete az, amire a Független Kisgazdapárt joggal hivatkozik. És természetesen elüthetném a kérdést egy olyan humoros megközelítéssel, hogy azt mondanám a miniszterelnök úrnak: van számára a Független Kisgazdapártnak egy jó híre meg egy rossz híre. Jó hírként azt tudnám közölni, hogy ismerjük a miniszterelnök úrnak azt az optimista nézetét, miszerint minden rendben van; de rögtön hozzátenném rossz hírként, hogy ezt viszont senki ebben az országban el nem hiszi. (Derültség és taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
S hadd legyen szabad arra utalnom, hogy aki például azt a kitöltési útmutatót áttanulmányozta (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely az APEH kiadása kapcsán - befejezem a mondatot, elnök úr - gondot... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
