DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a Magyar Szocialista Párt álláspontjára kitérnék, engedjék meg, hogy azt azért elmondjam magánvéleményként, hogy jogállamban nem szokás húsz percen keresztül rekvirálással fenyegetőzni (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Így van!), és én úgy gondolom, hogy a Független Kisgazdapárthoz sokkal inkább méltó Nagyatádi Szabó István, aki nem sebeket ütni, hanem sebeket gyógyítani jött ebbe a Házba. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Engedjék meg, hogy a rendelkezésemre álló immár 19 és fél percben általános megjegyzéseket tegyek: a jogi személyek földtulajdonlásának a kérdései, a termőföldhasználat, illetve külföldiek földszerzési tilalmának fontosságával kapcsolatos álláspontját a Szocialista Pártnak kifejtsem. Természetesen előfordulhat, hogy az időm rövidsége miatt nem kerül sor mindenre, de éppen ezért olyan hosszú ez az általános vita, hogy későbbi hozzászólók az elmaradásokat pótolhassák.
A Magyar Szocialista Párt támogatja a kormány törekvését, hogy a hatályos földtörvény módosításával nyíljon lehetőség arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató hazai szövetkezetek és más társas magángazdaságok, vagyis jogi személyek termőföld tulajdonjogát megszerezhessék. Támogatjuk továbbá azt is, hogy a termőföld használata során törvényes és ellenőrizhető rend alakuljon ki, amit ugyancsak megcéloz a termőföldről szóló 1990. évi törvény módosítását kezdeményező javaslat.
A Magyar Szocialista Párt egyetért a kormánnyal. Fenn kell tartani a külföldi természetes és jogi személyek földtulajdonszerzésének tilalmát!
Tisztelt Országgyűlés! A hatályos földtörvény olyan politika terméke, amely semmilyen jövőt nem szánt a szövetkezeteknek és más társas magánvállalkozásoknak, már ami a magyar mezőgazdaságot illeti. Olyan politika terméke, ami lerombolta a magyar mezőgazdaságból azt is, ami ha ma meglenne, kisebb lenne a munkanélküliség és gazdagabb jó néhány falu.
(10.30)
A földtörvény tulajdonra vonatkozó rendelkezései a jövőre nézve kívánták bebetonozni a kárpótlással és a szövetkezeti vagyonnevesítéssel elkövetett rombolást. Azt mondták, hogy az Európai Unióban nem működnek mezőgazdasági társas vállalkozások, tehát nálunk sem lehet jövőjük. Az emberek nem hittek ennek a politikának, sok helyen nem engedték szétzülleszteni a szövetkezetüket, megújították azt, és a társasági formában működő társas magánvállalkozások száma is szépen szaporodott.
Mi volt erre a válasz? Az 1994-ben elfogadott földtörvény megtiltotta a vállalkozások földszerzését. A ma hatályos földtörvény alapján sok jogi személyiségű szervezet lehet termőföld-tulajdonos, csak éppen azok nem, amelyeknek ez gazdálkodásuk biztonsága szempontjából valóban fontos lenne. Az Európai Unióra való hivatkozással már az előző kormány időszakában olyan okot is hallhattunk, hogy kizárólag az egyéni és családi magángazdaságoké a jövő. De a falvakban élők, különösen a fiatalok számára nem elfogadható jövőkép a kilátástalan egyéni gürcölés, a röghöz kötött élet. Aki ezt nem akarja, azzal mi lesz? Megverik, kútba engedik, esetleg kályhára ültetik? (Bogárdi Zoltán: Ebben van gyakorlatotok!) Éppen önök kívánták ezt... Így értetvén meg vele, no nem a szovjet, hanem az Európai Unió kívánalmait.
A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás nem sértheti Magyarország érdekeit. Éppen ezért ezeknek az embereknek a szempontjait is figyelembe kell venni. Az ellenzéki pártok azonban nem veszik figyelembe, és másodrendű állampolgárnak tekintik azokat, akik szerintük nem értik a jövő és az EU szellemét. A Magyar Szocialista Párt azonban elutasítja a gazdasági kérdések ideologikus indíttatású megközelítését. Számunkra csak állampolgárok léteznek, akiket azonos szabadságok illetnek meg, függetlenül attól, hogy egyénileg vagy szervezet tagjaként próbálnak megélni a mezőgazdaságból. Az itt napirenden szereplő törvényjavaslat éppen ezt az egyenjogúságot állítja helyre.
A földtörvény módosításával összefüggésben számtalan alkalommal elhangzik a kiárusítás, pláne a hazaárulás vádja. Úgy gondolom, hogy számos párt nem képes azt a problémát feloldani, amit mindannyian együttesen vallunk, hogy földünk nemzeti kincs, ugyanakkor Magyarországon magántulajdonon alapuló piacgazdaság van. Ez a nemzeti kincs, kérem, magántulajdonban van döntő hányadában, és ezt a területet kizárólag azok adhatják el, akik ennek jogszerű tulajdonosai. Aki tehát azzal fenyegetőzik, hogy ezektől vagy ennek eredményeként bárkitől rekvirálja vagy velük kapcsolatban hazaárulás vádját emlegeti, az éppen azokat az állampolgárokat fenyegeti, akiket egyébként éppen egy megelőző időszakban önmaga is segített e tulajdonhoz hozzájutni. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Természetesen a politikai szempontok mellett a törvényjavaslat benyújtásának, alapos megvitatásának és elfogadásának szükségességét számtalan egyéb szempont is alátámasztja. Nincs most már szükség arra - hiszen előttem képviselőtársaim elég bőségesen hoztak fel statisztikákat -, hogy mindenre pontosan utaljak, egy azonban biztos: azoknak a szervezeteknek és e szervezetekben lévő tag állampolgároknak a jogegyenlőségét kívánja helyreállítani a törvényjavaslat, amely szervezetekben többen kívánnak és többen jutnak mind a mai napig jövedelemhez, mint az ezen kívüliek. Arról nem is szólván, hogy ezek az állampolgárok, akik ezek szerint ma másodrendűek, a társadalombiztosításban és adózásban is sokkal jelentékenyebben vesznek részt a közteherviselésben.
Ezek a szervezetek, szövetkezetek, társas magánvállalkozások az árutermelés és az export jelentős, illetve meghatározó hányadát állítják elő. Ha ez igaz - kérdezzük mi -, miért kell ezeket a lehetőségtől megfosztani? Miért akarja mindenáron bárki megakadályozni azt, hogy az ő gazdálkodásukhoz szükséges biztonságot megkaphassák? Hiszen mikor fog ültetvényt telepíteni az a szövetkezet, amely bizonytalan földjében? Mikor fog állattartó telepet korszerűsíteni, esetleg új állattartó telepet, munkahelyet is teremtő állattartó telepet létrehozni az adott községben a szövetkezet, hogyha nincs egy talpalatnyi föld, ahol a takarmányról gondoskodhat? Mikor lesz kevésbé veszélyeztetve a gabonafélék hatékony előállítását szolgáló nagytáblás gazdálkodás, ha nem akkor, amikor lesz megfelelő birtokcserealapja a szövetkezeteknek és más társas magánvállalkozásoknak? Mert természetesen mindenkinek tisztában kell lennie azzal ebben az országban, hogy a földtulajdonosok egyszer így, egyszer úgy döntenek, és ha e jogukat nem korlátozzuk, azt hiszem, gyakran elő fog állni olyan helyzet, hogy igenis, egyik évben ennek, öt év múlva, harminc év múlva, negyven év múlva másnak kívánják haszonbérbe adni területüket.
Fontos gazdasági érv - és a Magyar Szocialista Párt álláspontja e törvénymódosítás kapcsán az - és az egyik legfontosabb indoka a módosításnak, hogy alakítsuk ki, tegyük a helyére a föld árát, amihez ez a mostani törvényjavaslat nem mást mint a földpiac szolid élénkítését tudja megvalósítani. Szó nincs arról, hogy a kárpótlási árveréseken politikai indíttatásból mélyen az értékén alá minősített 500 forintos árból rendkívüli gyorsasággal hatalmas nagy földár legyen. Úgy gondolom, hogy amit az előző kormány e tekintetben leértékelt, azt ez a törvényjavaslat a maga módján igyekszik helyrehozni.
Ha alaposan megnézzük, a földpiac élénkítése nem egyszerűen az agrárgazdaság érdeke, hanem mindazoknak a tulajdonosoknak az érdeke is egyidejűleg, akik egyébként ma valamilyen oknál fogva - ki ezért, ki azért - el szeretné adni földjét. Minél magasabb a földár - és nyilván ezt csak egy valamivel élénkebb földpiac alapján lehet elérni -, annál biztosabb, hogy amikor értékesíti, ő a saját vagyonát már nem fogja elkótyavetyélni.
Szeretnék utalni én magam is a Magyar Szocialista Párt nevében arra, hogy amikor az Országgyűlés elfogadta a jelzálog-hitelezésről szóló törvényt, egy olyan intézményt kívánt létrehozni, amelynek szerepet szánt a mezőgazdaság finanszírozásában. Ha ezek a szervezetek nem juthatnak földtulajdonhoz, e finanszírozási lehetőség egy jelentős mezőgazdasági vállalkozói réteg számára a beláthatatlan jövőig elérhetetlen.
Természetesen a Magyar Szocialista Párt sem gondolja azt, hogy a benyújtott törvényjavaslat minden szempontból megfelelő és minden igényt kielégít. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy a jogi személyek az egyébként meglehetősen részletezett feltételek esetleges további szigorítása útján juthassanak csak a termőföld tulajdonához, hiszen alapvető a spekuláció kizárásának biztosítása e törvényjavaslat által. Teljességgel elképzelhetőnek tartja a Magyar Szocialista Párt azt, hogy csak az a jogi személy juthasson termőföld tulajdonjogához Magyarországon, amelynek alapszabálya, alapító okirata biztosítja, hogy tagjai, tulajdonosai sorában kizárólag olyanok vannak, akik egyébként is termőföld szerzésére jogosultak. Úgy gondolom, hogy nem barikádok építésével, hanem ezen kérdéseknek a parlamenten belüli tisztességes megvitatása útján lehet megfelelő törvénymódosítást alkotni.
(A jegyzői széket Póda Jenő foglalja el.)
Tisztelt Ház! A termőföldről szóló 1994. évi törvényt mindenképpen módosítani kell, mert ez egy olyan gyakorlatot alakított ki, amelyeket itt gyakran tesznek szóvá képviselőtársaink is: a zsebszerződések ügyét. Ugyanakkor látni kell, hogy a zsebszerződések csak korlátozások törvénybe iktatása mentén alakulhatnak ki, leginkább pedig akkor, amikor a korlátozás nem társul ugyanabban a törvényben tisztességes ellenőrzéssel és szankcionálással. Csak utalnék rá, erre is kísérletet tesz ez a bizonyos törvényjavaslat.
A Magyar Szocialista Párt teljességgel egyetért a Nemzeti Agrárprogram Koordinációs Fórum 1997. június 11-i ülésének egyik határozatával, amely szerint a jelen lévő valamennyi civil szervezet egyetért abban, hogy a bérleti idő jelenlegi szabályozásán változtatni kell, és egyetértenek a bérlet olyan jellegű szabályozásával, amely a bérleti időt megnyújtja, és egy minimumidőt is előír.
(10.40)
A jelen lévő civil szervezetek szükségesnek tartják a törvénytervezetben minimális bérleti időként legalább öt évnek a szerepeltetését és a bérleti idő felső korlátjának a jelentős megemelését, akár 40 éves szintig. Ezt a határozatot egyébként a fórum civil szervezetei konszenzussal fogadták el.
Szerepel a törvényben a haszonbérlet korlátozása, hiszen csak meghatározott nagyságrendek kerülhetnek akár a jogi személyek, akár a magánszemélyek használatába. Ugyanakkor valamilyen oknál fogva elmaradt annak az ellenőrzésnek a törvénybe iktatása, ami - elmaradása miatt - éppen oda vezetett, hogy nem lehet ma hitelt érdemlő módon nyilatkozni arról, hogy ténylegesen mikor, ki, mennyit használ.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat - és a Magyar Szocialista Párt régi követelése és javaslata ez -, a haszonbérletek és mindenféle földhasználatok kötelező ingatlan-nyilvántartási bejegyzése lehetőséget ad arra, hogy valóságosan működhessenek az elővásárlási jogok, az előbérleti jogok, és valóban érvényesíteni lehessen azokat a korlátozásokat, amelyek fenntartása dolgában, úgy gondolom, itt mindenki egyetért.
A Magyar Szocialista Párt nevében szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy nem elég e kötelező ingatlan-nyilvántartási bejegyzés deklarálása, hanem feltétlenül szükséges az is, hogy ezt az ügyet támogató illetékszabályok is megjelenjenek.
Új eleme a törvényjavaslatnak - és azt hiszem, a legfontosabb eleme -, sok szempontból talán a tulajdoni rendelkezéseket is meghaladó jelentősége van annak, hogy az előbb említett szabály, valamint az a lehetőség, miszerint ha valaki jogcím nélkül használja a földet, akkor súlyos földvédelmi járulékfizetési és bírságolási lehetőség is fennáll, elegendő ok azt állítani, hogy ez jelzi, miszerint ez a törvényjavaslat a feketegazdaság visszaszorítása irányába is határozott lépést kíván tenni.
Néhány szót a külföldiek földtulajdonszerzési tilalmáról. Az ország modernizációja szempontjából két dolog bizonyosnak tűnik. Az egyik: az ország modernizációja csak akkor lehet sikeres, ha az az agrárgazdaság és a vidék modernizációján alapul. A másik, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, integrálódásunk alapvetően összefügg ezzel a kérdéssel. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy gyenge és teljesítményre képtelen agrárgazdasággal bizony nem lehet sikerrel kopogtatni az unió ajtaján. Mikor lesz gyenge és teljesítményképtelen a magyar agrárgazdaság? Egyrészt, ha ilyen viták megosztják, másrészt akkor, hogyha az Országgyűlés valóban nem teszi lehetővé azt, hogy a versenyképes része fejlődjön, függetlenül egyébként attól, hogy egyénileg vagy szervezetben gondolkodva kívánja ezt a versenyképességét megvalósítani.
A feladat tehát nem más, mint a magyar termelők helyzetbe hozása, és a külföldiek dolgát csak ezen a szemüvegen keresztül lehet megtekinteni és megítélni is.
Alapvetően figyelembe kell vennünk azt is, hogy országunk mindenféle szempontból átmeneti helyzetben van az Európai Unióhoz való csatlakozás egyébként üdvös folyamatában is, és mindaddig a korlátozásokat fenn kell tartani, amíg az a bizonyos kívánatos állapot, hogy helyzetbe hoztuk a magyar termelőt, nem következik be.
Örömmel üdvözlendő az, hogy az európai uniós csatlakozáskor csak az újragondolás lehetősége fordul meg a kormány fejében is, tekintettel arra, hogy valószínűleg jobban fejezi ki a földpiac teljes liberalizálásának az igényét vagy lehetőségét az a megfogalmazás, hogy majd akkor vásárolhat Magyarországon korlátozás nélkül bárki termőföldet, ha majd a magyar termelő a magyar mezőgazdasági jövedelméből azon gondolkodhat, hogy, mondjuk, Franciaországban vásárol földet.
Egyébként nem árt figyelembe venni az Európai Unió gyakorlatát, ahol egyébként meglehetősen alacsony a földforgalom, amelynek a gyakorlata és a szabályozása olyan, hogy bár jogilag minden lehetséges, de gyakorlatilag a valóságban valóban szinte kivihetetlen a nemkívánatos nem helybélinek a tulajdonlása.
Az ellenzék számtalan alkalommal vádolja a kormányt a nemzeti agrárkerekasztal egyezségének a felrúgásával. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy a kormány nem rúgta fel ezt a megállapodást, hiszen - idéznék a nemzeti agrárkerekasztal tanácskozásának dokumentumából -: "a vitaülés felkéri a kormányt, hogy hozzon sürgős intézkedéseket az agrárválság kezelésére". Rögzíti: "a földtulajdon- és birtokviszonyok rendezése az agrárgazdaság egyik legégetőbb feladata, amelyet a hatékony földhasználat szolgálatába kell állítani." És leírja, hogy egyik fele kinek szeretne tulajdont, másik fele kinek nem szeretne tulajdont, és egyben mindenképpen rögzíti a konszenzust: "a külföldi természetes és jogi személyek földvásárlási tilalmának fenntartása tekintetében egyöntetű álláspont alakult ki." Mivel ezeknek a feltételeknek a kormányjavaslat - különösen annak várható pontosítása - megfelel, ezért úgy gondolom, hogy nem felrúgásról, hanem éppen a nemzeti agrárkerekasztalon elhatározottak teljesítéséről van szó.
Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az ellenzéki pártok - amikor népszavazást kezdeményeztek egy ilyen fontos kérdésben - vajon nem rúgták-e fel a nemzeti agrárprogram kialakításához szükséges konszenzust. Egyetértés mutatkozott a nemzeti agrárkerekasztalon számtalan kérdésben, 15 vonatkozásában rögzíti is a jegyzőkönyv, ugyanakkor mindez csak azon alapulhatott, hogy egyetértett valamennyi parlamenti párt, hogy azért kell nemzeti agrárprogram, hogy ne lehessen még egyszer szűk pártpolitikai érdekeknek alárendelni az agrárkérdésekben való döntést. Mi, ha nem ez ez a bizonyos ellenzéki kezdeményezés?
Természetesen meg kell nézni azt is, hogy "cui prodest?" - kinek a javára használ. Azt hiszem, annál pregnánsabban, mint egy gazdavezető e tekintetben nyilatkozott, nehéz lenne rámutatni. Nekünk, magángazdáknak érdekünk az, hogy kikapcsoljuk a piacról a versenytársakat. Azt hiszem, ez a javaslat senkit nem akar kikapcsolni a versenytársak sorából, valamennyit versenyhelyzetbe kíván hozni.
Engedjék meg, hogy Deák Ferenc gondolatával fejezzem be, akivel teljesen egyetértek: "A szorgalomnak két hatalmas rúgója van: szabadság és tulajdon. A tulajdonnal bíró szabad polgárok számát nevelni kell - s ez a törvény neveli -, pedig csak ezek által erős a haza, mert a szabadság, többekkel megosztva, becsében nem veszt, sőt erejében nyer, s biztosságában nevekedik."
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
