DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Már az 1994. évi kormányprogram célként fogalmazta meg a vagyoni kárpótlási eljárások lezárását annak érdekében, hogy mielőbb rendezett és véglegesnek tekinthető tulajdonviszonyok alakuljanak ki. A kormány ennek megfelelően '95 nyarán elfogadta a kárpótlást lezáró törvényjavaslat tervezetét, és azt még ugyanez év októberében benyújtotta az Országgyűléshez.
A kárpótlás lezárásával összefüggésben merült fel az a probléma, amely elsősorban a szövetkezeti képviselet oldaláról fogalmazódott meg, hogy a szövetkezeti közös használatban volt földterületek kárpótlásra történő kijelölésével, valamint a szövetkezeti átalakulásra vonatkozó bizonyos szabályok érvényesülése révén a szövetkezetek, illetve az üzletrész-tulajdonosok vagyonában veszteség keletkezett, és azt valamilyen módon kompenzálni kell.
A kormány korábban úgy határozott, hogy a szövetkezeti vagyonvesztés kérdéskörét a kárpótlástól elkülönítetten kell vizsgálni, s az igények felmérését követően külön törvényben kell meghatározni a kompenzáció feltételeit és módjait. A törvényjavaslat tárgyalása során a mezőgazdasági bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vagyonvesztés rendezésének kérdésével e törvényben a kárpótlás lezárásával együtt kell foglalkozni. Tulajdonképpen ezzel függ össze az is, hogy a törvényjavaslat tárgyalása '95 decemberében félbeszakadt.
Bár a kárpótlás mielőbbi lezárása érdekében az érdekelt tárcák, valamint a szövetkezeti érdekképviselet részvételével azonnal megkezdődött az egyeztetés, az csak hosszabb idő elteltével vezetett eredményre. A kárpótlásra bocsátott ültetvények értékével kapcsolatos kompenzációt a '96 novemberében elfogadott társaságiadó-törvény módosítása hivatott megvalósítani, míg az öntözési és meliorációs berendezések meg nem térült költségeit az egyeztetések eredményeként a múlt héten megfogalmazott és a mezőgazdasági bizottság előterjesztett módosító javaslata oldja meg. Remélhetőleg az adókedvezményekkel biztosított kompenzáció nemcsak költségvetési szempontból jelent kedvezőbb megoldást, de a szövetkezetek, illetve az üzletrész-tulajdonosok számára is valóságos kárpótlást jelent az elszenvedett vagyonvesztésekért.
A törvényjavaslathoz benyújtott korábbi módosító javaslatok közül a kormány támogatja azokat, amelyek szövegpontosítást, illetve a törvényjavaslat benyújtása óta eltelt hosszabb idő miatt szükséges határnap-módosításokat tartalmaztak. Indokolt az a módosító javaslat is, mely az ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezés törlésére irányul, mivel a határidőket a hatályos törvénynek megfelelően rendezik.
Ugyancsak egyetért a kormány az előbb említett kompenzáció megvalósításaként azzal az indítvánnyal, melynek értelmében a társasági adóból igénybe vehető adókedvezmények jogcímei közé bekerülnek az öntözési és meliorációs létesítmények nettó költségei, és amely szerint a kedvezmény igénybevételének határideje is meghosszabbodik.
Tisztelt Országgyűlés! Számos módosító javaslattal a kormány nem ért egyet, így például nem lehet támogatni azt a javaslatot, melynek értelmében bizonyos, pontosan meg nem határozott esetekben sor kerülhetne további állami földterületek kijelölésére a második földalap növelésére. A '91. évi XXV. törvény meghatározza a kijelölendő földterület nagyságát, további területek kijelölése - figyelemmel a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésére - a település egészének jelenthetne érdeksérelmet.
Indokolatlan az a javaslat is, mely a kárpótlási árverésen megszerzett földtulajdonok forgalomképességének korlátozására irányuló rendelkezéseket kívánja eltörölni. E korlátozásoknak ugyanis az a céljuk, hogy a kárpótlás az igazságtalanul kárt szenvedettek érdekeit szolgálja, ne pedig spekulációs célokat. Szükséges pontosan rendezni a kárpótlási folyamat során keletkezett nagy mennyiségű és igen értékes iratanyag további sorsát is, ezért az ezzel kapcsolatos rendelkezés elhagyására irányuló módosító javaslattal sem ért egyet a kormány.
A kárpótlás lezárásával összefüggésben még egy rendelkezést kell feltétlenül megemlíteni, amely olyan kérdést érint, amelyre vonatkozóan a közelmúltban interpelláció is elhangzott a Házban. Ez az állami tulajdonú, kárpótlásra kijelölt és 20 hektárt meg nem haladó területek árverésre bocsátása a helyben lakó kárpótlásra jogosultak részére. Ez az említett kör számára jelent preferenciát. A törvényjavaslat mielőbbi elfogadására már csak ezért is szükség van.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kárpótlásra jogosultak érdekeit is szem előtt tartva kívánja lezárni a kárpótlási folyamatot, és egyben megoldást kíván adni a szövetkezeteket ért vagyonvesztés kérdéseire is.
Kérem ezért, hogy támogató szavazataikkal járuljanak hozzá a kárpótlást lezáró törvény megszületéséhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
