BERREGI ISTVÁN
BERREGI ISTVÁN
BERREGI ISTVÁN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt nagyon kevés Képviselőtársam! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja tagjainak országgyűlési felszólalásai és írásban benyújtott javaslatai az elmúlt időszakban több alkalommal foglalkoztak azzal a bűnözési hullámmal, amely a tűrési határt messze meghaladja. A vagyon, az élet és a testi épség elleni bűncselekmények mellett kiugró mértékben növekedett a szervezett bűnözés, a kábítószerekkel való illegális kereskedés. Általánossá vált a brutalitás, az elkövetők különös kegyetlensége, a leszámolás, a gazdasági élettel összefüggő jogi és személyes viták emberi élet kioltásával való lezárása és a többi. A bűnözés elleni harc eredményességének egyik fontos feltétele a társadalmi összefogás és a büntetések szigorítása.
A bűnözésre vonatkozó statisztikai adatok áttekintése azonban gondolkodásra késztet: vajon mi az oka ennek a szinte feltartóztathatatlan bűnözési hullámnak? Csak részben felel meg a valóságnak az, hogy határaink szabadabb átjárhatósága ennek egyik legfontosabb oka. Ugyanis valamennyien tudjuk, hogy hazánk történetének tragikus időszakát éljük át napjainkban. Tanúi lehetünk egyéni sorsok tragédiájának, öngyilkosságoknak, a drogfogyasztás növekedésének, többször a megélhetést biztosító bűncselekményeknek, családi tragédiáknak, kiskorúak szülők általi meggyilkolásának, az úgynevezett "fehérgalléros bűnözés" fondorlatos eseteinek és nem utolsósorban a nem büntetőjogi kategóriát képző rablóprivatizációnak. A bűnesetek száma rohamos növekedésének oka maga a koalíció és a kormány gazdasági, szociális, egészségügyi és egyéb torz politikája és az azt tükröző különböző törvények. A bűnözés okai tehát azok a gazdasági-társadalmi körülmények, amelyeket ez a koalíció hozott létre és amelyek között ma élünk.
A bűnözés elleni harc legeredményesebb eszköze tehát ezen körülmények gyökeres megváltoztatása lenne. A választásokig azonban erre már nem kerül sor. Ezért meg kell elégednünk a kevésbé hatékony eszközök igénybevételével, így például a büntetési tételek szigorításával. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a bűnesetek száma ennek következtében nem fog számottevően csökkenni.
További általános megjegyzésként utalni kell napjaink büntetőeljárási gyakorlatára, amelynek kiemelkedő fogyatékossága a rendkívüli időigényesség, a lassúság. Gyakran előfordul, hogy az elkövető csak négy-öt év múlva kerül bíróság elé, amikor a bizonyítékok már nem alkalmazhatók a korábbi hatékonysággal, s amikor a büntetés kiszabása már egyértelműen nem - vagy csupán részben - éri el a kívánt visszatartó hatást. Többek között ezzel magyarázhatók az esetenként feltűnően enyhe ítéletek is. E helyzet okai természetesen nemcsak a bírói szakban, hanem az azt megelőző büntetőeljárási szakaszban is keresendők. A nyomozati eljárások sok esetben indokolatlanul hosszú ideig folynak, esetenként bagatell cselekmények nyomozása aránytalanul magas költségvetési kiadásokat eredményez, más esetekben indokolatlan előzetes fogva tartásokra kerül sor. Ennek azonban a fordítottja is előfordult. Nevezetesen az, hogy a társadalom, a közvélemény által is elítélt súlyos bűncselekmény elkövetői nem kerülnek előzetes letartóztatásba, és a velük szemben kiszabott büntetési tételek a cselekmény súlyához viszonyítottan rendkívül alacsonyak.
Tisztelt Országgyűlés! A szilárd államnak, a szilárd gazdaságnak időtállóak és stabilak a törvényei is. Államunk és jelenlegi gazdaságunk instabilitása ingataggá és áttekinthetetlenné tette az egész magyar jogrendszert, de különösen annak a gazdaságra vonatkozó részét. Magyarországon általánossá vált a jogbizonytalanság.
A továbbiakban a javaslat néhány részletéhez kívánok kritikai megjegyzést fűzni. A javaslat rendelkezik a közérdekű munkáról mint büntetési nemről. Ezzel összefüggésben kimondja, hogy egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg. Az esetleges félreértések megelőzése érdekében célszerű lenne a szövegben rögzíteni, hogy egy nap nyolc órát meghaladó időtartamban közérdekű munka nem végezhető.
A gazdasági bűncselekményekkel összefüggésben a javaslat különböző értékhatárokat állapít meg. A nagyobb érték alsó határát 500 ezer forintban, a jelentős érték határát 2 millió forintban, míg a különösen nagy értéket pedig 6 millió forintban állapítja meg. Ezek az értékhatárok a mai viszonyok között elfogadhatónak tűnnek, megfontolandó azonban ennél alacsonyabb összeg meghatározása, mert az a társadalom büntetőjogi védelmének fokozását szolgálná.
A javaslatban szabályozást kapott az úgynevezett tiltott pornográfia is. A szabályozás tartalmával egyetértek, azonban a "pornográf" kifejezés helyett célszerűbb lenne a magyarosabb és közérthetőbb "szeméremsértő" kifejezés használata.
A házasságon belüli erőszakos közösülés bűntettének szabályozása, illetőleg ilyen magatartások büntetésének kilátásba helyezése a jogszabály új rendelkezései közé tartozik. A magatartás szankcionálása a közvéleményt meglehetősen foglalkoztatja és egyidejűleg megosztja. Sokan nem tartják szükségesnek a jogi szabályozást, sőt nevetségesnek tartják azt, hogy jelenlegi viszonyaink között ez a magatartás büntetőjogi szabályozás tárgyát képezze. Az egymással ellentétes vélemények túlnyomó többsége érthető, hisz ez idáig a házasságon, életközösségen belüli erőszakos közösülés nem volt büntethető, figyelemmel a különös - a házasságból következő - élethelyzetre. A tervezetben javasolt rendelkezésekkel ellentétes álláspontot elfogadók legfőbb indoka az a félelem, hogy az ilyen cselekmények bizonyítása rendkívül nehéz, sőt azzal a veszéllyel is jár, hogy a megromlott házastársi viszonyban az egyik fél a másik terhére visszaél a jogszabályi rendelkezésekkel.
(19.50)
Álláspontom egyezik mindazok véleményével, akik szerint az ilyen esetek társadalmi megítélése lényegesen csekélyebb súlyú, mint az erőszakos közösülés egyéb esetei. Erre figyelemmel aggályosnak ítélem a minden esetre egységesen használható büntetési tételek megállapítását. Feltétlenül indokolt lenne ebben az esetben lényegesen enyhébb büntetési tételt megállapítani.
Az előbbinél sokkal nagyobb társadalmi veszélyességet rejt magában a bűnszervezetek létrehozása és azok irányítása. A javaslat 30. §-a "Bűnszervezet létrehozása" cím alatt szabályozza a szervezett bűnözés alapintézményét. Figyelemmel arra, hogy a törvény nemcsak az ilyen szervezetek létrehozását, hanem annak irányítását is büntetni rendeli, ezért célszerű lenne már a címben utalni arra, hogy nem csupán a szervezet létrehozásáról, hanem irányításáról is rendelkezik a törvény.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával a bűnözés helyzete jelentősen nem változik ugyan, de átmenetileg jobb megoldást nem találhatunk, ezért támogatjuk annak megvitatását, de elfogadását csak jelentős módosításokkal fogjuk támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps.)
