DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály módosítására irányuló tervezet egy hiányt akar pótolni, nevezetesen azt, hogy az újonnan hatályba lépett összeférhetetlenségi anyagi jogszabályok érvényesülése érdekében részletesebb, garanciákat nyújtó eljárási szabályokat építsen be a jelenleg hatályos Házszabályba.
Az előzmények ismeretesek: 1997. február 25-én a parlament elfogadta azokat az új összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvénybe épültek be. Március 5-én a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerültek ezek az új szabályok, április 4-én hatályba léptek, s a törvény 30 napos türelmi időt szabott az új összeférhetetlenségi szabályokból fakadó összeférhetetlenségek rendezésére. Úgyhogy május 4-étől kezdve kell alkalmazni azt a több mint húsz új összeférhetetlenségi szabályt, amelyek a képviselők jogállását jelentősen rendezik. Ezek között a legfontosabbak a gazdasági életre vonatkozó, részben a részlegesen állami tulajdonban lévő, részben pedig a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségeire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.
Hadd utaljak arra, hogy anyagi jogi szabályokat utoljára 1946-ban fogadott el a magyar parlament. Az elmúlt évtizedek alatt nemigen voltak összeférhetetlenségi szabályok. Az elmúlt 45 év alatt összesen két összeférhetetlenségi ügy volt a parlament előtt, ezek is az ötvenes évek végén, illetve a hatvanas évek elején. De az új, szabad választások alapján összeült parlament időszaka alatt, az elmúlt hét évben sem volt egyetlenegy összeférhetetlenségi ügy sem. Ennek az indoka nyilván az, hogy csak a klasszikus, hivatali, illetve politikai összeférhetetlenségi szabályok éltek; a gazdasági jellegű vagy a tömegtájékoztatásban elfoglalt vezető pozíciókkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok nem léteztek, nem éltek. Ugyancsak nem volt eddig szabályozva a képviselők vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó bejelentési kötelezettség. Ezeket a kötelezettségeket is az előbb már említett törvénymódosítás kapcsán léptette életbe, illetve fogadta el a magyar parlament.
A Házszabály módosításának elsődleges indoka az, hogy szét kell választani, feltétlenül indokolt szétválasztani a mentelmi ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályoktól. Ez a két szabálycsoport jelenleg a Házszabályban egy fejezet alatt és egyetlen paragrafussorozatban van szabályozva, holott teljesen nyilvánvaló, hogy a mentelmi ügyekben követendő eljárás - határidők, garanciális szabályok, az ajánlás elkészítésének módja - eltérő eljárási szabályokat igényel, mint az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos eljárások, határidők betartása és ezek kapcsán az ajánlás elkészítése.
Hangsúlyozni szeretném azt is azonban, hogy a jelenlegi Házszabályban foglalt eljárási szabályok, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt eljárási szabályok alapján is korrekten le lehet folytatni egy esetleges összeférhetetlenségi eljárást. Korrekten, de nem egészen pontosan, illetve nem mindenféle indokolt vagy igényelt garanciális szabály mellett folytatható le ez az eljárás. Ezért részben szét kell választani a mentelmi ügyektől, részben új eljárási szabályokat kell az újonnan hatályba léptetett összeférhetetlenségi jogintézmények mellé rendelni.
Biztosítani kell azt, hogy az összeférhetetlenségi eljárásról a képviselő az eljárás megindulásakor azonnal tudomást szerezzen, megismerje azokat a tényeket, bizonyítékokat, adatokat - akárkitől érkezett -, amelyek az ő összeférhetetlenségére vonatkoznak, s a továbbiakban részt vehessen mind a háromtagú vizsgálóbizottság eljárásában, mind pedig a mentelmi bizottság eljárásában, elmondhassa indokait, elmondhassa információit; bizonyítékait mind a háromtagú vizsgálóbizottság, mind pedig a mentelmi bizottság előtt bemutathassa.
Rendezni kellett az eljárási szabályok között az eljárás megindulása körüli határidőket, illetve eljárási lépéseket. Háromféleképpen indulhat ma - a ma hatályos házszabályi rendelkezések, illetve törvényi rendelkezések szerint - összeférhetetlenségi eljárás. Egyrészről - és ezt, azt hiszem, nagyon fontos hangsúlyozni - bármely állampolgár tehet összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentést országgyűlési képviselők esetében. Ezt ez a törvény, mármint a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán, a módosított törvény terjesztette ki ilyen széles körben, biztosította az állampolgárok számára ezt a széles kezdeményezési jogot. Ugyanakkor már a korábbi rendelkezések is lehetővé tették azt, hogy bármely képviselő is indíthasson összeférhetetlenségi eljárást a képviselőtársa ellen. S végül lehetővé kellett tenni azt is, hogy a képviselő akár önmaga ellen is kezdeményezhessen összeférhetetlenségi eljárást, éppen azért, hogy esetleg az összeférhetetlenségi eljárás végén akár a mentelmi bizottság, akár pedig maga a parlament plénuma megállapíthassa azt, hogy nincs összeférhetetlen pozíciója a képviselőnek; tehát akár egy korábban ellene indított eljárás kapcsán, akár pedig szóbeszédek kapcsán tisztázhassa magát.
Ennek a három eljáráskezdeményezésnek a határidői teljesen eltérőek. Egészen eltérő határidőket kellett hozzáépíteni az egyes eljárási szakaszokhoz, attól függően, hogy kik kezdeményezték, és ezekre vonatkozóan tartalmaz a Házszabály módosítására vonatkozó előterjesztés nagyon szigorú határidőket egyébként.
A határidők szigorúságáról: tehát 5 napos határidők, 10 napos határidők, a teljes eljárás lefolytatására vonatkozóan 30 napos határidők vannak. Ezek azért ilyen szigorúak, mert az összeférhetetlenségek 95 százaléka puszta ténymegállapítást igényel.
(19.20)
Nem igényelnek nyomozást, nem igényelnek perrendszerű eljárást. Hiszen többnyire arról van szó, azt kell megállapítani, hogy az országgyűlési képviselő betölt-e egy olyan akár gazdasági vezető tisztséget vagy országos napilapnál főszerkesztői pozíciót, vagy tett-e olyan kijelentést, vagy hivatkozott-e oly módon országgyűlési minőségére, ami tilos az összeférhetetlenségi szabályok alapján vagy nem. Tehát az esetek túlnyomó többsége egyszerű ténymegállapítást igényel.
A ténymegállapítások kapcsán könnyen lefolytathatók az eljárások, illetve az országgyűlési képviselőnek kötelessége ismerni az összeférhetetlen pozíciók körét és sorát. Ezek a pozíciók általában több hetes, több hónapos előkészítés után nyerhetők el, tehát nem egyik napról a másikra nyerhetők el ezek a pozíciók. Ezért elvárható minden országgyűlési képviselőtől, hogy előre gondolkozva szüntesse meg az összeférhetetlenséget; vagy hárítsa el, vagy kerülje el az összeférhetetlenséget akár oly módon, hogy az összeférhetetlen gazdasági vezető pozíciót vagy más pozíciót - politikai, hivatali, szervezeti pozíciót - nem fogadja el; vagy pedig akár oly módon, hogy képviselői mandátumáról mond le.
Fontos új intézménye lesz a Házszabály kapcsán az összeférhetetlenségi eljárásnak az a háromtagú vizsgálóbizottság, amely a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagjaiból alakul, és az lesz a feladata, hogy először megvizsgálja a bizonyítékokat, meghallgassa a képviselőt, és egy ajánlástervezetet készítsen a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság számára vagy az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan, vagy pedig annak hiányára vonatkozó megállapítást tartalmazó ajánlást készítsen el.
Fontos garanciális szabály a háromtagú vizsgálóbizottság kapcsán az, hogy a háromtagú vizsgálóbizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság valamelyik alelnöke kell hogy legyen, s a képviselő a három tag közül egy képviselővel szemben elfogultsági kifogást tehet. Képviselőtársaim tudják jól, hogy itt paritásos bizottságról van szó, tehát egyenlő számban tagjai ennek a bizottságnak az ellenzéki és a kormánypárti képviselők. Tehát nem kell attól tartani, hogy a képviselővel szemben, ha kormánypárti, akkor túlnyomó többségében ellenzéki párti vizsgálóbizottság fog vizsgálódni; vagy vice versa: ellenzéki képviselő esetében pedig kormányzópárti többségű vizsgálóbizottság fog vizsgálatokat folytatni. Egyébként az összeférhetetlenségi ügyek a mentelmi bizottság előtt nyilvánossá válnak, illetve amennyiben az összeférhetetlenség megállapítására sor kerül, akkor a parlament nyilvánossága elé kerülnek az összeférhetetlenségi ügyek. Egyébként garanciális okok miatt mind a háromtagú vizsgálóbizottság eljárása, mind pedig a mentelmi bizottság eljárása zárt tárgyaláson folyik, csak a képviselő vehet részt, illetve azok a személyek, akiket a mentelmi bizottság vagy a vizsgálóbizottság meghív.
Az összeférhetetlenségi szabályoknak új intézménye a képviselők vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó bevallási kötelezettség. Eddig ilyen kötelezettség nem volt, ezentúl már lesz ilyen kötelezettség. Ennek kapcsán is összeférhetetlen helyzetek adódhatnak: például, ha olyan vagyoni, jövedelmi vagy érdekeltségi viszonyról, amelyről számot kellene hogy adjon, nem ad számot a képviselő. Ebben az esetben is összeférhetetlenségi eljárást lehet kezdeményezni, s a képviselőt rövid határidő szabásával fel lehet és fel kell szólítani arra, hogy korrigálja a vagyoni, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozatait, amelyek egyébként nyilvánosak. Tehát a választópolgárok ellenőrizhetik azt, hogy annak tartalma megfelel-e a valóságnak.
Azt gondolom, nagyon fontos új eleme lesz az összeférhetetlenségi eljárásnak az, hogy az összeférhetetlenségi ügyekben a parlament minősített többséggel hozza majd meg a határozatát, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség ahhoz, hogy az összeférhetetlenséget a parlament kimondja. Ennek az az indoka, hogy egyrészről a mentelmi ügyekben ez a szabály eddig is élt, és jelenleg is ez a hatályos. Az alkotmány rendelkezése alapján jelenleg egyszerű többséggel lehetne kimondani az összeférhetetlenséget. A ténymegállapítások esetében nem indokolt; tehát amikor arról kell csak dönteni, hogy valaki bíró-e, miközben országgyűlési képviselő; vagy hivatásos katona-e, vagy köztisztviselő-e, miközben országgyűlési képviselő - ilyen ténymegállapítások esetében az egyszerű többség is elegendő lenne.
Viszont a mérlegelésen alapuló összeférhetetlenségek kapcsán, úgy gondolom, indokolt a minősített többség megkövetelése. Azonban azért, hogy az alkotmánnyal ne legyen ellentétes a Házszabálynak ez a rendelkezése - amelyet csak megismételne a Házszabály, eredeti helye a törvényben van ezen döntési jogosultságnak -, az alkotmányt is módosítani kell. A hatályos alkotmány módosítására vonatkozó módosító eljárás elkezdődött, és a kettő remélhetőleg szinkronba hozható úgy, hogy a Házszabály ne legyen ellentétes még egy napig sem a hatályos alkotmány rendelkezésével.
Ezeket szerettem volna a Házszabály módosítására irányuló javaslat kapcsán kiemelni, és tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, kérve azt, hogy vitassák meg az előterjesztést, és köszönve azt, hogy az Országgyűlés megszavazta ezen házszabály-módosítás sürgősséggel való tárgyalását. Kérem, hogy módosító indítványaikkal javítsák vagy korrigálják - ahol szükséges - az előterjesztést, majd pedig fogadják el a Házszabály módosítására vonatkozó előterjesztésemet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
