DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most áprilisban a kórházfenntartó önkormányzatok kaptak egy levelet. Ez a levél rendkívül érdekes: a feladó a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium; az aláírója Kökény Mihály és Akar László. Miről szól ez a levél? Érdekes és tanulságos. Javaslom önöknek, figyeljenek oda: ilyen témájú kérdést otthon még kaphatnak.
A két minisztérium aláírásával küldött levél azt elemzi, hogy ugyan a kórházak számára igyekeznek átcsoportosítani az összeget, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pénzügyi források összességükben rendelkezésre álljanak, ez azonban egyedileg csak több alapvető követelmény együttes teljesítése esetén eredményezhet érzékelhető javulást az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetében. Miután leszögezik, fel kell készülni arra, hogy az elmúlt évi központi adósságcsökkentési eljáráshoz hasonló lépésre a továbbiakban nem lehet számítani, felvázolják azt, hogy mik is azok a követelmények, amelyeknek teljesülniük kell.
Nos, több pontban sorolják - belügyminiszter úr! - az önkormányzatok feladatait ebben az ügyben; több pontban sorolják, hogy mit kellene tenniük az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy az egészségügyi intézmények működésének és gazdálkodásának megmaradjon a normális rendje. Végső soron odáig jutnak el, hogy az önkormányzatoknak akár biztost is ki kell nevezniük a kórház élére.
Majd azt is leírja a levél, hogy az eladósodási folyamat megállítását minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kívánja a kormányzat is; aztán azt is leírja, hogy mik ezek az eszközök, tisztelt képviselőtársaim - fantasztikus! -: az előkészítés zárószakaszában lévő egészségügyi és egészségbiztosítási törvény, valamint az ehhez csatlakozó rendeletek, melyek várhatóan - leghamarabb - jövő januárban léphetnek hatályba. És még egyet elmondanak: hogy a működési célú előleg igénylésének a lehetősége továbbra is fennáll.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik tény az, hogy tavaly nem adósságkezelés történt, hanem hitelt, előleget kaptak az egészségügyi intézmények, amelyektől az év második felében ezt az összeget le fogják vonni. Tehát nem csökkentették az adósságukat - csak átmenetileg segítettek azt törleszteni. Majd közli a kormány, hogy ebben az évben nem lesz mód hasonló lépésre; akkor közli ezt, amikor az Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügyi intézményekkel a finanszírozási szerződést úgy kötötte meg, hogy természetesen csak a költségvetési törvényben található összeg erejéig fizethet.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, ha összeadjuk a béremeléssel megemelt havi összegeket, akkor ez a költségvetés körülbelül szeptemberig elegendő.
Gondolkozzanak el, tisztelt képviselőtársaim, miről szól ez a levél! Mit szeretne elérni a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter: mit is tegyenek az önkormányzatok? Vajon az önkormányzatoknak kötelességük finanszírozni a betegellátást? Vajon akkor a társadalombiztosításnak mi a feladata? Vajon ha a kormány előre átláthatóan alultervezi az egészségügy költségvetését, akkor az a feladat, hogy az önkormányzat nevezzen ki biztost a kórház élére?
És mi lesz a feladata ennek a biztosnak? Tisztelt képviselőtársaim, elgondolkodtak-e ezen? Ki lehet az, aki megmondhatja egy kórháznak, hogy "ezt vagy azt a beteget már ne lásd el, mert nincs rá pénz"? Vajon ki fogja meghozni ezeket a döntéseket?
Gondolkozott-e a kormány - mert nem tudom, a kormány tud-e erről a levélről, vagy csak a két miniszter - azon, ez a levél milyen helyzetet teremt minden olyan településen, ahol van kórház, minden kórházban, ahol a teljes magukra hagyottság érzése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) keletkezik? Mi lesz a betegekkel, tisztelt népjóléti miniszter úr? (Taps az MDNP és MDF padsoraiban.)
