DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! "A pénzügyi rendszer mélyülő válságáról" címen jelentkeztem napirend előtti felszólalásra, és eredetileg nem akartam érinteni a belső államadósság után fizetett kamat összegét, Lamperth Mónika valótlan megszólalása után azonban kénytelen vagyok ezt a részt is érinteni - annál is inkább, mert elnök úr személyes érintettség címén nem adott nekem reagálási lehetőséget.
1995-ben 540 milliárd forint volt az a belső államadósság után fizetett kamat, amely már akkor is valóban megrendítően magas volt, ezért azt MSZP azt ígérte, hogy kidolgoz egy módszert ennek a csökkentésére. Miután '95 december végén nem tudta megmondani, hogy ténylegesen milyen összeg érkezik be privatizációs többletbevétel címén, még a "marcali remete" is csak '96 januárjában vagy februárjában tudott erre nézve nyilatkozni; akkor a Kisgazdapárt azt mondta: nehogy eltűnjön az MSZP különböző csatornáiban ez a pénzösszeg, ezért ez kerüljön be az állami vérkeringésbe, és később, amikor ismert lesz az összeg, elő fogjuk terjeszteni a konkrét javaslatunkat.
Így történt az, hogy '96 januárjában, majd februárjában országgyűlési határozati javaslatokat nyújtottam be, amelyek többek között tartalmazták: 20 ezer többletlakást építsünk fel a befolyt privatizációs többletbevételből; javasoltam, hogy 30 milliárdot fordítsunk a kis- és középvállalkozások, azon belül 25 százalékos határig a mezőgazdasági kisvállalkozók számára hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitel nyújtására; és javasoltuk azt, hogy az ezt meghaladó összegeket pedig a koncessziós autópályák elkerülhetősége érdekében állami beruházásban megvalósuló útépítésre használjuk fel. Akkor ez összegszerűségében azt jelentette volna, hogy az M3-as út egy nagyon jelentős szakasza azonnal elkészült volna, el lehetett volna kerülni az M5-ös koncesszióssá süllyesztését, és emellett csak a 20 ezer többletlakás felépítése révén 72 ezer többletmunkahely keletkezett volna - tehát ez mindenképpen élénkítette volna a gazdaságot. Persze ekkor még nem lehetett tudni - mert az is később derült ki -, hogy az MSZP-s kormány egy mindösszesen 300 milliárd forintos állami garanciát vállalt a 430 milliárd privatizációs bevételre és többletbevételre.
Ma ismert a helyzet: nem épültek lakások, nem adtak hiteleket, nem épültek utak, és ennek az évnek a végén durván 830-840 milliárd forint lesz a belső államadósság után fizetendő kamat összege, ami gyakorlatilag kezelhetetlen. Mindez olyan helyzetben következett be, amikor az eddig megingathatatlannak látszott pénzügyi rendszer is inogni kezd, hiszen a Postabank esetében az adóskonszolidációval együtt az elmúlt hetekben összesen annyi segítséget kapott a Postabank, amelynek összértéke 58 milliárd forintot tesz ki; de sajnálatos módon most már a válság szele elérte a pénzügyi rendszer csúcsán álló Nemzeti Bankot is. Hiszen elég, ha arra utalok: a jegybank '96. évi 60 milliárd forintos vesztesége, majd a 2000 milliárd, úgynevezett nem kamatozó belső államadósság kamatozóvá tétele után most újabb elképesztő helyzetbe került; nevezetesen a jegybank százszázalékos tulajdonában lévő, bécsi székhelyű Központi Váltó és Hitel Bank egy hitelezési ügyletén újabb milliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett, illetőleg okozott a magyar népnek.
Ilyen módon az egész pénzügyi rendszer inogni látszik, ennek oka a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája, amelyet még felelőtlenebbé tesznek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet az előbb lehetett hallani az MSZP frakciója oldaláról.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(15.40)
