KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Idestova 7 éve - 1990 nyarán - nyújtotta be Demszky Gábor és Hack Péter az első törvénytervezetet az elmúlt rendszer politikai rendőrségi ügynökei tárgyában, tehát ennek az ügynek a tisztázása 7 éve folyik; úgy tűnik, végre befejezést is nyer.
A parlament által megválasztott bizottságok csendben végezték a munkájukat, és a képviselők vagy elmentek és személyesen jelentek meg a bizottság előtt, vagy ha erre nem volt szükség, akkor futár által kézbesített határozatban értesültek a rájuk vonatkozó eredményről.
Ez így a törvényeknek megfelelően zajlott, egészen az utóbbi napokig. Azonban egy hete egészen váratlanul megszólalt az átvilágító bírók elnöke, és közölte a sajtón keresztül a nyilvánossággal, hogy az "R" betűnél tartanak: a parlamentben nyilas múlttal rendelkezőket nem találtak, de ügynököket igen. Sőt, azt is elmondta, hogy egy esetben az érintett a bírósághoz fordult. A frakciók képviselői is nyilatkoztak ebben az ügyben; a rádióban még olyan kijelentés is elhangzott, hogy közel száz esetben nem tudnak konkrét véleményt mondani a képviselők múltjáról. Ezek a nyilatkozatok új helyzetet teremtettek; véleményem szerint az egyébként is bonyolult belpolitikai helyzetben az állampolgárok előtt tovább rombolták a parlament tekintélyét.
Hogy a helyzetet jobban tudjam érzékeltetni, az egyik Hajdú-Bihar megyei barátom megkérdezte tőlem - idézem -: "Annyi az ügynök a rádió szerint a parlamentben; mondd, te tiszta vagy?" A nyelvem hegyén volt a válasz, hogy "természetesen, nekem már papírom is van róla", amikor rádöbbentem, hogy ezt én nem mondhatom, mert az erről szóló értesítésen ott díszeleg a "titkos" minősítés; és ha kimondanám, titoksértést követnék el. Bár nem tudom, ez milyen titoknak minősül: szolgálati, állami vagy üzleti titoknak. Az még érthető lenne a számomra, ha valaki az életében bármelyik titkosszolgálathoz tartozott, annak a személynek a szolgálathoz tartozását titkosítani lehet; de azt már felháborítónak tartom, hogy akinek soha semmilyen köze nem volt egyetlen titkosszolgálathoz sem, ezt a tényt titokként kell kezelni. Véleményem szerint ez az emberi és az állampolgári jogokat súlyosan sértő intézkedés.
Abszurd helyzet az: ha a levél úgy szól, hogy "soha semmilyen köze nem volt a titkosszolgálathoz" - ezt a levél kézhezvétele előtt bárkinek elmondhattam; de ezt a levél kézhezvétele után - mivel ezt a tényt is tartalmazza - államtitokként kell kezelnem. Remélem, hogy csak rosszul értelmezem az okirat titkosítását, mert ha valóban így van, ez semmi másra nem alkalmas, mint a teremben ülő volt ügynökök, karhatalmisták fedezésére. A bizottság - mint az előzőekben említettem - az "R" betűnél tart. Még néhány hónap eltelik addig, amíg a vizsgálat lezárul; addig ezek az urak itt ülnek közöttünk, és ha szerencséjük van, kihúzzák a ciklus végéig. Miattuk nekünk is viselnünk kell a társadalom megvetését, esetleg politikai ellenfeleink gyanúsítgatását.
Meg vagyok győződve arról, hogy mivel az érintett és lemondott képviselők nevét nem szabad nyilvánosságra hozni, ez helyes és elfogadható. De a törvény nem kötelezi az ártatlan képviselőket arra, hogy az átvilágító bírák nyilatkozata következtében ilyen gyanú árnyékában éljenek hónapokig, esetleg évekig. Akik 1994-ben, ilyen múlttal vállalták azt, hogy országgyűlési képviselők legyenek, már tudhatták, hogy ezt nem lehet megúszni - ez az ő dolguk; de én nem fogok velük semmilyen közösséget vállalni és rejtegetni őket - gondolom, azon képviselőtársaim sem, akik az átvilágítás során szintén intaktnak bizonyultak.
Ezért kezdeményezem azt, hogy a titkosítást ezen esetekben - mint állampolgári és emberi jogokat sértő intézkedést - azonnal függesszék fel. Amennyiben ez nem történik meg, a parlamenti képviselők tisztessége és az Országgyűlés hitelességének a megóvása érdekében kérem, hogy képviselőtársaim - a mentelmi jog védelme alatt - a plenáris ülésen nyilatkozzanak arról, hogy nem voltak ügynökök.
Befejezésül szeretném megjegyezni, hogy 1995-ben az egyik átvilágító bíró csak annyit mondott, hogy az első 40 megvizsgált esetben egy ügynökgyanús képviselőt találtak, és ezért távoznia kellett. Nem tudom, hogy ennek a példátlan indiszkréciónak, ami történt, mi az oka; azonban az nyilvánvaló, hogy az emberek nem kételkednek a közöltek valóságtartalmában. A helyzet jóvátehetetlenül kialakult, és a jogos önvédelem lehetőségét mindenkinek biztosítani kell - még az ártatlan országgyűlési képviselőknek is.
Mérlegelem a titkosítás megszüntetésére vonatkozó határozati javaslat benyújtását, és amennyiben nem történik meg az ártatlan képviselők esetében az általam javasolt titkosítás feloldása, azt rövidesen önálló képviselői indítványként fogom benyújtani.
Köszönöm a figyelmüket.
