DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Kénytelen vagyok kihasználni az interpellációs válaszra rendelkezésre álló időt, mert kizárólag a tényeket szeretném önnel ismertetni, hogy azt a sok-sok tévedést, amit interpellációjában megfogalmazott, valamelyest korrigálni lehessen.
1994 októberében hangzott el az első interpellációja, akkor a képviselő úr hűtlen kezelésről beszélt. E büntetőjogi kategória miatt az interpellációra dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr adott választ, mely szerint olyan adat nem merült fel, amely okot és alapot adott volna büntetőeljárás megindítására. Ilyen eljárásról azóta sincs tudomásunk.
A mostani interpellációra adandó válaszomban utalnom kell az előzményekre. Az Állami Vagyonügynökség 1992. július 22-én alapította a Prudent Invest Befektetési Alapkezelő Részvénytársaságot. A cél az volt, hogy a kárpótlási jegyek felhasználási köre bővülhessen, elsősorban az alanyi jogon kárpótoltak kárpótlási jegyeinek ingatlanbefektetési jegyekre történő átváltása érdekében.
Az rt. közreműködésével az Állami Vagyonügynökség 1993. február 25-én hozta létre a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot 3,2 milliárd forint induló vagyonnal, majd 1994. április 7-én a Pillér-II. második Alapot 2 milliárd saját vagyonnal. Ezt a helyzetet örökölte a jelenlegi kormány.
A befektetési jegyek becserélése során a kárpótoltak 3000 forintnyi kárpótlási jegyért 4000 forintnyi befektetést kaptak. A csere idején az átlagárfolyam 670 forint volt. Ebből az következik, hogy a 2010 forintnyi összegért 4000 forintnyi befektetési jegyhez jutott a kárpótolt. 1996-ban erre a befektetésre a kétszeri kifizetés után a tényleges befektetésre jutó kamatmérték 33 százalék, amit a befektetők megkaptak. Aligha lehet tehát állítani, hogy ez egy rossz befektetés volt.
A Pillér-II. Befektetési Alap cseréje során a kétezer forintnyi kárpótlási jegyért háromezer forintnyi befektetési jegyet kaptak a befektetők. A csere során 570 forint volt az árfolyam. Ebből az következik, hogy az ez év március 31-ével esedékessé vált kamattal együtt a tényleges befektetésre jutó kamatmérték egy évre vetítve 32 százalék. Ez sem tekinthető nagyon rossz befektetésnek.
Ez azt mutatja, hogy az alapok és azok kezelői a befektetők pénzével - igazából jegyével - jól gazdálkodnak, nem tékozolták el tehát az eredeti kárpótoltak befektetéseit. Így nem áll helyt az az állítás, hogy 5-6 milliárd forintot csaltak volna ki a befektetőktől.
Az alapkezelő tevékenységét éppen a bejelentések okán a miniszterelnök utasítására a Központi Ellenőrzési Iroda vizsgálta.
(14.50)
Ilyenképpen, miután ez a szervezet a kormány ellenőrző szerve, az ÁPV Rt. - hatáskör hiányában - a vizsgálati jelentést senkinek nem adhatja ki, de természetesen a konkrét kérdésekről - ahogy eddig is tették - mind az alapkezelő munkatársai, mind az ÁPV Rt. szívesen adnak felvilágosítást.
Ami pedig a bírósági eljárásokat illeti: mint mondtam, büntetőeljárás nem volt és nincsen; polgári per van. A 15 ezer fős befektetői körrel szemben, egy 60 befektetőt jelentő csoport képviseletében egy magánszemély keresetet nyújtott be, mely keresetet a bíróság elsőfokon - mindenre kiterjedően - elutasította. Felszámolási eljárás kezdeményezésére is sor került, amit a Fővárosi Bíróság utasított el. A Gazdasági Versenyhivatal is indított egy eljárást az alapkezelővel szemben; az eredeti vizsgálati indítvány egyetlen pontjában sem született elmarasztalás. Ez ügyben másodfokon folyik az eljárás.
Remélem, lehetett érzékelni, hogy milyen állításokkal szemben milyen érvek és bizonyítékok hozhatók fel; ezek alapján kérem a válasz elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
