DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Vitatott kérdés, hogy egy bérleti díj sok vagy kevés. Ugyanis ez általában megegyezés kérdése, aki fizeti, az sokallja, aki kapja, általában keveselli. Vannak régi, bevett szokások is, amelyek hosszú idő hagyományait tükrözik. Ilyen ez a bizonyos 15 kilogramm búza/aranykorona bérleti díj, amely - azt hiszem - régóta elfogadott kategória, mondhatnám azt is modern kifejezéssel: konszenzus volt évtizedeken keresztül, vagy már a század eleje óta is abban, hogy körülbelül ez a bérleti díj felel meg a földek kihasználhatóságának.
Szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy amennyiben az árban nem tudnak megegyezni, felmerül a kérdés, hogy miért nem kérik természetben azt a búzát, mert nyilván természetben is ki lehet kérni. Ha magasabb árat lehet elérni érte, akkor piacra kell vinni, és meg kell próbálni. Mindenesetre az, hogy mennyi a bérleti díj, sok mindentől függ, attól is függ, hogy azon a földön mit termelnek. Nyilvánvaló, ha például olyan árunövényt termelnek, mint például a burgonya, vagy adott esetben napraforgó, cukorrépa, jó járású években a 15 kiló búza/aranykorona egy kedvező bérleti díjnak minősül. Nyilván magasnak kell ítélnünk ezt az összeget akkor, ha például valaki állattenyésztés, takarmányozás céljára akarja a földet igénybe venni, mert például ha valaki lucernát vagy silókukoricát, vagy egynyári szálas növényt termel, akkor értelemszerű, hogy a 15 kiló búza is rendkívül magas, és nem kigazdálkodható. Tehát a kérdést nagyon összetetten kell kezelni.
A képviselő úr által elmondottak nem egészen egyértelműek, amikor a búza áráról beszélt, hogy vajon a búza garantált árára gondolt, vagy valóban az irányárára. Az interpellációban egy konkrét szerződést említ, de az irányárra való utalás nem helytálló, ugyanis az élelmezési búzának sem 1995-re, sem '96-ra és '97-re sincs meghirdetett irányára. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szerződő felek az 1200 forint/mázsa összeget minek alapján állapították meg, ha irányár nem volt. Volt ellenben garantált ár, ami egy alacsony ár, tudjuk jól, hogy általában olyan esetekben szokták használni, amikor eladhatatlan készletek vannak, és ilyenkor ez valóban egy alacsony ár, amely a költségeknek csak mintegy 80 százalékát téríti meg.
Tehát az első konkrét kérdésére, hogy tervez-e a tárca valamilyen intézkedést, hogy a rendtartásban rögzített ár rugalmasan igazodjék a tőzsdei középárhoz, az a válaszom, hogy nem tudunk ilyet tervezni, ugyanis a két árnak nincs egymáshoz köze. A tőzsdei középárra is hivatkozott interpellációjában, azonban nem derül ki, hogy ez alatt pontosan mit ért. Tőzsdenapokon ugyanis a tőzsdei elszámoló árak általában változnak, ezek az árak eltérnek a termelői, felvásárlói és piaci átlagáraktól is.
Ami a második kérdést illeti, tisztában vagyok azzal a helyzettel, hogy a földtulajdonosok sok esetben alacsony bérleti díj fejében adják ki földjeiket. Ennek oka a piac, a keresleti-kínálati viszonyok alakulásában keresendő. Kétségtelen, hogy a bérbeadó szempontjából hátrányos helyzetet teremt, ha az adott településen a helyi szövetkezeten kívül más nem bérel földet. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szövetkezetek nem képesek jelentősen magasabb bérleti díjat fizetni, és a kialakult helyzet nem is ösztönzi erre őket. Az ÁPV Rt. a volt állami gazdaságok termőterületeit szintén 15 kilogramm búza/aranykorona bérleti díj kikötésével adja haszonbérbe, ami a tavalyi eladási árat figyelembe véve egyáltalán nem tekinthető alacsonynak. Azt is szeretném itt megjegyezni, hogy a bérleti díj a költségekbe beépül, és a végtermékárban, tehát a fogyasztói árakban is megjelenik, ami, azt hiszem, nem találkozik a vásárlók egyetértésével.
A megoldás végleges kulcsa a földtulajdonosok kezében van, hiszen érdekeik érvényesítése nem a kormányzat, hanem saját feladatuk. Kétségtelen, hogy nem kívánatos az, hogy a magas bérleti díjak magasabb termelési költségeket indukáljanak. Ám egy mezőgazdasági haszonbérleti szerződés és a benne foglalt haszonbérleti díj mindig a bérlő és a bérbeadó megállapodásának eredménye, és csak a bérbeadó földtulajdonosok összefogásával valósítható meg a számukra kedvező bérleti díjak elérése. A közelmúltban meg is alakult a Földtulajdonosok Egyesülete, amelynek feladata a felvetett probléma érdekképviseleti kezelése.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
