SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS (MSZP): A 22. § fejezetmegnevezés és a 22. § (1) bekezdése az, amely véleményem szerint módosításra szorul. A fejezetmegnevezésből a határőrség bűnüldözési feladatai kimaradnak, a 22. § (1) bekezdése pedig elmaradna, mert ez teljes egészében a bűnüldözési feladatokról, a nyomozó tevékenységről vagy a nyomozási cselekményekről szól.
(19.00)
Én csak úgy tenném föl a kérdést, hogy mondjon nekem valaki egy fegyveres erőt Európában, amely jogosult nyomozó hatóságként eljárni, nyomozó vagy bűnüldözési feladatokat végezni; természetesen a bűnüldözési feladatokat a saját berkeinek kivételével értem.
Vagy jogszabály alapján - és ezt már föltettem, ha jól emlékszem, az általános vitában történt felszólalásomnál is - bizonyítsa valaki, hogy a határőrség rendvédelmi szerv. Ugyanis tessék elolvasni az alkotmány 40/A § (1) bekezdését: pontosan meghatározza, hogy a határőrség fegyveres erő, csak nem rendvédelmi, hanem rendészeti feladatai vannak. Rendészeti feladatai a Magyar Honvédségnek is vannak. De - amit nem tudnak bizonyítani, és én az ellenkezőjét tudom bizonyítani törvények alapján - a határőrség nem rendvédelmi szerv. Ehhez csak a honvédelmi törvényből fogom felolvasni a 65. § (1) bekezdését. Olvasom: "a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos és önkormányzati tűzoltók együtt rendvédelmi szerv". Valaki hallotta, hogy a határőrségről beszéltem? De ugyanezt ugyanilyen felsorolásban tudom önöknek idézni - de nem olvasom fel - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogállásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdésből és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 74. § b) és c) pontjaiból. Akkor, kérem, itt valaki bizonyítsa az ellenkezőjét, hogy tényleg csak rendvédelmi szerv.
De egyébként is a rendőrségi törvény pontosan szabályozza, hogy a Magyar Köztársaságban mely szervet illeti meg a nyomozási tevékenység, mégpedig az 1. § (1), (2) bekezdésében. Az (1) bekezdés előírja, hogy "a Magyar Köztársaság rendőrségének feladata a közbiztonság és a belső rend védelme". A (2) bekezdés: "a rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében..." Csak három pontot sorolok föl: a) pont: általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését, b) pont: szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében, felderítésében, és c) pont: végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és bevándorlásával, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat. Csak ezt a hármat említem: miért akarják átadni ezeket a határőrségnek mint fegyveres erőnek?
A 22. § (2) bekezdés j) pontját csak azért olvasom föl, mert vita volt ebben a bizottsági ülésen. Mégpedig azt, hogy "elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezőket", és én kivettem a "vagy felfegyverkezve érkezőket". Egy ügyészség vezetőjével konzultáltam e tekintetben, mert ott azt állították, hogy mind a kettő helyes. Véleményem szerint ezt a jogászok mondják meg, hogy helyes-e, majd amikor felolvasom a Btk.-ból. A Btk. a következőt írja elő: "fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál". Tehát ez pontosan ráillik a "fegyveresen érkezőkre". Felfegyverzett, aki "az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál". Elhiszik, hogy akik jönnek be Magyarországra, bicskát fognak magukkal hozni? Mert ez a bicskára is ráillik, mert az is alkalmas az élet kioltására. Tehát véleményem szerint eleve helyes volt, hogy kivettem a "felfegyverkezve" szót, hiszen ezek mind fegyveresen fognak átjönni Magyarországra.
A következő az 51. pont. A 25. § (1) bekezdés g) pontját javasoltam módosítani. Mégpedig a belügyminiszter feladatköréhez tartozóan azt írta elő, hogy "kijelöli a határőrség által őrzendő objektumokat". Én pedig úgy módosítottam, hogy "a kormánydöntés alapján kijelöli". Ugyanis a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdés f) pontja a következőt írja elő: A fegyveres erők feladatai, f) pont "a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme". Igen, de ehhez a törvényhez a törvény végrehajtásáról kiadott 178/1993. számú kormányrendelet 21. § (1) bekezdése a következőt írja elő: "a honvédelmi törvény 22. § (1) bekezdésének f) pontja szerint minősülő létesítmények körének meghatározására, illetőleg ennek módosítására az érintett miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a kormánynak".
Tehát nem folytatódhat az a gyakorlat, hogy a belügyminiszter egyszerűen kijelöli, ami a honvédelmi törvényben a fegyveres erők részére előírt objektumőrzés, hiszen a rendelet pontosan meghatározza, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben a honvédelmi miniszternek kell javaslatot tenni, és a honvédelmi miniszter tesz javaslatot a kormánynak. Tehát végeredményben a kormánynak kell dönteni, amiről ugyan én nem találtam semmiféle feljegyzést, azonban találtam egy belügyminiszteri utasítást, amely az 5/1993. címet viseli, és nem hivatkozik a kormány döntésére, hanem egyszerűen feladatul szabta a határőrségnek tizennégy objektum őrzését, ezenkívül a Parlament őrzését, amit szerencsére most már tavaly december 28-án befejeztek, és nem őrzik. Ezenkívül azóta már öt objektum megszűnt, eladásra került, az őrzéssel felhagytak. De a határőrség még mindig kilenc objektum őrzését hajtja végre, ami véleményem szerint teljesen felesleges, ugyanis ezeknek az objektumoknak az illető gazdája oldja meg az őrzését és védelmét.
Mint ahogy az sem elfogadható számomra - amit szóvá tettem -, hogy a Ferihegyi Repülőtéren két határvadász század van, mert ellátják a Ferihegyi Repülőtér védelmét. Kérem, szintén nézzék meg, hogy a légiközlekedésről szóló törvényben a repülőtérnek - és ezt az IKAO-szabályzat is előírja - a biztonsági szolgálatát az adott részvénytársaság köteles önálló biztonsági szolgálattal megvalósítani, és nem a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, mint ahogy nálunk van például. Vagy az adott működtető részvénytársaság vagy bármilyen társaság köteles a saját repülőtér őrzését és védelmét megszervezni és fizetni, és nem a határőrség.
(19.10)
Ebből adódott a másik kérdésem, amit feltettem - és amire, remélem, majd a részletes vitában választ kapok -: hogyan fog reagálni a kormány, ha a Ferihegyi Repülőteret egy fegyveres banda veri szét, és ott van két határvadász század; ugyanis az is alkotmányellenes lenne, hogyha azt a határvadász századot mint fegyveres erőt kirendelnék oda.
Úgy hiszem, ezen is el kell gondolkodni, hogy minden fegyveres szerv - és természetesen még amit felsoroltam az előbb - a saját feladatát hajtsa végre - és nem úgy, mint ahogy felsoroltam, ha jól emlékszem, öt pontban -, hogy a határőrség más szervek feladatát is végrehajtja, mert akkor ténylegesen kell a 20 ezer fős határőrség. Azonban arra is hivatkoztam, hogy 2900 fős határcsendőrsége van az osztrák határnak; és itt egy televíziós vitában Mécs képviselőtársam - ha itt lenne... - ő arra hivatkozott, hogy ők azért tudják ellátni, mert Ausztriának a határhossza kevesebb, mint Magyarországé. Nem, kérem szépen - 500 kilométerrel hosszabb! És arra sem lehet hivatkozni, hogy átszegdelt terep, és ezért könnyebb az őrzése; nem, mert éppen az átszegdelt terepet rosszabb őrizni, mint Magyarországon, ahol van olyan hely, ahol egy-két kilométerre el lehet látni. Tehát ez sem lehet indok arra, hogy ilyen nagy létszám legyen.
Nekem az az érzésem - és itt újra Juhász képviselőtársamnak mondanám -, a probléma az, hogy a kormány egyszerűen nem akar, vagy nem mer egy új törvény meghozatalánál a mai helyzethez igazodó törvényt elkészíteni. Mert azért elmondhatom önöknek: higgyék el, majd probléma lesz a NATO-ba való belépésünkkor is, mert a NATO nem fog megtűrni kétkomponensű fegyveres erőt. Tévedés ne essék! - mert én állítom, most már senki nem tudja kimutatni, hogy végeredményben mekkora a magyar fegyveres erőknek a létszáma. Senki nem tudja kimutatni! De nem tudják kimutatni a fegyverzetet sem - majd egyszer erre visszatérünk, már nem akarom folytatni -, mert ott is, amit kiadtak létszámot, fegyverzetet, teljes egészében nem egyezik azzal, amit végeredményben ez az Országgyűlés tavaly decemberben hagyott jóvá. Ez a probléma ebben, tisztelt képviselőtársaim!
Ezt kellene a kormánynak tudomásul venni: új helyzet van, és ehhez az új helyzethez új törvények kellenek. (Kósa Lajos: Mondjon le a kormány!) Nem kell azért lemondani... (Kósa Lajos: Akkor ne mondjon le! - Derültség.), csak nem jóváhagyni minden régit, ami rossz. Mert én azt sem mondom, hogy ami régen volt és jó, azt töröljük el, vagy változtassuk meg.
A következő módosító javaslat a 27. § (2) bekezdése. Ugyanis én azért kívántam az a) pontot elhagyni, tehát kivenni belőle, mert nem látok abban semmi célszerűséget, hogy a határőrség országos parancsnoka részt vegyen az ország fegyveres védelmi tervének a kidolgozásában. Ezt, kérem, a honvédelmi törvény a Magyar Honvédség parancsnokának a feladatává teszi; és a honvédelmi miniszter feladatává azt, hogy ellenjegyezze és terjessze elő a kormányhoz, illetve a köztársasági elnök úrhoz. Még arra sincs szükség, hogy a határőrségre vonatkozó részét előterjessze a belügyminiszterhez, mert hiszen a határőrség, határőr alegységek századonként, a Magyar Honvédség dandárjaival integrálva vesznek részt a fegyveres védelemben - ezt is tudomásul kell venni. És akkor esetleg azt tudják mondani a belügyminiszternek - vagy a határőrség országos parancsnoka a belügyminiszter úrnak -, hogy: "kérem, x dandárban itt és itt vannak határőr alegységek" - és kész.
A következő: a 27. § (2) bekezdés d) pontja. Én a mozgósítással nem voltam itt megelégedve, és ebből a d) pontból ezt vettem ki; ugyanis véleményem szerint ma már nincs szükség arra, hogy a határőrségnek mozgósított állománya legyen, ugyanis egyrészt azok, amelyek át-alárendelésre kerülnek a Magyar Honvédségnek, teljesen feltöltött állományok. Ha esetleg egy-két "békehiány" van, azt az át-alárendeléskor úgyis pótolni tudják. De a másik az, hogy a határőrség feladata békében és háborúban egyaránt ugyanaz, és ugyanazzal a létszámmal kell megoldani; mert akkor háborús helyzetben még kiesnek az őrzendő objektumok is, hiszen ezt a feladatot teljes egészében a fegyveres erők - és ráadásul a területvédelmi alegységek - fogják az ország területén ellátni.
Természetesen még hozzá kell tennem, hogy ott, ahol felvonul a Magyar Honvédség vagy a fegyveres erők, ott már határőrség, vámőrség nem lehet, ugyanis ott már határvédelmet fognak megvalósítani; ott se ki-, se beléptetni az ország területéről, illetve területére nem lehet.
Itt szeretném megemlíteni - mivel én kivettem a mozgósítást -, hogy pontatlan az előbb említett 147/1994-es kormányrendelet is, mert a 2. § (2) bekezdés c) pontja azt írja: "elrendeli - a kormány egyidejű tájékoztatása mellett - a határőrség magasabb készültségbe helyezését és mozgósítását" - azaz a belügyminiszter rendeli el. Ez teljes egészében ellentétes a honvédelmi törvénnyel, hiszen a határőrség, pontosabban a fegyveres erők mozgósítását és mozgósítással egybekötött harckészültségét csak az Országgyűlés rendelheti el; részleges mozgósítását és harckészültségbe helyezését csak a kormány rendelheti el. E szöveg alapján pedig - mivel gondolatjel közé van beiktatva, hogy a kormány egyidejű tájékoztatása mellett rendeli el a belügyminiszter - ez teljesen törvényellenes, mert a belügyminiszter például semmiféle mozgósítást vagy harckészültséget a határőrség részére nem rendelhet el. Kérem, ezt nézzék meg a honvédelmi törvényben!
Ezért helyes - és azért az igazság kedvéért hozzá kell tenni - a törvényjavaslatnak a 25. § (1) bekezdés c) pontja, amely megcáfolja ezt a kormányrendeletet, mert a következőt írja: "A kormány döntése alapján az országos parancsnok útján intézkedik a határőrség magasabb harckészültségbe helyezéséről és mozgósításáról." Ez a pont nincs ellentétben a honvédelmi törvénnyel, ez pontosan azt írja, mint a honvédelmi törvény; de a 147/94-es kormányrendelet ilyen tekintetben törvényellenes.
Tisztelt Elnök Asszony! Ezt a részt befejeztem. Köszönöm.
