AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban már többször beszéltünk e Ház falai között a gazdasági stabilizáció '96-ban elért eredményeiről. Köztudott, hogy a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya '94 és '96 között kevesebb mint a felére csökkent, emellett az ország külső eladósodottsága és az államadósság reálértéke is számottevő mértékben alacsonyabb lett.
A 12 hónapra visszatekintő inflációs index a 30 százalék körüli csúcsszintről jelentősen mérséklődött, tavaly december óta 20 százalék alá került. Ugyanakkor a folyamatok korábbi elemzésekor szembe találtuk magunkat azzal a problémával, hogy a vállalati szektor javára végrehajtott masszív jövedelemátcsoportosítás ellenére a beruházások fellendülése késett, és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos egyes korábbi információk is zéró növekedést feltételeztek. A stabilizáció előrehaladása után a növekedés és a beruházások alakulása valóban kulcskérdéssé vált, ezért is nagyon fontosak az ezekkel kapcsolatos legújabb információk.
A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé kísérleti számításainak eredményét 1996-ról, amelyben örvendetes módon arról számol be, hogy a hazai jövedelemtermelés, a GDP tavaly a második félévben már egyértelműen növekedett. Hozzáteszem: kísérleti számításokról, első, még sok részösszetevőjében becsléseket is tartalmazó összesítésekről van szó, de ezek az információk azért reménykeltőek.
E számítások szerint a bruttó hazai termék volumene a '96 első félévi stagnálás után a harmadik negyedévben 1 százalékkal, a negyedik negyedévben viszont már 3 százalékkal haladta meg a megfelelő bázisidőszaki adatot, így már az év átlagában is mintegy 1 százalékos növekedés következett be.
Különösen biztató az, hogy ezek az adatok igazolni látszanak a beruházási folyamat élénkülésével kapcsolatos várakozásainkat is. A beruházások indexe, ami még a harmadik negyedév végén is csak mérséklődő csökkenést tükrözött, a negyedik negyedévben már jelentős, mintegy 6 százalékos volumennövekedést mutatott.
Ez ugyan még csak egyetlen negyedévi emelkedés, az év átlagában ez a mutató még 3 százalékos csökkenést tükröz, de folytatódására reményt ad az, hogy az ipari értékesítésen belül a jellemzően beruházási javakat gyártó ágazatok értékesítése folyamatosan emelkedő, a beruházási konjunktúrára igen érzékeny építőipar termelése az év utolsó harmadának minden hónapjában már gyors emelkedést mutatott, és a szerződésállomány is növekszik.
A beruházások struktúrájának részletesebb vizsgálata alapján tudjuk, hogy beruházási teljesítménynövekedés elsősorban a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben következett be, ez a struktúra a jövőbeli gazdasági növekedés reményeinek megalapozása szempontjából kedvező, döntően a vállalkozói szféra tevékenységének élénkülését mutatja. Kiemelem, hogy a feldolgozóipari beruházások '96-ban folyó árakon több mint 30 százalékkal emelkedtek, ami reálértékben is kétszámjegyű növekedést jelent.
A kísérleti összetevőket továbbvizsgálva, a KSH számításai szerint a lakossági fogyasztásban tavaly az év egészében 3 százalékkal kevesebb szint alakult ki a '95-ösnél. Tudjuk azonban, hogy ez még a reálkeresetek csökkenése mellett következett be. Ez utóbbi tendencia azonban már az idén nem folytatódik, a legtöbb elemző ennek stagnálására, esetleg kismértékű emelkedésére számít. Az első ez év eleji adatok a reálkeresetek gyors növekedését mutatják, valószínű azonban, hogy itt csak eseti, átmeneti jelenségről van szó, de az eddigi bér- és árfolyamatok alapján az év egészében a reálkeresetek minimum szintenmaradása egyértelműen megalapozottnak látszik.
A gazdaság teljesítményét már harmadik éve jellemezte tavaly dinamikus exporttevékenység. Ez az év átlagában a KSH számításai szerint a vámstatisztika, a vámszabad területek és a szolgáltatások teljes körére értelmezett mutatószám alapján mintegy 10 százalékos volt. Igaz, hogy az export üteme az év során, különösen az első félévi rendkívül magas ütemeket követően lassult, az importé pedig gyorsult. Tudjuk, hogy ebben a megfelelő bázisadatok ellentétes tendenciája, valamint eseti tényezők, így például az exportban a jóval kisebb gabonakivitel, az importban a magasabb energiabehozatal is szerepet játszottak. Hozzáteszem azonban, hogy egy magasabb termelési értékesítési és beruházási dinamizmussal jellemezhető gazdasági pálya eleinte bizonyosan nagyobb készletfeltöltéssel, importtal is jár. Remélhetőleg ez a befektetés azonban nem túl hosszú távon megtérül az exportteljesítmények emelkedésében is.
Úgy tűnik tehát, hogy az 1995-96-os nehéz stabilizációs időszakban gazdasági visszaesés nélkül sikerült rendbetenni a makrogazdasági arányokat, és ma már a gazdaság számos jel szerint egyre inkább az egyensúlyi szempontból is fenntartható növekedési pályára áll, miközben az infláció is csillapodóban van.
Mindez olyan változás, aminek lehet pártpolitikai szempontból nem örülni, de attól az még a magyar állampolgárok számára örvendetes tendencia marad.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
