BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól vettem észre, Torgyán József képviselőtársam már fel is oldotta ezt a nyolcvan évre szóló titkosítást, amiről itt gondolkozott, hiszen nyilvánvaló, hogy a gazdasági bizottság módosító indítványának - amelyet indokolni kívánok mint a bizottság tagja -, mi is az oka.
Ami a dolog házszabályszerűségét illeti: én azt hiszem, hogy minden héten, amikor módosító indítványokról szavazunk, számos olyan bizottsági módosító indítványt szoktunk megszavazni, amelyeknek az indoklása ugyanúgy hangzik, mint ennek a módosító indítványnak az indoklása, nevezetesen: "Lásd a bizottsági ülés jegyzőkönyvét." A bizottsági módosító indítványok nagy része ennek az Országgyűlésnek a gyakorlatában a bizottsági tagok és az előterjesztő véleményének a figyelembevételével átfogalmaz egy képviselői módosító indítványt, és az indoklás elhangzik a bizottság ülésén; és egyszerűen technikai okból nem szoktak külön indoklást szerkeszteni ezekhez a bizottsági módosító indítványokhoz. Ha elolvassa az ember a különböző bizottsági ajánlásokat, akkor ezzel tucatszámra találkozik. (Dobos Krisztina: A gazdasági bizottságnál, máshol nem.) Nem csak a gazdasági bizottságnál. Ezért ilyen alapon ez a módosító indítvány megítélésem szerint nem utasítható vissza; ha igen, akkor nagyon sok mindent kellene visszautasítanunk. Ennyit a dolog házszabályi részéről.
Ami a dolog tartalmi részét illeti, az szintén egy házszabályi kérdés. Nevezetesen az a kérdés, hogy - mint Torgyán József nagyon helyesen felismerte - ebben a módosító indítványban arról van szó, hogy a Torgyán József képviselőtársunk által javasolt vizsgálóbizottság elnökének szükségképpen ellenzéki képviselőnek kell-e lennie a hatályos Házszabály szerint. Nyilvánvaló, hogy nem; hiszen a Házszabály abban az esetben írja elő - és ez az egyike annak a sok-sok, ellenzéknek nyújtott kedvezménynek, amit ez a kormánytöbbség a Házszabály megalkotásakor lehetővé tett -, hogy a vizsgálóbizottság elnökének ellenzéki képviselőnek kell lennie, amikor a vizsgálóbizottság tárgya a kormány tevékenysége.
Nagyon sok minden van ebben az országban, ami állami tulajdon; sok minden van, ami a kormány ellenőrzése alatt áll, de az nem maga a kormány. Ha egy állami tulajdonú taxi gázol, ezért nem a kormány felelős. A jelenlegi Házszabály szerint az Országgyűlésben ilyen tárgyban is, egy gázolás kérdésében is van mód vizsgálóbizottság megalakítására; a jelenlegi Házszabály bármilyen kérdésben lehetővé teszi vizsgálóbizottság megalakítását, de nyilvánvaló, hogy az adott esetben ezért nem a kormány a felelős, és nem magától értetődő, hogy a bizottság elnökének ellenzéki képviselőnek kell lennie.
Amikor ezt a módosító indítványt benyújtottuk, akkor ezáltal arra is fel kívántuk hívni a Országgyűlés figyelmét, hogy bizony ez a szabály csak arra az esetre vonatkozik, ha a kormányt vizsgálja a vizsgálóbizottság. Ha Torgyán képviselőtársunk úgy fogalmazta volna meg a vizsgálóbizottság tárgyát, hogy azt kívánja vizsgálni, a kormány hogyan irányította a MÁV-ot, akkor természetes, hogy a bizottság elnökének ellenzéki képviselőnek kellene lennie.
(20.40)
De miután Torgyán képviselőtársunk nem erre irányította a vizsgálóbizottság figyelmét, hanem a MÁV bizonyos tranzakcióira, világos, hogy nem magától értetődő, hogy ellenzéki képviselőnek kell lenni a bizottság elnökének. Ezt azért is tartottuk fontosnak világossá tenni, mert lesznek még vizsgálóbizottságok, ahogy ellenzéki képviselőtársaim tevékenységét elnézem, és szeretnénk egyértelművé tenni a jövőre nézve is, hogy ez a szabály csak akkor igaz, ha a vizsgálóbizottság tárgya a kormány tevékenysége.
Köszönöm szépen.
