SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg nekem, hogy a jelentés azon részéhez szóljak, amely a vagyongazdálkodásról szól.
Alapvetően az a probléma kiindulópontja, hogy senki semmilyen formában nem mondta meg, hogy ennek az átadott vagyonnak, a Társadalombiztosítási Önkormányzat részére átadott vagyonnak mi az igazi funkciója, mi az igazi célja. Vajon az-e a célja, hogy a vagyon hozamát arra fordítsuk, illetve arra fordítsa az önkormányzat, hogy a járulékbevételeket pótolják - ugye, ez nem lehet a célja, hiszen az átadott vagyonnak a nagysága nem igazán elegendő arra, hogy ezt a célt elérjük vele, még akkor sem, ha valami egészen kiváló vagyonkezelést végezne az önkormányzat, vagy valami egészen kiváló céget tudnak megbízni a vagyon kezelésével. Ekkora vagyonnak nem lehet akkora hozama, hogy ezt a célt, a járulékbefizetéseket kiegészítő célt elérjük vele. Vagy vajon az lehet-e a cél, hogy ennek a vagyonnak a hozamát úgy csapják hozzá a járulékbevételekhez, hogy ezt a bizonyos ingadozást, ami sokszor előfordul, pufferolja - ez sem lehet igazából a cél. Tehát tulajdonképpen innen indul a vagyonkezelés szabályozatlansága.
Az egészségbiztosító pénztár és az önkormányzat pénzügyeit és gazdálkodását vizsgáló jelentés, illetve a vizsgálat célja alapvetően kettős volt. Az egyik cél az volt, hogy megállapítsuk, illetve megvizsgáljuk: törvényességi szempontból megfelelt-e a gazdálkodás, a másik fő cél, szempont pedig az volt, hogy megállapítsuk, mennyiben szolgálta az önkormányzat és a pénztár működése a biztosítottak érdekeit.
A bizottság a jelentésében megállapította, megállapítottuk, hogy a törvényi szabályozás felületes és hiányos, ami önmagában nehezíti a hatékony gazdálkodást. Megállapítottuk azt is, hogy az önkormányzat elnöksége rendszeresen törvénysértő módon hozott határozatokat a vagyongazdálkodással kapcsolatban, az elnökség több esetben elvonta a közgyűlés hatáskörét.
A bizottság nyomatékosan leszögezte - ezt a jelentésében is megtette -, hogy ellentétben az önkormányzat vezetőinek véleményével, a törvény be nem tartása nem tekinthető holmi rugalmas törvényalkalmazásnak, hanem ez egyértelműen törvénysértést jelent.
A bizottság azt is megállapította, hogy a döntési mechanizmus, amit az önkormányzat, illetve az elnökség kialakított, szinte teljes mértékben alkalmatlan a piaci műveletek kezelésére, hiszen a piacon, a tőzsdén percenként születnek döntések, és az önkormányzat döntési mechanizmusa ezzel szemben annyira nehézkes, hogy egyszerűen képtelen volt megoldani a feladatot.
Azt is megállapítottuk, hogy az ingyenes vagyonátadás keretében kapott vagyonelemek nem a reális piaci értéken kerültek átadásra, illetve átvételre; hiányzik annak dokumentálása, miért a piaci értéket jóval meghaladó értéken kerültek átvételre ezek a bizonyos vagyonértékek.
Ezenkívül nagyon fontos megállapítás, hogy a biztosítottak érdekeit több ízben egyéb, más módon is sértette az önkormányzat működése. Itt hadd mondjak egy egészen konkrét példát: például osztalékról való lemondás az állam javára; és azt tudjuk, az önkormányzatot azért hozta létre az Országgyűlés, hogy a biztosítottak érdekeit képviselje.
A vizsgálóbizottság megállapította azt is, hogy az alábbi számviteli hiányok mutatkoztak az önkormányzat működése kapcsán: először is, nem készült átfogó vagyonmérleg; másodszor: az önkormányzat nem rendelkezik a tárgyévi mérlegben szerepeltetett eszközökhöz kapcsolódó valós piaci viszonyokat tükröző leltárakkal. Nagyon fontos megállapítás, hogy a vagyongazdálkodás eredménye folyamatos vagyonvesztéssel zárult. Itt is hadd mondjak el önöknek egy példát: 1995-ben a vagyonvesztés mértéke 240 millió forint volt, ezt a jelentés 2/B mellékletében találhatják meg.
Összefoglalva: megállapítható az, hogy bár a hatályos jogszabályi környezet nem kedvezett az eredményes vagyongazdálkodásnak, az Egészségbiztosítási Önkormányzat az általános gyakorlatává tett törvénysértésekkel sem tudott eredményeket produkálni.
(19.10)
A jelentésből látszik, kitűnik, hogy az önkormányzat létrehozása és működtetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A közpénzek felhasználása az önkormányzatok létrehozásával nem lett átláthatóbb, nem lett demokratikusabb, nem lett hatékonyabb, sőt - mondhatjuk - az önkormányzat működését sorozatos botrányok kísérték.
Nyilvánvaló, hogy a helyzet kialakulásához több ok is hozzájárult. Az egyik ilyen volt az, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat nem is törekedett a törvényes helyzet visszaállítására, és nem törekedett a hatékony szervezeti rendszer kialakítására sem, annak ellenére, hogy mind az önkormányzaton belül, mind kívül több szervezet és szakértő is javasolta ennek a bizonyos szervezeti rendszernek a kialakítását.
Megállapíthatjuk azt is: a helyzet kialakulásához hozzájárult az is, hogy a kormány felügyeleti jogkörét nem gyakorolta, amint azt már a miniszter úr is önkritikusan bevallotta. Például nem ellenőrizte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és Önkormányzat gazdálkodását, nem tett semmit az ÁSZ-jelentések megjelenése után sem.
Még engedjenek meg nekem két apró reakciót. Az egyik: mi, a bizottság tagjai, nagyon reméljük, hogy a hat parlamenti párt egyértelmű határozati javaslatára nem érkezik olyan módosító indítvány, javaslat, amely lényegesen vagy alapvetően változtatja meg vagy befolyásolja ezt a határozati javaslatot. Azért reméljük, hogy ez nem következik be, mert egyrészről hatpárti konszenzussal lett elfogadva ez a határozati javaslat; másrészről pedig olyan országgyűlési képviselők, akik az egy év alatt nem ülték végig ezeket a bizottsági üléseket, nem ismerik olyan alaposan és részletesen a háttéranyagokat, amint azt a bizottság tagjai ismerik, úgy érzem, nem igazán tudnak megfelelően módosító javaslatot benyújtani ehhez a bizonyos határozati javaslathoz. Azt pedig szívből remélem, hogy a bizottság tagjai pedig a konszenzus után nem írnak alá módosító javaslatokat.
A másik reakciómat miniszter úrra tenném. Ez pedig az, hogy az igazgatási törvény módosítása, sajnos, már nem jelent megoldást. Tudniillik sokkal nagyobb kérdésről van szó, ez pedig koncepcionális kérdés. Ez az, hogy az alapról - de akár mondhatnám azt is, hogy mind a két alapról, tehát az Egészségbiztosítási Önkormányzat által kezelt alapról és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által kezelt alapokról is - koncepcionálisan dönteni kell, hogy a jövőben milyen módon kezeljük ezeket a pénzeket.
Erre a kérdésre nem fog feleletet adni az igazgatási törvénynek egy kisebb módosítása. Tehát nagyon örülök annak, hogy hamarosan beterjesztik az igazgatási törvény módosítását, de azt hiszem, hogy ez csupán a probléma elodázása lenne. Itt alapvetően azt a kérdést kell megválaszolni, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot ki, milyen formában kezelje. Köszönöm szépen. (Taps.)
