HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN
HAJDÚ ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A polgári demokráciák jogrendjébe és gyakorlatába szervesen beépült már a polgári szolgálat intézménye azok számára, akik hadkötelesek, de lelkiismereti okból a katonai szolgálatot nem vállalják. A polgári szolgálat hazánkban 1989 óta létezik, szabályozása azonban mindeddig alacsonyabb szinten és nem törvénnyel történt.
(11.00)
Az 1993-ban megalkotott honvédelmi törvény, amelynek 120. §-ára már Mécs Imre, a honvédelmi bizottság elnöke is utalt, egy külön törvényre utal, mely megállapítja majd a polgári szolgálat teljesítésére, a szolgálatot teljesítők jogaira és kötelezettségeire, fegyelmi és anyagi felelősségére, valamint a szolgálat teljesítésének helyére, elhalasztására és félbeszakítására vonatkozó rendelkezéseket.
Íme, ennek a törvénynek tervezetét tartjuk most a kezünkben, és a tervezet ma kezdődő általános vitájával látunk hozzá ahhoz a munkához, amelynek végeztével - reméljük, mielőbb - törvényi szabályozást nyer a polgári szolgálat hazánkban.
A törvénytervezetben két fontos alkotóelem ismerhető fel, természetesen a nemzetközi ajánlások szellemiségének keretén belül. Egyrészt az immár nyolcéves gyakorlat során bevált, az eddig hatályos szabályozásoknak továbbra is felhasználható elemeit természetes módon megőrzi és beépíti a törvény szövegébe. Másrészt pedig olyan, időközben megfogalmazódott igényekre igyekszik megoldást adni, amelyekkel az eddigi szabályozás - nevezetesen a 75/1989. számú minisztertanácsi rendelet - nem is foglalkozott.
Ezek között külön is említésre méltó, hogy más országok állampolgárai Magyarországon, illetve magyar állampolgárok külföldön teljesíthetnek polgári szolgálatot. Említésre méltó továbbá, hogy konkrétan felsorolja azon tevékenységi köröket, ahol a polgári szolgálatot teljesíteni kell. Nem kívánom megismételni, mert többen az előttem felszólalók már ezeket pontosan felsorolták. De az említésre méltó ennél a körnél, hogy a felsorolással párhuzamosan felsorolásra kerülnek azok a szervezetek is, ahol nem teljesíthető polgári szolgálat.
A választható és nem választható szolgálati területek tételesen felsorolva a törvénytervezetben kiküszöbölni látszanak a nem kívánt félreértések sorát, és összhangot teremtenek a polgári szolgálat intézményét létrehívó elvek és annak gyakorlati megvalósítása között. Említésre méltó az is, hogy a törvénytervezet a jogbiztonságot teremti meg azzal a rendelkezéssel, amellyel a döntési jogkört a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez telepíti.
A teljesség igénye nélkül csupán néhány pozitívumát emeltem ki a törvénytervezetnek. Az általános vitában elmondható: az eddigi szabályozás és az új, az imént csak jelzésszerűen említett szabályozó elemeknek igen szerencsés, hatékony törvénynek ígérkező ötvözete az előttünk lévő tervezet. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet jobbító észrevételt tenni vagy módosító indítványokat megfogalmazni ezzel kapcsolatosan.
Hadd említsem egy-két olyan részét a tervezetnek, amely pontosításra, illetve kiegészítésre szorul! Pontosítani kell a polgári szolgálatot végzők képzéséről szóló szakaszt. Ezt is említették előttem szóló képviselőtársaim. Pontosítani kell azért, hogy véletlenül se lehessen kiképzésnek, tehát katonai vagy katonás képzésnek értelmezni a kifejezést. Ez nem is állna összhangban a törvény szellemével. Kiegészítésre szorul a polgári szolgálat teljesítése helyének kijelöléséről rendelkező rész is. Eszerint az illetékes munkaügyi központ jelöli ki a polgári szolgálatra jogosultat foglalkoztatónak a munkahelyét, ám ennél a döntésnél nem kell figyelembe vennie az adott személy képességeit, végzettségét.
A tervezet szövegét akként lehetne célszerűen módosítani, hogy kötelezze a munkaügyi központot arra, hogy lehetőség szerint a polgári szolgálatot teljesítő személy iskolázottságának, végzettségének, szakmai jártasságának és képességeinek megfelelő munkahelyet jelöljön ki részére. Ez alapvető érdeke a foglalkoztatónak, hiszen így szakképzett munkaerőhöz juthat, aki megfelelő jártassággal rendelkezik az adott területen. Ugyanakkor ez az érdeke a polgári szolgálatot teljesítőnek is, mivel a polgári szolgálat ideje alatt... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) ...lehetőség szerint korábbi foglalkozásának megfelelő munkát végezhet, így nem esik ki a gyakorlatból. Egy mondat még, egy kiegészítés: talán figyelemre méltó, megfontolásra érdemes az az elgondolás is, hogy teljesíthető legyen a polgári szolgálat polgári jogvédő tevékenységet végző szervezeteknél is.
Mindezek alapján, annál is inkább, mert felszólalási időm lejárt, szeretném a tisztelt Ház megtárgyalásában, módosító javaslataival még megjobbítva, a törvénytervezetet elfogadásra ajánlani. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
