DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel legendásan lovagias SZDSZ-harcmodorban nevesíttettem egy olyan ügyben, amelybe - miként Poncius Pilátus a krédóba - valóban belekerültem; a megszólaló Kertész képviselő úr ismereteinek a bővítésére szeretnék egy-két kiegészítő információt nyújtani.
Az a bizonyos marrakech-i megállapodás, amelyet az Antall-kormány nevében aláírtam 1994-ben hat és fél évi tárgyalás után; 1987-ben kezdődött az úgynevezett uruguay-i round. Amikor az elkezdődött, akkor már három éve folytak a tárgyalások, kicövekelt magyar érdekekkel, számokkal. Hadd jegyezzem meg tisztelt képviselőtársam ismereteinek a bővítésére, hogy egy külgazdasági minisztérium Magyarországon és másutt nem alakítja az agrárpolitikát, nem jelöl ki különféle védettségi és támogatottsági mértékeket, és főleg nem végez számításokat vagy ellenőriz számításokat, amelyeket egy más minisztérium végeztet el egy kutatóintézettel másfél-két év alatt. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Melyik kormány volt?)
Ha már a Külügyminisztérium egykori vezetője a magyar miniszterelnök, ő is igazolhatja: ha a külügyminiszter aláír egy megállapodást, akkor abban a szaktárca által kidolgozott tárcapolitikai állásfoglalás nem ellenőrizhető. Ha ebben a kormányban, amely az SZDSZ és az MSZP kormánya, olyan illetékességek alakultak ki, hogy a külgazdasági vagy az ipari és kereskedelmi minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ellenőrizhet más tárcákban végzett munkát, akkor megértem azt a sok gondot, amely pillanatnyilag Magyarországon a kormányzati rendszer működésében mindenütt tettenérhető. (Taps az MDF, a Fidesz, a KDNP és az MDNP padsoraiban.)
