CZELLÁR ISTVÁN
CZELLÁR ISTVÁN
CZELLÁR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A határőrség működésének alapvető szabályait jelenleg az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974-es minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975-ös BM-rendelet tartalmazza.
Az említett jogszabályok a tartalmukat és a szerkezetüket illetően sem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határőrség megfelelő jogi keretek között legyen képes ellátni az alkotmányban meghatározott és egyre nagyobb jelentőséggel bíró rendészeti feladatait.
(10.50)
Ezen jogszabályok egyes esetekben a módosítások következtében ellentmondásosak, és a normák belső összhangja megbomlott, rendelkezéseik elavultak. Az államhatárral kapcsolatos társadalmi viszonyok az alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből fakadó jogi rendelkezések, továbbá az európai integrációhoz való illeszkedés politikai perspektívája a demokratikus jogállam működési elveinek megfelelő, törvényi szintű szabályozást indokolnak.
A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat az említett követelményeknek megfelelően kívánja szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, normális határmenti viszonyok fenntartásához szükségesek. A határőrségről és a határőrizetről szóló törvény tervezete elfogadása esetén több éven át húzódó vita végére tesz pontot.
A határőrség kettős jogállásának megtartásával a testület egyrészt ellátja a határrendészeti feladatokat, a határforgalom ellenőrzését és az államhatár őrzését, másrészt az ország katonai védelmének érdekében fegyveres erőként lép fel.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a magyar jogtörténetben először rendelkezik a Magyar Köztársaság államhatáráról mint az ország szuverenitását kifejező, kiemelten védett jogi tárgyról. A nemzetközi szerződésekkel összhangban rendelkezik az államhatár láthatóságának biztosításáról, megjelöléséről, meghatározza azokat a legfontosabb magatartási szabályokat, amelyek betartása nélkülözhetetlen az államhatár rendjének fenntartásához. Ezek a normák alapvetően az államhatár mentén folyó munkák és egyéb tevékenységek jogi kereteit adják meg oly módon, hogy azok a Magyar Köztársaság érdekei mellett biztosítsák a szomszédos államok irányában a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartását is.
A törvényjavaslat rögzíti az államhatár átlépésének legáltalánosabb feltételeit, amelyek a határforgalom biztonságos, gyors és kultúrált ellenőrzését szolgálják. Egyértelműen meghatározza a határátkelőhelyek nyitásával, a forgalom jellegének megváltoztatásával, korlátozásával vagy szüneteltetésével kapcsolatos szabályokat. A határforgalomban részt vevő utasok a közforgalom számára megnyitott állandó határátkelőhelyeken léphetik át a határt, de a tervezet lehetővé teszi ideiglenes határátkelőhelyek megnyitását is, de ennek költségeit a törvénytervezet szerint a kérelmezőnek kell megtérítenie.
A határon való átkelés abban az esetben korlátozható, ha ezzel betegségek, járvány terjedését akadályozzuk meg, illetve közrendvédelmi érdekből vagy veszélyhelyzet esetén. Teljes határzárat csak a kormány, részleges határzárat viszont a belügyminiszter is elrendelhet, de erről az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell.
A határőrség saját hatáskörében dönthet bizonyos körzetekben való tartózkodás korlátozásáról, az érintett terület átkutatásáról, illetve annak lezárásáról, biztosításáról. A határőrség működőképességének fenntartásához szükséges, hogy a rendészeti tevékenység eredményes végrehajtásához a szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi, közigazgatási és bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges jogait és kötelezettségeit e törvény rendezze.
A törvényjavaslat tételesen rögzíti a határőrség rendészeti jellegű feladatait. Ezek szorosan kapcsolódnak az államhatár rendjét biztosító jogszabályok betartásához, a jogsértések megelőzéséhez, valamint a bekövetkezett jogsértések megszakításához és az ez esetekben szükséges eljárások lefolytatásához. Felölelik az államhatár őrzésével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával, az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések elkövetőinek elfogásával, továbbá az idegenrendészeti és egyéb közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
A határterületen a határőrség segíti a közrend és a közbiztonság fenntartását, közreműködik a környezetvédelmi előírások betartásában és betartatásában, és egyéb katasztrófa vagy tömegszerencsétlenség esetén részt vesz a mentésben, illetve a következmények felszámolásában. Ezen feladatainak eredményes ellátása érdekében a határőrségnek együtt kell működnie a helyi önkormányzatokkal és helyi közösségekkel, a közigazgatási és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a szomszédos országok határrendészeti szerveivel.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 40/A §-a a fegyveres erőkre vonatkozó rendelkezésében fogalmazta meg először a határőrség kettős feladatrendszerét. E szerint: "A fegyveres erők, a Magyar Honvédség és határőrség alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Eddig az idézet az alkotmányból.
A haza katonai védelmével kapcsolatos részletes szabályokat - beleértve a határőrség ez irányú feladatait is - a honvédelemről szóló törvény tartalmazza, melyre vonatkozóan a törvényjavaslat utal. A Magyar Köztársaságot ért külső támadás esetén a határőrség biztosítja az államhatárt, és a honvédséggel együtt részt vesz a haza fegyveres védelmében. Amennyiben a lakosságot közvetlen veszély fenyegeti, a határőrök közreműködnek a polgári védelmi feladatok ellátásában, ezen belül az anyagi javak mentésében, a lakosság kitelepítésében és a helyszín biztosításában.
E törvényjavaslat alapelvként veszi figyelembe az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, a rendfenntartó erők rendőrségi magatartási kódexének ajánlásait, az ENSZ és az Európa Tanács keretében elfogadott egyéb normákat és ajánlásokat, továbbá a polgári demokráciák határrendészeti szerveire vonatkozó jogi megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat.
A határőrség feladatainak megfogalmazásával és szervezetének, működési rendjének kidolgozásával tekintettel van azokra a várható követelményekre, amelyeket Magyarország csatlakozása esetén az Európai Unió támaszt a külső határok biztonságos őrzése tekintetében. A határőrség a közrend és a közbiztonság fenntartásához az államhatárral kapcsolatos vagy azon átható bűnözés felderítésével, megjelölésével és megszakításával tud hozzájárulni. Az e tevékenységének hatékonyságához szükséges feltételeket kívánja a törvényjavaslat megteremteni azzal, hogy teljes körű nyomozóhatósági hatáskört biztosít az államhatár rendjét veszélyeztető bűncselekmények alapos gyanújának megállapítása esetén.
Tisztelt Országgyűlés! Az államhatár rendjét sértő cselekmények döntő része szabálysértés. Ezért szükséges a határőrség számára biztosítani azoknak az intézkedéseknek a lehetőségét, amelyek elengedhetetlenek a szabálysértési eljárásoknak a szabálysértési hatóságok általi lebonyolításához. A hazánk területére jogellenesen belépő vagy a határátkelőhelyeken menekültté való nyilvánításukat kérelmező külföldiek meghallgatása, adataik rögzítése és ellenőrzése nem jelenti kérelmeik hatósági elbírálását, viszont feltétlenül szükséges a nemzet- és közbiztonságra veszélyes személyek kiszűréséhez, a menekültügyi szervekkel való kapcsolatok megteremtéséhez vagy a menekültügyi hatóságok döntésének megfelelő további intézkedések megtételéhez.
A menekültügyi veszély esetén a határőrségnek meg kell tenni minden szükséges elsődleges intézkedést, amely tartalmazza a menekültek meghallgatását, ezen felül gondoskodik továbbszállításukról és szükség szerinti ellátásukról.
(11.00)
A határőrséget a kormány a belügyminiszter útján, elsősorban a jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközeivel, közvetett módon irányítja. Az irányítás alapvetően a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter meghatározott körben, meghatározott esetekben közvetlenül is utasításokat is adhat. A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A határőrség központi szervét, a Határőrség Országos Parancsnokságát az országos parancsnok önálló felelősséggel vezeti. A törvényjavaslat a rendőrségről szóló törvénnyel összhangban, a határőrség sajátos feladataihoz igazodóan rendelkezik a jogszerű használatot ellátó határőrt megillető intézkedésekről és kényszerítő eszközökről, valamint a titkos információgyűjtés és adatkezelés szabályairól. A javaslat tartalmazza a határőrség intézkedésével érintettek jogorvoslati lehetőségét is.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve megállapítható, hogy e törvényjavaslat a határőrség életében régi hiányt pótol, hiszen a jelenlegi jogszabályozás és szabályozók már elavultak. Nagyon fontos alapdokumentum-tervezetről van szó, amely törvényi keretbe foglalja a határőrséget mint a fegyveres erők részét és mint rendvédelmi szervet is. A legújabb kori szabályokat a törvény szerves részeként építi be, így a honvédelemről szólva 1993. évi törvény, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi törvény, a rendőrségről szóló 1990. évi XXXIV. törvény, továbbá a Btk. és a büntetőeljárási törvények vonatkozó szakaszait, és a többször módosított, szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Jól domborodik ki a tervezetben az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények és szabálysértések felfedése esetén a határőrség részére szánt jogkörbővítés. Egyértelművé válik e törvényi szabályozással alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök köre.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján javaslom a törvénytervezet részletes vitára bocsátását, de a törvényt jobbító módosító indítványainkat meg fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)
