MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel üdvözlöm a páholyban ülő határőrségi vezérkart, tábornok urakat, főtiszt urakat és a törvény kidolgozását irányító helyettes államtitkár asszonyt, aki régi ismerősünk, hiszen 1993-ban, amikor a honvédelmi törvényt hatpárti egyeztetéssel - mert akkor még csak hat párt volt a parlamentben - kicsiszoltuk, akkor hosszú időn keresztül megismerhettük egymást.
A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat kiemelt jelentőséggel bíró jogszabály, amely az államhatárról és annak rendjét őrző, fenntartó intézményről: a határőrségről kíván részletes szabályokat alkotva rendelkezni. E kérdéskörben jelenleg több mint húsz éve elfogadott és alacsonyabb szintű jogszabályok vannak érvényben, melyek korszerűsége, tartalmi és formai célszerűsége ma már több tekintetben is vitatható. Ennek alapján e törvény benyújtása - és reményeim szerint elfogadása - nemcsak időszerű, hanem halaszthatatlan követelmény, melynek teljesítésével máris késésben vagyunk.
Az elmúlt években a fegyveres szervek mindegyikéről az Országgyűlés külön törvényt fogadott el. Nemrégen léptek hatályba a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományáról, valamint a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állományról, továbbá a katonai és rendvédelmi felső fokú tanintézetek állományáról rendelkező törvények, melyek a határőrség személyi állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat is tartalmaztak.
Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a határőrség tevékenységének körülményei, sokrétűbbé váltak feladatai és megnőttek az irántuk támasztott követelmények. Ezzel együtt megváltozott a határőrség szervezeti struktúrája, a személyi állomány összetétele és vezetési információs rendszere. A rendészeti feladatkört alapvetően hivatásos állomány látja el, melynek munkáját békében jól egészíti ki a határvadász századok sorkötelesekből álló állománya, mely utóbbiak az ország védelmében való közreműködésre is készen kell hogy álljanak.
Hazánk euro-atlanti integrációs törekvései, a közeljövőbeni csatlakozásra történő felkészülés, a schengeni egyezmény követelményrendszerének a teljesítése jól szervezett, megfelelő jog- és hatáskörökkel, sokoldalúan felkészült személyi állománnyal és minőségi felszereléssel rendelkező, hatékony határőrséget igényelnek, melynek jogi alapjait és feltételeit a benyújtott törvénynek kell biztosítania.
Az általam eddig felsoroltak, úgy gondolom, kellőképpen indokolják nemcsak a törvény szükségességét, hanem a tartalmával és szerkezetével szemben támasztandó követelmények magas fokát és sokrétűségét. Ezek sorába tartozik az a tény is, melyről e helyütt és most mindenképpen szólnunk kell, mely szerint az Országgyűlés tavaly hozott határozata alapján folyamatban van a Magyar Honvédség NATO-harmonizációt is magába foglaló átalakítása, mely a honvédség feladatait, szervezeti és vezetési struktúráját, továbbá alkalmazásának elveit illetően jelentős változásokat irányoz elő. Ezek messzemenő figyelembevétele a határőrség helyét, szerepét, feladatait, valamint szervezeti és személyi összetételét szabályozó törvényjavaslatban elengedhetetlen követelmény.
A beterjesztett törvényjavaslat alapvetően megfelel a fent említett alapvető követelményeknek, és tartalmilag, szerkezetében és annak belső arányaiban a hangsúlyt a rendészeti feladatkörök, az ezek megvalósítását biztosító jog- és hatáskörök, eszközrendszerek és feltételek részletes szabályozására helyezi, mellyel én a legmesszebbmenőkig egyetértek.
(11.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a törvényjavaslat néhány tartalmi kérdésével kapcsolatosan szeretném véleményünket kifejezni.
A törvényjavaslat - amely összesen nyolc fejezetből, nyolcvanöt paragrafusból áll és 42 oldalon íratott le - I. fejezete, mely a határőrizet alapjait tartalmazza, 1. §-ában a határőrizet célját fogalmazza meg. 2. §-ában lényegében megismétli az alkotmánynak a fegyveres erők feladataira és a határőrség rendészeti feladataira vonatkozó meghatározásait, a közismert hármas feladattal egyetemben. Ezen első paragrafusok viszont nem fogalmazzák meg a határőrség jellegét, melyre az alkotmány sem tér ki. A honvédelmi törvény e tekintetben csak a honvédségre vonatkozó meghatározást tartalmazza.
A honvédelmi törvény 21. § (2) bekezdése így szól: "a honvédség általános hadkötelezettségen alapuló, keretrendszerű reguláris haderő." Ami a határőrséget illeti, szimpatikusnak tűnik az alábbi, a jelent jobban tükröző, de még inkább a jövőre utaló meghatározás: a határőrség a Magyar Köztársaság hivatásos és szerződéses állománnyal rendelkező határrendészeti fegyveres szerve. Alapvető rendeltetése az államhatár rendjének védelme. Fegyveres támadás esetén meglévő erőivel - a védelmi terv szerint - részt vesz az ország katonai védelmében.
Itt reagálok Lányi Zsolt igen tisztelt képviselőtársam előbbi megjegyzésére. Ez a betagozódás nem okoz különösebb gondot, hiszen a tisztek és a tiszthelyettesek kiképzése egységes terv szerint és az egységesülő védelmi egyetemnek a védőszárnyai alatt történik. A kiképzést, a gyakorlatokat és a felkészülést pedig szakmai szempontból felügyeli a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, így biztosított az esetleges "M"-helyzetben történő alárendelés esetén a zökkenőmentes működés és védelem.
A törvényjavaslatban található értelmező rendelkezések jól szolgálják a törvényben használatos fogalmak és kategóriák pontos és egységes értelmezését. Tekintettel arra, hogy ezek a törvénykezés tárgyába tartozó lényeges fogalmak elvi szabályozását is célozzák, csak azokat célszerű közéjük sorolni, melyek szorosan az államhatár és a határőrség kizárólagos kérdéskörét képezik.
Mindazonáltal nagyon fontosnak tartom, hogy megkísérelték a törvény alkotói ezeket a fogalmakat definiálni, hiszen jól tudjuk egyetemi tanulmányainkból, hogy minden tantárgynak 25 százaléka definíciókból állt, a másik 25 százaléka volt az, ami a szaktárgyra jellemző, a többi 50 százalék pedig általános ismeret. Tehát ez rendkívül fontos volt. Ezt előrebocsátva nem tartom célszerűnek a "konfliktushelyzet" és a "válsághelyzet" kategóriák e helyütt történő szerepeltetését. Mindkét fogalom jóval szélesebb körű és általánosabb tartalmi ismérveket és tartalmakat takar, és messze túlmutat a határőrség tevékenységi körén. Ezt majd az új alkotmányozással - és hadd idézzem Tölgyessy Péternek kerekasztal-beli szép kifejezését -, a sarkalatos törvények, és ilyen a honvédelmi törvény, újrafogalmazása és újraszabályozása során célszerű megtennünk. Bár a katasztrófatörvényben és a polgári védelmi törvényben már megjelentek újabb finomabb kategóriák, amelyeket együttesen, közösen célszerű kodifikálni - de az erőfeszítést magát nagyon tiszteletreméltónak tartom. E kategóriákat nem e törvényjavaslatban, hanem általános érvényű védelmi dokumentumokban célszerű meghatározni.
A válságkezelés, ezen belül a fegyveres konfliktusok problémaköre a kormányzat, valamint a biztonságpolitika többrétű és sokféle eszközrendszert igénybe vevő tevékenységét igényli. Az ezzel kapcsolatos védelmi katonai tevékenységek mind a NATO most alakuló új feladatkörét és az átalakuló Magyar Honvédség hangsúlyos alapfeladatát jelenti. Tapasztalhatjuk, hogy a NATO is - keresve az új feladatokat - ezeket a kategóriákat sokkal finomabban igyekszik szabályozni.
Az értelmező rendelkezések közé tartozó "államhatár őrzése" kategória tartalmát viszont célszerű lenne kiegészíteni az 1. § szövegével, a határőrizet céljával, amellyel a határőrizeti fogalomkör tartalmasabbá és teljesebbé tehető.
A törvényjavaslat II. fejezete, mely a határőrség feladataira és irányítására vonatkozó részletes feladatokat tartalmazza, a leendő törvény egyik legfontosabb része. A fegyveres erők egésze számára általában meghatározott feladatok kétféleképpen is értelmezhetők. Az egyik, mely szerint ezek mindegyike egyaránt vonatkozik a fegyveres erő két elemére, a honvédségre és a határőrségre, különbség legfeljebb azok minőségében és nagyságrendjében jelentkezhet. Ez az értelmezés azonban túl drága és hatékonyságcsökkentő következményekkel járna. A másik, célszerűbb és logikus értelmezés, hogy a fegyveres erők feladataiból konkrétan nevesíteni kell azokat, amelyek a határőrség jellegéből, rendeltetéséből és lehetőségeiből fakadnak. Ezért a törvényjavaslat 21. §-ában, amely az államhatár védelmével foglalkozik, célszerű pontosítani. A 21. § azon feladatkörét, mely a fegyveres erők egésze számára a honvédelmi törvényben meghatározott feladatokra utal, fel kell oldani oly módon, hogy azokból csak a határőrség által reálisan végrehajthatók kerüljenek konkrét meghatározásra.
Ami a válsághelyzettel kapcsolatos határőrségi feladatokat illeti, ezeket csak a Magyar Honvédség ezzel összefüggő feladatainak és ennek megfelelő, kialakítás alatt álló szervezeti struktúrájával és irányítási rendszerével együtt célszerű értelmezni és meghatározni. A Magyar Honvédség békehadrendjében kialakításra kerülő reagáló erők, ezen belül a szárazföldi csapatok és a légierő gyors reagálású alegységei számára az egyik alapfeladat éppen a válságkezelés és az alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok kezelése. Hangsúlyozni kell, hogy a határőrség válságkezelési feladatait csak a védelmi tervvel összhangban, az abban szereplő tevékenységnek megfelelően célszerű eszközölni.
A határőrség személyi állományára vonatkozó III. fejezetben célszerűnek tartanám azon szándékot konkrétan is kifejezésre juttatni, ami a határőr-sorállománynak szerződéses állománnyal történő teljes kiváltásának határozott szándékából fakad. A határőrség megnövekedett követelményeit, rendészeti feladatkörét csak kellő felkészültségű és hosszabb szolgálati viszonnyal rendelkező állománnyal lehet ellátni. A törvény ez irányú pontosítása jogilag is alá fogja támasztani ennek messzemenő támogatását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat összességében igényesen összeállított, a vele szemben támasztott magas fokú és sokrétű követelményeket alapvetően kielégítő jogszabály. És bár jelenleg az alkotmányozási helyzet bizonytalan, mégis rendkívül fontos, hogy ezt a koherens jogszabályt az Országgyűlés most elfogadja, hiszen nemzeti érdekünk, hogy a határőrség működésének jogi rendezése teljes mértékben megtörténjen, és európai módon európai törvényt hozzunk.
(11.30)
Mindezek alapján a törvényjavaslatot az SZDSZ-frakció és a magam nevében elfogadom, és a miniszter úr felhívására kellő számú és megfelelő módosító indítvány benyújtásával továbbjavítva képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
