SZENTKUTI KÁROLY
SZENTKUTI KÁROLY
SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tábornok Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Mécs Imre képviselőtársam az SZDSZ általános és összefoglaló véleményét ismertette már önökkel a határőrségről, illetve a határőrizetről szóló törvénytervezettel kapcsolatosan.
Az én hozzászólásom egyrészt néhány lényeges kérdésre szeretne rávilágítani a törvénytervezeten belül, másrészt pedig olyan észrevételeket, olyan problémákat is felvetnék, amelyek abból adódnak, hogy jómagam határ melletti térségben élek, ezért a határőrizeti szervekkel való kapcsolatom nyilván más jellegű, mint azoké, akik az ország középső-belső részében élnek.
Azt hiszem, nem árt megismételni sokszor, hogy miért is fontos ennek a törvénynek a megalkotása. Mint bizottsági előadó már utaltam rá, hogy Magyarországot földrajzi, geopolitikai helyzete különösen érzékennyé teszi a határőrizettel, határvédelemmel kapcsolatos feladatokra, hiszen egyrészt a nyugati országrészen európai uniós országgal vagyunk kapcsolatban, a keleti, déli és északi országrészeinken pedig olyan demokratikus fejlődő országokkal vagyunk kapcsolatban, ahol a határokon túl jelentős számú magyar él. Ez a földrajzi helyzet adottság, amellyel nyilván harmonizálnia kell a határőrizetről és a határőrségről szóló törvénytervezetnek is. Hiszen egyrészt a nyugat-európai határokon az európai uniós elvárásokhoz kell közelíteni, és azoknak kell megfelelni, ami együtt jár azzal, hogy a keleti határrészeken pedig a határőrizeti szervek szerepét erősíteni kell, illetve másfajta szerepet kell a határőrizeti szerveknek a keleti országrészeken szánni.
Ez a sajátosság és ez a helyzet nyilván abból adódik, hogy az európai uniós országok a schengeni egyezmény elfogadásával - amit Ausztria 1997 végén léptet életbe - nyilván olyan követelményeket fogalmaznak meg Magyarország számára, amely követelményeket - ha az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni - figyelembe kell vennünk, ugyanakkor pedig Magyarországnak van egy sajátos helyzete, amit szintén figyelembe kell venni.
A másik dolog, amit mindenképp szeretnék kiemelni, az az, hogy Magyarország nyitott ország. Nyitott ország, amelyik azt az alapelvet követi, hogy élénk külkereskedelmet akar lefolytatni, és szabad mozgási lehetőséget ad az állampolgárainak. Ebből a nyitottságból természetesen az következik, hogy a határőrizeti feladatok egész jellege megváltozik.
(12.10)
Másfajta szerepvállalásra van szükség, ha azt akarjuk biztosítani, hogy az ország továbbra is nyitott legyen. Ugyanakkor pedig nyilván azt is akarjuk biztosítani, hogy azok, akik rossz szándékkal jönnek Magyarországra, vagy akik nemkívánatos személyek, azokat pedig sikerüljön kiszűrni.
A harmadik momentum, ami ehhez kapcsolódik, hogy a határőrizeti feladatok nagyon szorosan összefüggnek az állampolgárok biztonságérzetével is, amiről ma nagyon sokat beszélünk, hisz az állampolgárok azt szeretnék, ha szabadon mozoghatnának külföldre, de ugyanakkor a biztonságérzetük, a közbiztonságérzetük pedig nagyon fontos. Állampolgári szempontból nézve - és azt gondolom, hogy ilyen szempontból is érdemes nézni a törvényt - ezek a kérdések a legfontosabbak. Nos, most nagyon sok jogszabályban, törvényben megfogalmazott feladat helyett egy egységes törvényi szerkezetben láthatjuk ezeket a modern, kihívásoknak megfelelő határőrizeti feladatokat, ami mindenképpen szükséges és mindenképpen jó.
Néhány elemet azért csak úgy felsorolásszerűen a törvénytervezetből, amit már többen mondtak: egyrészt a határforgalom biztonságos, gyors és kulturált ellenőrzése. Biztonságos, gyors és kulturált. Ez nagyon komoly feladatokat jelent a határőrség számára, ha ezeknek a szavaknak utánanézünk, hogy egyszerre gyorsan is dolgozzanak, meg biztonságosan és kulturáltan. Nagyon komoly kihívások, amelyeket - úgy gondolom - nagyon nehéz teljesíteni.
Katonai védelmi feladat: erről Balsay képviselőtársam beszélt. Valóban igaz, hogy az európai országokban ez a kettősség ritka, tehát Magyarországon ilyen szempontból a szabályozás speciális. Ugyanakkor a rendészeti jellegű feladatoknak megtörténik a kiszélesítése, ami viszont abszolút EU-konform. Ez a fajta nyitás, a rendészeti feladatoknak ez a fajta kiszélesítése egyértelműen az Európai Unió normái felé viszi a törvénytervezetet.
A nyomozóhatósági hatáskör biztosítása, a szabálysértési eljárások lebonyolítása, lőfegyverhasználat, titkos információk gyűjtése - ez itt elhangzott; a kereszténydemokratáknak ezzel szemben kétségeik is voltak. Viszont én erre azt mondom, ha pedig azt akarjuk, hogy a szabad mozgás is meglegyen, meg megszűrjük azokat az elemeket, akiket nem szeretünk Magyarországon - mert arra társadalmi igény van -, az ilyen jellegű feladatbővítés igenis indokolt. Vagyis egyszerre kell megfelelnie a törvénytervezetnek az európai, nemzetközi elvárásoknak, és egyszerre kell megfelelnie annak a társadalmi, állampolgári elvárásnak is, amely egyrészt a szabad kereskedés, a szabad utazás elvén alapul, másrészt a biztonságban élés elvén nyugszik, és a tulajdon védelmében és a tulajdon biztonságán is nyugszik, amit mindenképpen figyelembe kell venni.
A határőrségről, a határőrizetről szóló törvénytervezet tehát egyértelműen arról szól, hogy a határőrségnek jogszabályok alapján, a törvény alapján megnövekednek a feladatai. Megnövekednek a feladatai, és ez szorosan együtt jár azzal - és erről talán ma kevés szó esett -, hogy nyilván a határőrség ilyen szempontú működtetéséhez - még egyszer visszautalok, hogy gyors, biztonságos és kulturált átkelés - több költségvetési forrásra is lesz szükség. Erről ma keveset beszéltünk.
Belső átszervezésekkel nyilván lehet javítani a működésen; de azt hiszem, nagyon sokan tudjuk, hogy a határőrség is - mint ahogy a rendőrség is - alapvető működési problémákkal küzd, és ezeknek a többletfeladatoknak az ellátása így nehezen lesz megvalósítható, ezért ha ezt a törvényt elfogadjuk - és azt gondolom, hogy el kell fogadnunk -, akkor tudnunk kell azt is, hogy ennek a költségvetési fedezeteit is meg kell teremteni, mert csak így fog működni a határőrizet modern megalapozása. Azt gondolom, hogy pénzügyi feltételeket mindenképp meg kell teremteni a határőrség számára, mert ez Magyarország, a Magyarországon élő állampolgárok (Sic!) számára rendkívül fontos, én ezt szeretném hangsúlyozni.
A másik kérdés, amiről még röviden szeretnék beszélni, ez az együttműködés kérdése. Jómagam mint az önkormányzati, rendészeti bizottság tagja, nyilván nagyon örülök annak, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy az önkormányzatokkal történő együttműködés bekerült a törvénytervezetbe. Tapasztalatom az, hogy a határőrség részéről nagyon nyitottak az önkormányzatok felé, ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy az önkormányzati testületeknek jó része pedig nagyon kevéssé tudja, hogy mi is a határőrségnek a feladata. Működnek ezek a kapcsolatok; néha protokollszinten, de igazából a belső, tartalmi együttműködések esetlegesek. A törvénytervezet erre most nyilván - idézőjelben - "rákényszeríti" az önkormányzatokat is, és rákényszeríti a határőrséget is, ugyanakkor be fogok terjeszteni egy módosító javaslatot arra vonatkozóan, hogy a kötelező tájékoztatási kötelezettsége a megyei határőrségnek... Nem megyei, más kifejezés, elnézést... (Balsay István közbeszólására:) Igen. Tehát a lényege az, hogy ne csak a megyei önkormányzatnak legyen ilyen kötelező tájékoztatás a határőrség részéről, hanem a határ menti városoknál is.
Azt gondolom, hogy például Sopron megyei jogú város megérdemli, és szükséges is az, hogy egy ilyen kötelező tájékoztatás meglegyen. Azt hiszem, hogy ez is az önkormányzatok közötti kapcsolatot erősítheti, és ez is abba a körbe tartozik, hogy nagyon sokan - állampolgárok is - azt várják, hogy ma a biztonságról, a közbiztonságról meg egyebekről gondoskodik a rendőrség, a határőrség meg egyebek. Nem! Nekünk, állampolgároknak is szerepünk van ebben a tevékenységben, ennek a kapcsolattartásnak az erősítése ezt a fajta szempontot hozhatja elő, amiről megint egy kicsit keveset beszélünk, bár azt gondolom, nagyon fontos.
A következő kérdés, amiről még említést szeretnék tenni, a határnyitások kérdése. Ott, Nyugat-Magyarországon, ahol én élek, van egy jó nagy zsilip, Hegyeshalom, amelyik szerintem kapacitásában - ha jól működik, és jól van megszervezve a másik oldalról is - akkor le tudja bonyolítani a jelenlegi határforgalmat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Bocsánat. Tehát azt akarom mondani, hogy megjelennek helyi igények a határnyitásokra, ugyanakkor nem igazából van végiggondolva ennek a pénzügyi feltétele. Az ilyen fajta (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) igényeknek, azt gondolom, hogy a pénzügyi feltételét is meg kel teremteni. (Mészáros Béla: Adakozzatok!) Elnézést kérek, túlléptem az időt, úgyhogy akkor be kell fejeznem.
Csak egy mondatot: Schengerről nagyon sok szó esett; azért meg kell itt említeni, hogy a Belügyminisztérium nagyon komoly tárgyalásokat folytatott Ausztriával, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és olyan megállapodást hozott tető alá, (Az elnök csengetéssel jelez.) amely jelenleg lehetővé teszi, hogy Hegyeshalomnál viszonylag gyors átkelési lehetőségük van a magyar állampolgároknak. Köszönöm szépen, és elnézést, hogy túlléptem az időt. (Taps a kormánypártok soraiból.)
