ZSIGMOND ATTILA

Teljes szövegű keresés

ZSIGMOND ATTILA
ZSIGMOND ATTILA (MDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm az államtitkár asszonyt, mind a tíz képviselőtársamat, aki itt van a teremben. Szeretettel köszöntöm az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökét és munkatársait, a rádióhallgatókat. Most már csak nekik beszélek - és a Naplónak, az országgyűlési jegyzőkönyvnek.
Egyes vélemények szerint békében több pusztul el, mint háborúban. Hogy ez igaz-e vagy sem, azt nem tudom, de a magyar műemlékek sorsa igazolni látszik e tételt. Alcsútdoboz emeletes klasszicista kastélyát és Ybl Miklós tervezte virágházát egy kegyetlen ideológia gerjesztette politikai gyűlölet gyújtotta fel és rombolta le, jóval a második világháború után. A nemzeti kincset képező ép és működő kastélyainkat elvették a tulajdonosoktól, pótolhatatlan berendezéseiket, műtárgyaikat szanaszét hordták, majd gépállomást, téeszirodát helyeztek el többségükben, és hagyták tönkremenni. Mindezt békében. Békében dúlták szét Veszprém, Várpalota történelmi belvárosát, műemléki városrészét a múltat végképp eltörölni akaró megalománok. Békében építették újjá a Budavári Palotát úgy, hogy semmi köze eredeti műemléki belső tereihez és eredeti arányaihoz. Békében törték össze Andrássy Gyula bronz lovas szobrát és olvasztották a generalissimus gólem alakjába, pedig háborús sérülései javíthatók lettek volna. Békében szabdalták fel a gödöllői Grassalkovich-kastély és a keszthelyi Festetics-kastély parkját. Békében - de osztályharcban. Nem sorolom tovább, pedig lenne mit. Ezt a néhány rettenetes példát csak azért említettem, hogy felébresszem felelősségtudatunkat, és hogy érezzük, milyen fontos téma ez.
Tisztelt Ház! Hogy fontos a műemlékvédelem, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarországon 130 éve működik ez a tevékenység. Sorsa persze hányatott volt, hol ide, hol oda tartozott: 1949-ben például a múzeumüggyel vonták össze; később tartozott a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, a Közlekedési Minisztériumhoz, majd az Építésügyi Minisztériumhoz. Jelzem, Európa-szerte a kulturális tárcához tartozik. Az OMVH holléte, hovatartozása azonban nem lehet politikai alku tárgya, hiszen foglalkozásának tárgya elméletileg védelem az örökkévalóságra. Ez pedig nem bírja ki a négyévenkénti változásokat.
Fontos a műemlékvédelmi törvény azért is, mert a 4 millió magyarországi építményből a sok viszontagság után is 10 300 védett. De fontos-e azoknak, akik mindössze 274-et tartanak az állami tulajdonból ki nem adható listán? 274-et azok után, hogy a hatvanas években párthatározattal csökkentették a védett műemlékek számát. Ezzel a 274-gyel Európában csak Albániát előzzük meg. Ezt a szűkmarkúságot, ezt a felelőtlenséget nem lehet indokolni sem a lakosságszámra, sem négyzetméterre vetítve. Ez 3000-rel kevesebb a reálisnál. Ennél már csak az a veszélyesebb, hogy az ÁPV Rt. és például egy kormánypárti képviselői módosító indítvány meg akarja szüntetni ezt a listát is. És vajon miért? Ki lehessen az új felelős tulajdonos? Ki vagy kik akarják privatizálni? Hölgyeim és Uraim! Békében...
Természetesen a Néppárt álláspontja az, hogy ezt a szűk listát inkább bővíteni kellene, nem megszüntetni. Ámbár tudni illik, hogy ha eladnák, az állami garancia kötelezettsége akkor is megmarad. Idézőjelben mondom, amit mondok: a "népgazdaság érdeke, illetve teherbíró képessége" nosztalgikus hivatkozása felesleges, idejét múlt, nem indok. Az állami műemlékvédelmi garancia egész Európában jellemző, és helyesen, a törvénytervezet tartalmazza is.
Felelős-e az a kormánypárti képviselői törekvés - egy másik indítványról beszélek -, amely ki akarja venni a műemlékek környezetére vonatkozó előírásokat? Hogy milyen fontos dologról van szó, hadd példálózzak azzal, ahogy a székesfehérvári rác templomot és rác házakat elnyomja a behemót panelrengeteg, vagy azzal, hogy a választókerületemben álló gercsényi templomrom körüli volt téeszföldet parcellázták és privatizálták, és a kialakított telkek úgy veszik körül, hogy levegőt sem hagynak a műemléknek.
Jó, hogy benne van a törvényben a kültérireklám-szabályozás is. A városképbe időnként durván belegázoló, azt teljesen megzavaró tartalmi és vizuális környezetszennyezés már eddig is nagy károkat okozott. Gondoljanak a páratlan budapesti látképekre, kiemelten a világörökségre, és ehhez viszonyítva a hivalkodó, hatalmas, villogó reklámokra.
Felelős-e az a tragikomikus megoldás, hogy a műemlékvédelem 12 százalékos általános forgalmi adóra kötelezett, úgy, hogy a freskó, a faragott kő vagy a gipszdíszek, kovácsolt korlátok, üvegművészeti alkotások, majolikák igen, de az ezektől "meghámozott" épület nem?
Végül, de nem utoljára, néhány szó arról, hogy hol legyen a hatósági intézkedés első és második foka. Elfogadhatatlan számunkra a tervezetben, hogy a másodfokot a minisztérium, illetve a miniszter gyakorolja. Elfogadhatatlan, mert ezzel a jogalkotás magához emelné a jogalkalmazást. Végiggondolták a törvénytervezet szülői, hogy ebben az abszurd esetben a bírósági eljárásban a miniszter a peres fél? Érthetetlen, hogy az öt éve jól működő megosztást az első és másodfok között miért akarják megváltoztatni. E két intézkedési fok a mai gyakorlatban jogilag megnyugtatóan elkülönül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ismerve a törvény első változatait is, a beterjesztett javaslat erősen és több lépcsőben csonkított - természetesen szakmai hátrányára. Legutóbbi csonkítása a decemberi benyújtást megelőzően történt a többi tárca igényei alapján, természetesen a szakmai értékei hátrányára. Még szerencse, hogy végre benyújtották, mert végül semmi sem maradt volna belőle: minél tovább csinálták, annál gyengébb lett.
A Néppárt nevében kijelenthetem: jó, hogy műemléktörvényt tárgyal a Ház, nagyon fontos törvényt. Általában a Néppárt a törvényt támogatja. A törvény azonban beterjesztett formájában még nem jó, így nem tudjuk támogatni.
(20.50)
Természetesen kísérletet teszünk arra, hogy módosító indítványokkal javítsunk a tervezeten, és ezek elfogadásától tesszük függővé, hogy részleteiben támogatni tudjuk-e a törvényjavaslatot.
Tisztelt Ház! Azzal fejezem be, hogy a Néppárt nevében fejet hajtok a műemlékvédelemben dolgozó szakemberek munkája előtt, a műemlékes szakma jeles képviselői előtt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem