DR. JESZENSZKY GÉZA

Teljes szövegű keresés

DR. JESZENSZKY GÉZA
DR. JESZENSZKY GÉZA (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, amiről én beszélek, az mindenképpen vitán felül a magyar társadalmat komolyan veszélyeztető jelenség, az úgynevezett szcientológia terjedése, terjesztése talán - félelmeink szerint - minisztériumi segédlettel.
A magyar társadalom a rendszerváltozás révén megszabadult egy súlyos, akut betegségtől, a kommunizmustól, de a legyöngült szervezetet egy sor károkozó, kórokozó támadta meg. Ismertjük a jelenségeket: a bűnözést, a korrupciót, a kábítószert. Talán még az enyhébbek közé tartozik a tévtanok, áltudományos teóriák szabad terjesztése. De az agymosott és ezernyi gondtól szenvedő emberek sajnos nagyon fogékonyak mindenfajta mákonyra, mindenre, ami pillanatnyi enyhülést, menekülést kínál.
Az elmúlt napokban az újságok és a televízió is foglalkozott egy Amerikából terjedő, magát vallásnak álcázó mozgalommal, az úgynevezett szcientológiával. Magyarra talán úgy lehetne fordítani, mint a tudás, a tudomány tudományát, de ez valójában a filozófia, és ez a műszó, a szcientológia oly messze áll a filozófiától, mint az aluljáróban árult giccs a művészettől.
Itt most nem kívánom - és idő híján nem is lehetséges - ismertetni egy destruktív, kétes gazdasági vállalkozások útján a világ számos országában nagy vagyonra szert tett és perek tárgyát képező, valamint emberek százezreit gazdaságilag kifosztó és lelkileg tönkretevő, sok esetben öngyilkosságba hajszoló mozgalom mibenlétét és veszélyeit. Megtette ezt tegnap a televízióban Veér András neves pszichiáter, és megtette ezt a néhai Németh Géza református lelkész a destruktív kultuszokról összeállított kiadványában. Arra a veszélyre azonban fel kell hívnom az Országgyűlés és ezen keresztül a magyar társadalom figyelmét, hogy ez az agresszív és pénzéhes, maffiamódszereket alkalmazó szekta megpróbálja behálózni a magyar ifjúságot is. Mégpedig mind a helyüket nehezen találó, munka nélkül kallódókat, mind pedig a furcsára, az okkultra kíváncsi egyetemistákat.
Amiért azonban most szót kértem, az egy megdöbbentő kereskedelmi prospektus. Az Okker Pedagógus Könyvesbolt - VI. kerület, Csengery u. 68., Fáklya Klub, ez a címe - könyvajánlata. Egyetemi, főiskolai tankönyvek, jegyzetek cím alatt kínálja többek között ennek a szektának az alapítója - adócsalásért jogerősen elítélt, ma már nem élő -, Ron Hubbard: Dianetika című könyvét és ugyanőtőle, vagy az általa összeállított A tanulás kézikönyve, Önelemzés - hogyan tanuld meg? című könyveket, helyenként borsos áron. De ebben a prospektusban meglehetősen részletesen, vonzó módon mutatja be ezeket a könyveket, miközben komoly tudományos műveket egy-két sorral terjeszt.
Persze mondhatjuk, hogy sok cég kínál rossz, esetenként veszedelmes gondolatokat tartalmazó írásokat, és ez a szabadság káros mellékterméke. Ami azonban megdöbbentő és felháborító, az az, hogy a hazai oktatási intézmények e könyvesbolt ajánlatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiadványaival együtt terjesztik, és többek között a lemondott, majd posztjára visszatért Báthory Zoltánnak A magyar közoktatásügy fejlesztésének távlati stratégiája című írásával egy borítékban érkeznek ezek a könyvesbolti ajánlatok - ami legalábbis valószínűsíti, hogy az Okker cég a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jelenlegi vezetéséhez közel álló intézmény lehet.
Fel kell tennem a kérdést: vajon azért tették be ezt a négy művet, ennek az áltudományos szektának az írásait, mert ezek a művek is a magyar közoktatásügy fejlesztése távlati stratégiájának a részét képezik? Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem