DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Több módosító indítványt nyújtottam be, ezek közül kettőt a mentelmi bizottság támogatott, néhány megkapta az egyharmadot is.
Talán azzal kezdem, hogy úgy értelmeztem köztársasági elnök úr levelét, amit megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött, hogy számos alkotmányos kifogást is megfogalmazott, de nemcsak alkotmányos kifogások vannak, hanem többek között felhívta a köztársasági elnök úr a levele harmadik oldalán arra is a figyelmet, hogy a törvény túlszigorítása, tehát a taxatív felsorolások további szaporítása azzal járhat, hogy a passzív választójog indirekt módon korlátozódik.
Ugyanakkor a köztársasági elnök úr az 1. számú észrevételénél kifogásolta, hogy a törvényjavaslat különbséget tesz a különböző gazdasági társasági formák, magántulajdoni, állami tulajdoni és egyéb más formák között.
(19.10)
Erre a megoldásra próbáltam az ajánlás 6. és 7. pontjában egy más logika mentén javaslatot tenni. Mégpedig az a bizonyos probléma vetődött fel nagyon sokszor a bizottságban - Isépy úrnak szállóigévé vált az a bizonyos mondata -: meg kell azt fontolni, hogy egy egészen kis önkormányzati vállalatnak, egy temetkezési vállalatnak a vezetője például arra kényszerül, ha jelöltetni akarja magát képviselőnek, akkor azt a kicsiny egzisztenciáját feladja, míg mondjuk, egy hatalmas magánvállalat vezetője esetleg ugyanerre nem kényszerül. Ezért megpróbáltam az alaptőkéhez, illetve az éves pénzforgalomhoz kötődve azt befolyásolni, hogy bizonyos kis méret alatt önkormányzati vállalatnak és más cégnek a vezetője akkor is lehessen képviselő, ha egyébként ezt a vezetői beosztását meg kívánja tartani. (Folyamatos zaj.)
Ugyanakkor az a véleményem, indokolt az is, hogy egészen nagy magáncégeknél - amelyek esetében én az 5 milliárdos éves pénzforgalmat határoztam meg - nem indokolt, hogy egzisztenciáját megőrizve maradjon a képviselő, mert ebben az esetben nagy befolyású csoportok közvetlen kijárójává válhat.
Amit szintén a köztársasági elnök úr levele sugallt, azt a magam részéről akceptáltam, mégpedig azt, hogy az összeférhetetlenségi törvény egyáltalán nem az Országgyűlésnek egy belső szabálya, hanem a demokráciának, a parlamentáris demokráciának egy kulcstörvénye. Ezért - mint azt említettem - többek között az összeférhetetlenség túlzott kiterjesztése azzal járhat, hogy bizonyos foglalkozások - a törvény esetében elsősorban gazdasági foglalkozások - résztvevői számára az az üzenet van benne ebben a törvényben, hogy ők ne törekedjenek politikai pályára, azaz indirekt módon a passzív választójogot e törvény eddigi változatában akarva-akaratlanul korlátozza.
Ezt próbáltam tehát azzal megoldani, hogy bizonyos nagyméretű magáncégek vezetői ne lehessenek képviselők, csak abban az esetben, ha lemondanak a vezető beosztásukról, viszont bizonyos kis önkormányzati cégek vezetői lehessenek, s akkor megtarthatják mandátumukat. Itt egyébként a Fidesz egy javaslatára is próbáltam reagálni. A Fidesz, Trombitás úr javaslataiban voltaképpen minden összeférhetetlen, bármilyen magántulajdonú vállalat vezetési beosztása összeférhetetlen a törvénnyel. Ugyanakkor ez semmiképpen nem indokolt, mert akkor voltaképpen az egész magyar gazdasági szféra kirekesztődne az országgyűlési képviselővé válás esélyéből.
Az ajánlás 11. pontjában az ajándék kimutatási kötelezettségének egy alsó határát próbáltam meghatározni. Itt is az elnök úr egyik észrevételére reagáltam ezzel. Én a mindenkori képviselői alapdíj egyharmincadát határoztam meg arra nézve, hogy ilyen értékhatárnál nem szükséges az ajándék nyilvántartása. Hiszen ez azzal járhatna, mint ahogy lehet, hogy tréfásan, de nekem már többen jelezték, hogy a törvény hatálybalépése esetén azzal fognak szórakozni, hogy a képviselő urakat itt, a Parlament folyosóján olcsó naptárakkal, golyóstollakkal ajándékozzák meg, s akkor megfigyelik, bevezetjük-e ezt a nyilvántartásba. (Derültség.)
Az átláthatóságot tehát úgy is lehet fokozni, ha nem túlságosan kusza, ha ez a bizonyos ajándék-nyilvántartási dokumentum nem tartalmaz valóban ilyen egészen pici, szimbolikus ajándékokat. A mostani képviselői fizetés mellett e jelképesség határa 3800 forint körül van. Ezt nagyjából meg lehet saccolni. Ez viszont azzal is jár, hogy aki ennél értékesebb ajándékot kap, annál viszont jobban be lehet hajtani azt, hogy ezt a nyilvántartást valóban vezesse. (Folyamatos zaj.)
Az ajánlás 15. pontjában a köztársasági elnök úr észrevételeinek azon pontjaira és megjegyzéseire próbáltam reagálni, amikor is a garanciákat és az átláthatóságot kéri számon. Itt az országgyűlési képviselő bejelentési kötelezettséggel tartozik arra nézve is, hogy milyen nemzetközi szervezetben van tagsága, illetve milyen nemzetközi szervezetben van valamilyen beosztása. Azt is hozzáteszem, hogy az átláthatóság azért is nagyon fontos, mert voltaképpen eredetileg mind a közvélemény elvárása, mind - ha úgy tetszik - a nemzetközi elvárások, mind pedig a korábbi ilyen törvényhozási kísérletek - hadd utaljak például Katona Bélának egy rég elfelejtett indítványára, az úgynevezett üvegzsebűség követelményére -, tehát mind-mind arra szolgál, hogy a választóknak igenis van joguk arra: tudják meg azt, a képviselő milyen szervezeteknek a tagja, milyen befolyásoló szervezetekkel áll kapcsolatban. Ebből a szempontból tehát a nemzetközi szervezeti tagság is olyan fontos mutatója - ha úgy tetszik - a képviselő mozgásának, viszonyainak, amit talán a választónak joga lenne tudni. Ezzel is reagálni próbáltam a köztársasági elnök úr észrevételei 10. pontjára is, amikor is a tiltások túlzott kiterjesztését kifogásolja. Hozzáteszem, ezt az utóbbi javaslatomat a bizottság támogatta.
Az ajánlás 18. pontjában arra tettem javaslatot, hogy a hozzátartozókra vonatkozó vagyonnyilatkozatot a képviselő csatolhatja - tehát nem köteles csatolni. A köztársasági elnök úr is utalt arra, hogy a hozzátartozókra kiterjeszteni a vagyonnyilatkozati kötelezettséget, pontosabban a képviselőt kötelezni arra, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait beterjessze, ez bizonyos személyiségi jogokra vonatkozóan aggodalmas. Az ombudsman úr kérdésemre, a bizottság kérdésére adott egyik korábbi levele is utal erre. Itt önmagában az erkölcsi hatás, a morális hatás is elegendő, hiszen abban az esetben, ha az országgyűlési képviselő azt akarja, hogy ő korrektül el tudjon számolni választói előtt, valószínűleg be fogja nyújtani a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát, ugyanakkor ez mégsem jár hasonló szankcióval, mint azt a saját vagyonnyilatkozatára nyilván értelmezni lehet. (Folyamatos zaj.)
Az valószínűleg nem következik be, amit a Kurír megírt, hogy abban az esetben a feleség visszahívhatja az országgyűlési képviselőt, ha ezt a szabályt..
