DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tehát a törvénybe sokan beleértelmezik - nemcsak a Kurír egyébként -, hogy a szankció, amely azzal jár, hogy mindaddig nem kap fizetést, amíg vagyonnyilatkozatát nem adja be, akkor esetleg a feleség ezzel közvetett módon visszahívhatja az országgyűlési képviselőt a hazai berkekbe. (Zaj.) Egyébként meg kell mondjam, számomra sem megnyugtató, bár az előterjesztő többször próbált erről engem meggyőzni, hogy a mostani értelmezés szerint mi is van pontosan akkor, ha nem adja be a feleség a vagyonnyilatkozatát. Ez egy kicsi korrekciónak látszik, és azt gondolom, megnyugtató választ adna mind az ombudsman, mind a köztársasági elnök úr aggályaira.
Az pedig teljesen jogos, ha egy hozzátartozó úgy gondolja, hogy az ő adataihoz semmi köze az Országgyűlésnek, akkor azt megtagadhatja. Hozzáteszem, ez megint csak kicsit találkozik a Fidesz korábbi javaslataival. A Fidesz ugyan nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat javasolt, de a hozzátartozókra való kiterjesztést kezdettől ellenezte.
Az ajánlás 22. pontjában is adtam be egy módosító indítványt. Talán ebben a sorban ezt tekintem az egyik legfontosabb módosító indítványnak. Meg kell mondjam, ezt korábban is felvetettem, de a köztársasági elnök úr levele is megerősített abban, hogy ez az indítvány nagyon fontos lehet, annak ellenére, hogy az egyharmadot sem kapta meg a bizottságban. S az azóta bekövetkezett események ugyancsak arra utalnak, hogy nagyon fontos az, milyen legyen az eljárás menete, mert amennyiben túl bonyolult az eljárás, tehát többfelé is lehet címezni a bejelentést, az összeférhetetlenségi bejelentést vagy az indítványt, akkor az azzal járhat, hogy sokkal nehezebben biztosítható ezen iratok bizalmas jellege, titkos jellege.
(19.20)
Hiszen mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy bizony a Magyar Országgyűlésben nagyon nehéz a titokvédelmet betartani, ezt a képviselői szabadsággal, a demokrácia értékeivel együtt érvényesíteni.
Ezért tehát azt javasoltam, hogy az Országgyűlés elnökéhez menjenek a bejelentések is és a kezdeményezések is, hasonlóan a mentelmi joghoz, ugyanis nem látok okot arra, hogy a mentelmi jog analógiájától ebben az esetben eltérjünk; az iktatás ebben az esetben az Országgyűlés Hivatalának garanciális körülményei között sokkal biztonságosabb, és akkor az Országgyűlés elnöke a mentelmi jog analógiájára címezi át ezeket a megkereséseket az összeférhetetlenségi bizottság elnökéhez.
Hozzáteszem, hogy a titokvédelem mellett egy másik probléma is van emögött, mégpedig az, hogy abban az esetben, ha a parlament egyik paritásos bizottságának elnöke közvetlenül címzettjévé válik a bejelentéseknek és a kezdeményezéseknek, ez azzal fog járni, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke egyfajta panaszirodává válik. Megint csak hadd mondjam, hogy az Országgyűlésnek különösen az első egy évében nagyon gyakori volt az, hogy állampolgárok közvetlenül megkeresték a bizottságot, mintha valami panasziroda vagy parlamenti ügyészség lennénk. (Zaj.)
A másik, amit nagyon fontosnak tartanék: az állampolgári kezdeményezési jog ne terjedjen ki bárkire, hanem csak a választójoggal rendelkező magyar állampolgárokra. Azt gondolom, hogy a magyar állampolgároknak a választójoggal való rendelkezését (Folyamatos zaj.)
