SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem korlátozni magam és arra gondolni, hogy a részletes vita ezután következik. Összesen négy észrevételhez fűznék megjegyzést, ami viszont szükséges, hogy most elhangozzék.
Az első: igazán nem kívántunk csapdát állítani képviselőtársaimmal Ferency képviselő úrnak. Nem rajtunk múlott, belesétált ebbe a csapdába. Elnézést kérek, nem volt ez a szándékunk. Az történt ugyanis, hogy a 26. § (8) bekezdése, amit ő oly elszántsággal ostorozott, hogy mi az Alkotmánybíróság intézkedése vagy határozata ellenére még tovább szűkítettünk, mint az eredetileg volt, szóval, ezzel az történt, hogy a mi törvénymódosítási javaslatunkba a számítógép ördöge folytán nem a mi javaslatunk került beépítésre, hanem az, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, tehát az eredeti passzus, szóról szóra ez került be. Ez tehát nem kerülhetett tovább szűkítésre, hiszen pontosan az van benn, amit az Alkotmánybíróság kiiktatott, amit mi módosító javaslattal módosítani kívántunk, de ami, mint mondtam, tévedésből sajnos, csak most ezután fog a parlament elé kerülni képviselői önálló módosító indítvány formájában. Elnézést kérek Ferency képviselőtárstól, mert így ő egy fantommal hadakozott.
(21.30)
Ami a bányatelek-fektetés ügyét illeti, mármint hogy a bányatelek-fektetés megelőzi a környezetvédelmi engedélyt a mi elképzelésünk szerint: így igaz, képviselőtársaim. Csak a dolgot folyamatában kell látni. Hogy is történik itt, amíg egy bányászati kitermelés megindul? A mi elképzelésünk szerint először egy területet meg kell kutatni. Ez nem okoz semmiféle környezetvédelmi károsodást, különösen nem helyrehozhatatlan károsodást. Ha a kutatások eredményei azt valószínűsítik, hogy itt majdan érdemes bányászkodni, akkor egy adott területre bányatelket kell fektetni, hogy tudjuk, mire kérjük majd a környezetvédelmi hatástanulmányt - és ekkor még mindig nem indult semmiféle helyrehozhatatlan károsítás, nem indult sem termelés, sem feltárás. Ezt követi a bányatelekkel lefedett és kijelölt helyre a környezetvédelmi hatástanulmány elkészíttetése, illetve a környezetvédelmi engedély megkérése. S ha a környezetvédelmi hatóság, a kompetens hatóság a környezetvédelmi engedélyt megadta, akkor ennek a birtokában indulhat a bányászkodás, a bányászati feltárás, a bányászati kitermelés.
Ha nem ilyen sorrendet követünk, hanem mindjárt a legelejére a környezetvédelmi hatástanulmány, a környezetvédelmi engedély elkészítését tesszük, akkor - tisztelt képviselőtársaim - egyszerűen megfoghatatlan, hogy vajon milyen területre akarjuk elkészíttetni azt az egyébként nagyon időigényes és rendkívül drága környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet meg kell tenni a bányászati kitermelés beindulása előtt. A sorrend tehát nem megfordítható, mert egyébként ad abszurdum, először egész Magyarország területére is elkészíttethetnénk a környezetvédelmi hatástanulmányt, és csak ez után jelölhetnénk ki azt a zsebkendőnyi területet, ahol, mondjuk, bányászkodni akarunk.
Elhangzott - és ez lenne a harmadik mondanivalóm -, itt az történik, hogy bizonyos paragrafusok, bizonyos törvényhelyek megnyitásra kerülnek, és csak ahhoz lehet esetleg módosító indítványokat benyújtani. Kétségtelen, hogy van egy ilyen alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás, hogy csak a megnyitott paragrafushoz lehet egyértelműen módosító indítványokat beterjeszteni, de ugyanez az alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás azt is mondja, hogy ha tartalmi összefüggés van a megnyitott paragrafus és a beadni szándékozó módosító indítvány között, akkor ezt meg lehet tenni. Tehát mivel itt a felsorolt szempontok és az általunk megnyitott paragrafusok legtöbbje között felfedezhető a tartalmi összefüggés, biztatom képviselőtársaimat, semmi ne tartsa őket vissza attól, hogy az itt szóban elmondott indítványaikat megfogalmazzák képviselői módosító indítvány formájában, és majd a parlamentben vitatkozunk ezek helyességéről vagy helytelenségéről.
Negyedik és végül utolsó hozzáfűznivalóm a geotermikus energiahordozó ügyére vonatkozik. Nyilván erről még sokat fogunk vitatkozni. Mi leszögeztük mindjárt az első módosító indítványunkban, hogy geotermikus energián mi itt csak az energetikai célú kitermelést értjük. Tehát amit a mi módosító indítványunk mint geotermikus energiát magában foglal és tartalmaz, az a geotermikus energiának csak egy kisebb része, az, amit kifejezetten energetikai céllal termelünk ki. S ebből a szempontból, tisztelt képviselőtársaim, nem látom be, hogy ezt miért nem a bányászati törvénynek kell lefednie, ha mondjuk, a fosszilis energiahordozókat a bányászati törvény kezeli, ha a szénhidrogén alapú energiahordozókat a bányászati törvény kezeli, akkor a geotermikus alapú energiahordozókat vajon miért nem a bányászati törvény kellene hogy kezelje?
De mondom, önkorlátozásra intettem magam az elején, ehhez tartom magam. Az a sok minden egyéb észrevétel majd a részletes vita során nyilván megvitatásra kerül. Egyet azonban engedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim: úgy gondolom, hogy sem a KTM-et, sem a környezetvédelemmel foglalkozó képviselőtársaimat senki soha nem akadályozta meg abban, hogy azt a sok észrevételt, amelyet most megtettek, amelyet hiányoltak az eddigi bányatörvényből, ne kezdeményezzék saját maguk, hogy azzal javítsák a bányatörvényt. Ebben senki nem lett megakadályozva. Most ne nekünk és előterjesztő képviselőtársaimnak vessék szemére, hogy nem olvastunk a maguk fejében, és mindazt, amit önök érvényesíteni, szükségesnek gondolnak, mi nem találtuk ki magunktól. Kérem, nyújtsák be módosító indítvány formájában ezeket a gondolatokat, és a vitát folytatjuk róla.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
