DIÓSSY LÁSZLÓ
DIÓSSY LÁSZLÓ
DIÓSSY LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytervezet elfogadása esetén az 1964. évi III. törvény hatályát veszti, amely a társadalmi-gazdasági változások és az egységes környezetalakítási szemlélet szükségessége miatt már időszerűségét vesztette és elavult. Úgy vélem, hogy az új törvényjavaslat általában véve a mai körülményekhez igazodó, korszerű rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknek hatékonyságát a későbbiekben természetesen végrehajthatósága igazolja majd.
A törvénytervezet előremutató értékeit a következőkkel jellemezhetjük. Az új tervezet eltér a korábbi igazgatási szemlélettől, és az épített környezet fogalmának megjelenítésével az épített és természetes környezet szoros egymásrahatását fejezi ki, hangsúlyozza a természetes és épített környezet értékeinek a megőrzését a különböző építési szándékok megvalósítása során. Ennek érdekében meghatározza az államigazgatási eljárásban részt vevő állami és önkormányzati szervek feladatait az épített és természetes környezet alakításában és védelmében, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági változásokat.
A törvény fontos eleme, hogy meghatározza és összhangba hozza a településrendezés céljait, feladatait, jogi szabályozását annak érdekében, hogy a települések mind gazdasági, mind településszerkezeti, mind pedig településépítési szempontból kedvező helyzetbe kerüljenek, és az egyéni és közösségi érdekek összhangja is érvényesüljön.
(18.30)
A törvényi előírások a településfejlesztés, településrendezés és az azt követő építés egymásra épülését hangsúlyozzák. Megfelelő alkalmazásuk esetén - úgy gondolom - jó eredmények érhetők el a településeken élő emberek közérzetének javításában.
A területfejlesztési döntések a fejlesztések tárgyát és időbeliségét - vagyis, hogy mit mikor - határozzák meg, míg a döntésekre épülő területrendezés a döntések megvalósításához szükséges műszaki megoldásokkal együtt a térbeliséget, a hogyant hivatott meghatározni, megfogalmazni, amelyek tervi és építési szabályzat formájában jelennek meg.
A törvény erőteljesen hangsúlyozza, hogy a fenti és elhangzott feladatok elvégzése a helyi önkormányzatok kompetenciája, az érintett érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, valamint a helyi lakosság bevonásával. Az előttünk fekvő törvénytervezet kötelezi a településeket a településszerkezeti terv elkészítésére, amelynek elhatározásai jogi értelemben alapvetően a települési önkormányzatra nézve kötelezőek.
A tervezet szerinti terület- és településrendezésre vonatkozó kitételek egyszerűbbek és áttekinthetőbbek, mint a korábbi törvényekben. A szabályozás fontos eleme az, hogy erőteljesen taglalja a törvény a helyi építési szabályzatot, amely az építés rendjét, valamint a település épített és természetes környezetének megfelelő alakítását biztosítja. Ebben a törvényben kiemelt feladat hangsúlyozottan a helyi természeti és épített környezeti értékek védelme, továbbá az építéshez fűződő jogok és követelmények szabályozása. Az építési tilalom fogalmának és alkalmazásának pontos meghatározása az önkormányzatokat érintő anyagi kiadások miatt szintén nagyon fontos.
Pozitívnak tekintendő a 29. §-ban szereplő településképet és településszerkezet védelmét célzó településrendezési kötelezettségekről szóló előírás. "Az építési folyamat szabályozása" című fejezetben egy sor, a korábbi törvénynél lényegesen korszerűbb szabályozási elem jelent meg, amely egyrészt tovább hangsúlyozza a környezet, természetvédelem és építészeti értékek védelmét az új építések esetében, ugyanakkor az Európai Közösség e témára vonatkozó törvényeire épül, ami európai kapcsolódásunknak feltétele.
Az építészeti-műszaki tervezést taglaló rész különválasztja a korábban építéstervezés fogalommal összemosott építészeti, műszaki és mérnöki, műszaki tervezést, mely várhatóan pozitív hatással lesz az épületeknek, építményeknek épített és természetes környezetbe való illeszkedésére, ezen keresztül a környezet minőségét emelő kulturális értéket hordozó építészeti alkotások megjelenésére.
A törvény az építési engedélyezési eljárás során kötelezővé teszi a helyszíni szemlét, amely rendkívül fontos és hasznos változtatás az előző, korábbi gyakorlathoz képest. Így az eljárási idő megnő ugyan, de sok vita és kellemetlen jogi procedúra elkerülhető.
A törvényjavaslat megcélozza a magasabban kvalifikált építésügyi hatósági ügyintézők alkalmazását, amely a hatósági munkák színvonalasabb ellátását eredményezheti. Általában elmondható, hogy a jelenlegi szétszabdalt építésügyi hatósági munkát összehangolt, egységes, magasabb színvonalú tevékenység válthatja fel azáltal, hogy a nagyobb szervezeten belül dolgozó, megfelelő végzettségű szakemberek a szükséges konzultációk után hozhatják meg döntéseiket. Ilyen módon erőteljesebben érvényesíthetik a szakmai szempontokat, így az esetleges politikai vagy egyéni befolyás kiküszöbölhető.
A törvényjavaslat IV. fejezetében az építészeti örökség és az épített környezet értékeinek védelme új fogalomként jelentkezik. Szorgalmazza a helyi építészeti értékek feltárását, védelmét, helyreállítását és az erre vonatkozó helyi rendeletek megalkotását. Sajnos a törvénytervezet néhány hiányosságát véleményem szerint feltétlenül korrigálni szükséges. Az építési tilalom fogalmának meghatározását nem tartalmazza a tervezet. Ezt azért is fontos megjeleníteni, mert az önkormányzatokat ezzel összefüggésben igen jelentős anyagi kiadások terhelhetik. Szeretném nyomatékosítani és jelezni, hogy a törvényjavaslatnak a közutak, közterületek igénybevételére vonatkozó szabályozása rendkívül ellentmondásos. Egyértelmű és jogilag is tiszta helyzetet kell teremteni ezen a téren.
A törvénytervezet egyik neuralgikus pontja az építésügyi hatósági jogkörök tervezet szerinti szétválasztása, amit nem nevezhetünk szerencsés megoldásnak. Úgy gondolom, beláthatatlan következményekkel járna, ha például a telekalakításra és területfelhasználásra más adná az engedélyt, mint a létesítmény megépítésére. Egymásra épülő eljárásokról van szó, és az építésügyi hatóság mintegy kötelező intézkedést tesz a telekalakítás és területfelhasználás jóváhagyásakor. Az építési engedélykérelmet elbíráló hatóságnak kell ezen elkötelezettségeket kezelni a későbbi eljárás során. Az illetékességi terület meghatározására vonatkozó elképzeléseket ugyan még hivatalosan nem ismerjük, de a jelenlegi információk szerint... - például, ha Veszprémet nézem, Veszprémhez rendkívül nagy terület tartozna, a Balaton-partszakasszal és városkörnyékkel kibővített terület már olyan méretű, hogy annak kezelése nehézkes, nem eléggé átlátható. Ezen túlmenően a szakterület sajátosságait jobban figyelembe vevő lehatárolás lenne, ha a Balaton-partot a közvetlen Balaton-parti településekhez csoportosítanák. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy ilyen nagyságrendű építésügyi hatóság csak jelentős központi támogatással megvalósítható - ezen a bérköltségeket, a szükséges infrastruktúra kialakítását és kiépítését értem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően jó, igen sok előremutató elemet tartalmazó, korszerű jogszabálytervezet. Kérem, hogy az általam a meglévő hiányosságokat javítani szándékozó módosító indítványokat támogassák, és a törvényjavaslatot fogadják el annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok, az építésügyi hatóságok feladataikat magasabb színvonalon és jobb minőségben, kiszámíthatóbb keretek között láthassák el.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
