DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Polgári Bank visszavásárlása kapcsán szeretnék rámutatni azokra a súlyos mulasztásokra, amelyek még a Budapest Bank-szerződéssel kapcsolatban mindenképp valakit vagy valakiket terhelnek, de mindenképpen úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium felelős azért, ahogy talán idő hiányában, talán hozzá nem értésből, mert semmiképp sem tételezem fel, hogy cinkostársként, együttműködéssel figyelte azt a vagyonleértékelődést és vagyonkivonást, amely a Polgári Bankban történt 1996-ban.
Mint ismeretes, a Budapest Bank eladási szerződésének egyik pontja pontosan megfogalmazza az eladó kötelezettségeit abban az értelemben, hogy a vevők által kijelölt kölcsönöket, befektetéseket és mindennemű kötelezettséget köteles visszavásárolni akkor, ha a vevők így döntenek. Ráadásul ez a kötelezettség arra az időszakra is mintegy 120-140 napon keresztül fennállt, amikor már az új tulajdonos felügyelete alatt volt a bank és annak leányvállalatai is.
A Polgári Bankban ebben az évben minden hónapban jelentős veszteséget mutattak ki, amely valószínűleg a bankfelügyelet révén közismert volt a Pénzügyminisztérium számára is.
Kérdezem én, tudta-e a Pénzügyminisztérium, hogy ennek a banknak a vezetője leginkább a saját üzleti vállalkozásaival van elfoglalva, s legkevésbé a Polgári Bank bankszerű működésével. Feltételezem, hogy tudott róla, mert nyilvánvalóan értesült arról is, hogy 1996 májusában pontosan a bank veszteségei és homályos üzleti tevékenységei miatt a vezérigazgatót leváltották. Akit helyette kineveztek, az pontosan annak a kft.-nek az ügyvezető igazgatója volt, akivel ez a bizonyos bankvezér szoros üzleti kapcsolatban - mármint magánvállalkozói üzleti kapcsolatban - volt, és természetesen az illető úr ennek a kft.-nek az élére ment. Tehát helycsere történt, semmi más: kft.-igazgatóból lett bankvezér, és fordítva. S tovább folytatták azokat a vállalkozásaikat, amelyek a Polgári Bank forrásaiból, de leginkább magáncélra hoztak jelentős nyereséget különböző vállalkozásoknak.
Az egyik ilyen vállalkozásuk - mint az ön által is valószínűleg ma már ismert - mintegy 300 millió készpénzbeni befektetés egy kft.-be, amelyben a magánfelek kárpótlási jegyet, szellemi apportot és egyéb olyan apportot teljesítettek, amelynek piaci értéke enyhén szólva kérdéses volt, és semmiképpen sem állt arányban azzal, amit a Polgári Bank úgymond az állam részéről ebbe a vállalkozásba bevitt. Ezek a pénzek azóta eltűntek, és mint ön is utalt arra, nincs meg még az auditált mérlege a Polgári Banknak, tehát nem ismert a Pénzügyminisztérium számára az a veszteség, annak a mértéke, amely ez alatt az idő alatt ezen vállalkozásokból és a bank rossz gazdálkodásából jött össze.
A probléma ott van, hogy a Pénzügyminisztérium előtt is biztos ismert volt az, hogy a Polgári Bank visszavásárlására előbb-utóbb sor kerül, mert a Budapest Bank új vezetői, tulajdonosai többször kijelentették, hogy a Polgári Bank egy párhuzamos tevékenységet folytat, és ezért hosszú távon nem kívánják megtartani. S miután a szerződés szerint a könyv szerinti nettó értéken való visszavásárlás számukra abszolút garanciát biztosított arra, hogy ők nem buknak ezen az üzleten, ebből adódóan különösebb gondot nem fordítottak arra, hogy a Polgári Bank vezérkara ez alatt az idő alatt mit csinál.
Kérdezem én, a Pénzügyminisztérium miért nem küldött egy ellenőrt, aki minden egyes hitelkihelyezést és befektetést kontrollált volna a kötelezettség-vállalások mérséklése céljából. Nagyon remélem, hogy ezeket a kötelezettség-vállalásokat rövidesen megismerjük, a Pénzügyminisztérium erről jelentést készít. Véleményem szerint közel 1 milliárd forintos nagyságú veszteségről van szó.
Befejezésül: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a vállalkozások... (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.)... megint egy kormánykoalícióhoz tartozó párt vállalkozói szférájának köréből kerültek ki. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
