AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás során tett, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználására vonatkozó rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatosan el kell ismernem, valóban fennáll az esetleges visszaélések lehetősége. Ennek egyik lehetséges módozatára hívta fel frakcióvezető úr a figyelmet. Ezt a valóban konstruktív figyelmeztetést megköszönöm.
Az ilyen típusú visszaélés teljes körű és abszolút érvényű kiküszöbölése csak olyan módon volna biztosítható, ha rendelkező nyilatkozatot kizárólag adóbevallás benyújtása útján lehetne tenni. Ez az elképzelés az előkészítő műhelymunka során felvetődött, azonban ez ellen szól az a tény, hogy több mint egymillió személy adóbevallás helyett a munkáltatójával számoltatja el a személyi jövedelemadóját. Arra tekintettel, hogy alapvető érdek a minél szélesebb körű és egyszerűen lebonyolítható rendelkező eljárás kialakítása, a '96. évi CXXVI. törvény lehetővé tette a munkáltatónak átadott borítékban tett rendelkező nyilatkozatot is. Természetesen amennyiben az adófizető úgy dönt, hogy ő akkor tudja biztonságban a borítékját, ha nem a munkáltatójánál bonyolítja le az adóbevallást, akkor megteheti, hogy önállóan adóbevallást tesz, de ez nyilván nem oldja meg önmagában rendszerszerűen a problémát, legfeljebb egyes állampolgárok számára.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a lehetséges visszaélések megakadályozása elemi társadalmi érdek. Ezért a közeli napokban a rendelkező nyilatkozatok munkáltatói kezeléséről pénzügyminiszteri irányelvet kívánunk kiadni. Ez az irányelv, figyelemmel az adott törvényi keretekre, többek között kiegészítené a munkáltató adatszolgáltatási kötelezettségét a rendelkező nyilatkozatot tevőkre vonatkozó kísérőjegyzékkel, továbbá kialakítaná a rendelkező nyilatkozat átvételi rendjét. Az irányelv szerint konkrétan a nyilatkozat átvételének az adófizető aláírását is tartalmazó, a munkáltatónál megőrzendő írásos nyoma kell hogy legyen. Így az adóhatóság szúrópróbaszerűen egyrészt utólag is ellenőrizheti a munkáltató által átadott nyilatkozatokat, amennyiben megkeresheti a boríték adatai szerinti személyt, hogy tett-e rendelkező nyilatkozatot. Másrészt az adott munkahelyen zajló ellenőrzés során vizsgálhatja a rendelkező nyilatkozatok átvételének dokumentációját és ennek valódiságát. Amennyiben a feltételezett manipulációt mégis elköveti, úgy az okirat-hamisításnak és valótlan adatközlésnek minősül a munkáltató részéről, aminek súlyos szankciói vannak.
Tisztelt Ház! A röviden egyszázalékos törvénynek ebben az évben a premierjét tartjuk - ez nyilvánvalóan tanulóév. Finoman fogalmazva, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a teljesen új intézményt jövőre is változatlan formában fogjuk működtetni. Az idei tapasztalatok, a várhatóan felmerülő lebonyolítási, értelmezési és egyéb nehézségek alapján valószínűnek látszik, hogy legkésőbb ősszel a tisztelt Háznak valamilyen formában újból foglalkoznia kell a személyi jövedelemadó közcélú felhasználására vonatkozó törvénnyel.
Befejezésképpen még egyszer szeretném megköszönni a figyelemfelhívást. Természetesen tudom, hogy amit mi most ismertettünk, nem tudja a problémát teljes mértékben rendezni, de remélhetőleg mint gyors intézkedés, lényegesen enyhíteni tudja. Valóban megnyugtató, tartós rendezés nyilván az újbóli törvénykezés keretében valósítható meg. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldali padsorokban.)
