DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Sportbeli hasonlattal élve mondhatnám azt is, hogy az esélytelenek nyugalmával lépek pályára és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét. A tisztesség megköveteli, hogy a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja kérje, hogy a Ház döntsön erről, ne pedig egy bizottság.
A tisztesség megköveteli, igen tisztelt képviselőtársaim, s ennek alátámasztására egy jogszabályból és egy számvevőszéki vizsgálatból szeretnék idézni. Az Állami Számvevőszék megvizsgálta az adós- és hitelkonszolidációval kapcsolatban néhány bank tevékenységét. Az egyiknél az alábbiakat állapította meg: "Az MHB-nál az adóskonszolidációba vonható adósok minősített követelésállományának értéke 1993. december 31-én 81,6 milliárd forint volt, az összes követelésállomány 53 százaléka." Vastag betűvel írja utána a Számvevőszék: "A minősített állomány növekedésének elemzése azt mutatta, hogy számos esetben a megfontolatlan, felelőtlen, a bank érdekeit sértő, alapvetően a bank 1988-1989. évi gyakorlatára visszavezethető hitelezői magatartás okozta a portfóliói bizonytalanságot."
A gazdasági társaságokról szóló törvény, az 1988. évi VI. törvény 32. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy "a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottság tagjai és a könyvvizsgálók az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősek akkor is, ha a gazdasági társasággal munkaviszonyban állnak".
Igen tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság ominózus ülésén kiderült, hogy sem a kormány, sem pedig az érintett bankok nem kívánnak a felelőtlen hitelezési magatartásért felelős korábbi vezetőkkel szemben polgári jogi szankciókat alkalmazni. Ami azt jelenti, hogy korábban igen jelentős fizetést, jövedelmet kapó személyek kárt okoztak a magyar államnak - mert a bankok akkoriban döntő többségükben az állam tulajdonában voltak -, de ezért a felelőtlen magatartásukért senki nem kívánja őket anyagilag felelősségre vonni.
Határozati javaslatom arra irányul, hogy a kormány meghatározott időn belül tekintse át, milyen lehetőség van az igen sok milliárdos kárt okozó felelőtlen banki vezetőkkel szemben polgári jogilag fellépni, és erről tájékoztassa az Országgyűlést.
Meggyőződésem, hogy az Országgyűlés akkor tudja hivatását betölteni, ha nemcsak tudomásul veszi és elfogadja a számvevőszéki jelentéseket, hanem az abban leírtak kapcsán tesz valamit annak érdekében, hogy a jövőre nézve ilyen esetek ne ismétlődjenek meg. Azok pedig, akik felelősek a több milliárdos vagyonvesztésért, legalább érezzék annak a súlyát, hogy az Országgyűlés jogszabályokat alkotott és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint felelős az az illető, aki az igazgatóság tagja, aki a felügyelőbizottság tagja, aki könyvvizsgálóként az érintett banknál működik.
Ez nem fejeket kívánó határozati javaslat, nem politikai indíttatású - mert a bank- és adóskonszolidáció még a korábbi kormány időszakában indult -, hanem az Országgyűlés számára egyfajta lehetőség, hogy ország-világ előtt kinyilváníthassa azon eltökélt szándékát, hogy az elmúlt időszak milliárdos vagyonvesztései az egyik oldalon, milliárdos vagyongyarapodásai pedig a másik oldalon nem múlhatnak el jogi következmény nélkül. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását a tárgysorozatba-vételhez.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
