DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is úgy terveztem, hogy a felszólalásom elején megköszönöm Juhász Gábornak... (Keller László: Pál!) bocsánat, Juhász Pálnak a hozzászólását, mert rendkívül nagy örömömre végre válaszolt a kérdéseimre, nem üres lózungokat és általánosító megállapításokat hallhattam, hanem valóban elemzést. A költségvetési hiányon nagyon gyorsan túlsiklott, azt mondta: igen, ezt figyelembe kell venni, és aztán túlszaladt a témán. Az egyik legfontosabb aggályunk az, hogy azok a számítások, amiket letettek elénk, több ponton erőteljesen vitathatóak, és bizony nagyon komolyan figyelembe kell venni azt, hogy mi lesz akkor, ha ez a hiány lényegesen nagyobbnak mutatkozik majd, mint amekkorának most itt ilyen eléggé optimista előrebecslésekben megítélték.
De most nem erről akartam beszélni, hanem arról a helyzetről, amit mindenféleképpen részben ismerni, részben mérlegelni kell képviselőtársaimnak és az állampolgároknak. Sok szó hangzott el az anyaság biztosítási elismeréséről, arról, hogy igen, ebben a kötelező felosztó-kirovó rendszerben el fognak ismerni két évet gyermekenként járulékfizetés nélkül, hogy a többit meg lehet vásárolni.
Kicsit menjünk mögé ennek a dolognak, és elemezzük részletesebben! Valóban az történik, hogy ha a nő szül egy gyermeket, fél évig terhességi segélyen van, utána két éven keresztül kapja a gyest, és akkor elismerték ezt a két évet járulékfizetési idő nélkül. Azonban ha az a - sajnos nagyon ritka - eset fordul elő, hogy ez alatt az idő alatt, a gyes leteltének vége előtt megszüli a másik gyereket, aztán majd megszüli a harmadik gyereket, és a három gyerekkel folyamatosan tölt nyolc évet, ebben az esetben már másfél évet, két és fél évet kell megvásárolnia havi 5200 forinttal a jelenlegi állás szerint, de ez mindig majd az akkori minimálbéren való megvásárlást fogja jelenteni. Nagy kérdésem az, hogy a háromgyermekes családnak mennyire lesz arra forrása, hogy vásároljon.
Van még egy nagyon komoly kérdésem. A kötelező állami rendszer attól kezdve majd a nyugdíjnak a háromnegyedét fogja biztosítani, egynegyedét nem, tisztelt képviselőtársaim. Egynegyede kötelező tőkefedezeti biztosításból származik. Egynegyedében azt a most még 6 százalékos, később több részét az asszony járulékának átirányítják a kötelező tőkefedezeti biztosításba. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi történik a kötelező tőkefedezeti biztosítási résszel, ha az a sajnos nagyon ritka eset előáll, hogy az a nő három gyermeket is szül, és 8 évig nincs a munkapiacon? Akkor a kötelező tőkefedezeti biztosításban 8 évig senki nem fizet. Tehát az asszonynak és a családnak nemcsak annyival lesz nehezebb a helyzete, hogy a gyesen töltött időből már több időt kellene megvásárolnia, hanem azzal is, hogy arra a 8 évre járó nyugdíja a korábbihoz képest egynegyeddel csökkenni fog. Ezt is elmondtuk, és ezen nem gondolkoznak, tisztelt képviselőtársaim!
Hogyan oldjuk meg, hogy a több gyermeket szülő nőnek a kötelező tőkefedezeti biztosítás nem fizetése miatt ne legyen garantáltan alacsonyabb a nyugdíjbiztosítása, a megkapott nyugdíja? A gyerekek számával arányosan csökkenő nyugdíjat fog kapni, hiszen a gyerekek számával arányosan kevesebbet tud fizetni a kötelező tőkefedezeti biztosításba; és ezt nem pótolja a felosztó-kirovó rendszerben elismert évek száma. Ezt semmi nem egyenlíti ki, tisztelt képviselőtársaim, és ez itt az egyik legfontosabb kérdés! Mert a felosztó-kirovó rendszerben még lehet a módosító indítványok során azzal foglalkozni, hogy adott esetben ne két évet, hanem hármat fogadjon el gyermekenként. Lehet ezzel foglalkozni - de mi van a tőkefedezeti résszel? Mert ennek a kötelező tőkefedezeti biztosításnak a létrehozásával, ha tetszik, ha nem - előáll az a helyzet, hogy itt, ebben az országban minden nő arra számíthat, hogy annál alacsonyabb lesz a nyugdíja, minél több gyermeket szül. És erre nem mondtak még megoldást, nagyon örülnék neki, ha mondanának olyan megoldást, hogy a kötelező tőkefedezeti részt ebben az esetben ki fogja fizetni helyette. Mert persze mondhatják azt is, hogy majd ezt is megvásárolja a család, de nem hiszem, hogy szerencsés volna.
A következő dolog: az egyetemi évek megvásárolhatósága elfogadható, mert elméletben az történik, hogy majd anno, amikor az illető már a magasabb fokú végzettsége alapján olyan munkakört tölt be, elképzelhető, hogy valóban annyival magasabb jövedelme lesz, hogy visszamenőleg meg tudja vásárolni az egyetemi éveit. Ezt még csak el tudom képzelni.
(12.20)
De van egy másik kérdésem: mi a helyzet a nehéz munkakörülmények miatt a korengedményes nyugdíjazások rendszerével? Hiszen jogosulttá válik öt évvel hamarabbi nyugdíjra mondjuk az a bányász, aki a föld alatt töltötte az időt, és ezek után ő már nyugdíjat fog kapni és nem bért. Ebből következik, hogy erre az időre már a kötelező tőkefedezeti biztosításban nem fognak fizetni utána 6 százalékot. Mi a megoldás erre, tisztelt képviselőtársaim? Ezt nem találtam a törvényben, pedig ez egy fontos kérdés, mert vannak olyan munkakörök, ahol bizony jelentősen rövidebb munkaidőt kell - éppen a nehéz munkakörülmények miatt - tölteni. Az ilyen emberek számára a kötelező tőkefedezeti biztosításba befizetett összeg megint csak hiányozni fog. Lehet persze erre azt mondani, hogyha korábban magasabb összeget fizetett, akkor a kiegészítő része várhatóan magasabb lesz, de ebben az esetben azért megy öt évvel korábban nyugdíjba, mert olyan munkát végzett, ami miatt ő erre jogosult. Nincs kiegyensúlyozva ez a kérdés: erre nincs válasz. Számítások sincsenek rá, nem találtam az anyagban. Találtam életpálya-számításokat, eléggé statikus rendben: fiatal meg középkorú, nő meg férfi, magas meg alacsony keresetű, de ezekről a kérdésekről semmiféle számítást nem találtam, tudniillik lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Nem tudom, hogy a befektetéseinek a hozadéka milyen mértékben fogja kitenni a nyugdíjának az egynegyed részét.
A másik kérdés, amit több alkalommal felvetettem: a megrokkanás kérdésköre. Én tudom, hogy miután elméletben valamikor jövőre lép hatályba, és utána majd még lépéseket lehet tenni és lehet változtatni, igazítani a rendszeren, de azért az mégis érdekes számomra, hogy nem jelenik meg sehol az a gondolat - és önök se beszéltek arról egyetlen szót sem -, hogy egyáltalán milyen terveik vannak, mi történik azzal az emberrel, aki munkahelyi baleset következtében megrokkan? Ez az ember nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe; és erről, eddig úgy tudtuk, minden szabály úgy szólt, hogy 100 százalékos táppénz, külön járadék járt stb., hiszen munkahelyi baleset következtében történt. Mi történik ennek az embernek a kötelező tőkefedezeti biztosításával? Semmiféle gondolat nincs rá. Elő fogják írni, hogy a munkaadó a továbbiakban fizesse azt a részét a tőkefedezeti biztosításnak, amit a megrokkanás nélkül az illető különben fizetni tudott? Mert akkor az megoldás - de ez sehol nem jelent meg. Az pedig teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy munkahelyi baleset következtében megrokkan valaki, szépen átlökik a pénzét a kötelező tőkefedezetiből és ugyanúgy járnak el vele, mint ahogy eljárnak egyébként a rokkantakkal - akiknél egyébként is további gondokat fog felvetni ez a megoldás, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi ideig fizette a kötelező tőkefedezeti biztosításba a pénzét.
A kötelező tőkefedezeti biztosításban olyan típusú szerződést is köthet, tisztelt képviselőtársaim, amikor a hozzátartozókra vonatkozó jogosultságokat tartalmaz a szerződés. És ha ekkor ő megrokkan, akkor önök felbontatják a szerződést, és a hozzátartozói jogosultságokat megszüntetik? Mert erre vonatkozólag ez az anyag nem tartalmaz megoldást; pedig azt hiszem, hogy kardinális kérdés. Az emberek számára nem lehet azt válaszolni, hogy jó, jó, lépj be a rendszerbe, aztán majd meglátjuk 2-3 év múlva, hogy mi a megoldás. Erre vonatkozólag még eddig egyetlen megoldás sem volt. Gyönyörű szépeket hallottunk arról, hogy a magánbiztosításban különféle típusú szerződéseket lehet kötni: valóban igaz. Nagyon jó, de mi történik ezekkel a szerződésekkel, ha az illető megrokkan? Nagyon fontos kérdés, azt gondolom, alkotmányosan is alapvető kérdés. Amíg erre választ nem adnak, addig ezt a törvényt nem szabad hatályba léptetni, mert utána 3 hónap múlva, amint elkezdték a járulékot fizetni, ez a kérdés felvetődhet, hiszen ott már a saját számlája működik az illetőnek.
A következő kérdés: a munkanélküliség kérdésköre. Erről szintén nem szóltak, pedig tisztában kell lenni vele, hogy a munkanélküli-járulék után fizetik a kötelező állami felosztó-kirovó rendszerbe a biztosítást. De kérdezem: a tőkefedezetibe is fizetik? Hosszabban tartó munkanélküliségi időszak: ami után elérhet igen magas keresetet is. Hogy fog majd megjelenni a tőkefedezeti biztosításban? Erre se láttam modellszámítást. Mondom, statikusan igen: férfiak-nők magas-alacsony kereset - ez roppant szimpla és egyszerű megoldás. Olyan életkereset-számítást, olyan mintát is csináltak-e, hogy néhány év munkanélküliség kiesése a rendszerből milyen következményekkel jár, és hogy fog ez kinézni? Mit érdemes választani az illetőnek, milyen szerkezetben érdemes választani? Ezekre a kérdésekre választ kell tudniuk adni, mert máskülönben úgy indítják el a rendszert, hogy vakon mennek bele megoldatlan problémákba, és az sem önöknek, sem a társadalomnak nem lenne jó.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
