DR. KIS GYULA JÓZSEF
DR. KIS GYULA JÓZSEF
DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Képtelen vagyok elérni, hogy az elemi logika szabályai szerint legyen valaki képes három, egymást követő mondatot végigmondani. Gaál képviselő úr azt mondta, hogy Csépe Béla azt állította, az elöregedés veszélyezteti a nyugdíjrendszert, majd azt mondta, hogy éppen ezért kell megoldani azt, hogy a majdani öregek számára legyen elegendő nyugdíjalap. A következő mondatát azzal folytatta, hogy viszont mindenki csak a saját pénzét kapja vissza. Én ezekből nem tudom elképzelni azt, hogy ha a saját pénzét kapja vissza, akkor hogy lesz a másiknak ebből nyugdíjalap. (Gaál Gyula: Saját magának teszi.) A saját számláját, de az első mondat az volt, hogy az elöregedő többségi társadalom. (Gaál Gyula: Amikor előtte évtizedeken keresztül módja volt takarékoskodni!) Igen, módja volt, csak éppen 2060-ban még mindig körülbelül 3 millió olyan lesz, akinek nem volt módja, mert az előző rendszerben a pénzét befizette, de azt eltüntette a társadalom... (Gaál Gyula: Na ne! 2060 hatvanhárom év múlva lesz! Miről beszélsz?) Igen. (Az elnök csenget.)
Nos tehát azért mondom, hogy itt összekeverünk két dolgot. A történet arról szól, hogy nem vállalok felelősséget a szüleimért. Arról szól, hogy nem vagyok hajlandó visszafizetni az én taníttatásom, oktatásom költségeit. Akkor tessék ezt megmondani! Hogy atomizáljuk a társadalmat, egyéni érdekek alapján tartjuk csak elképzelhetőnek a rendszer működtetését, és ne tessenek összekeverni tücsköt meg bogarat (Gyimóthy Géza: Gizikét a gőzekével.), mert abból valamiféle különleges állat születhet csak.
Köszönöm. (Keller László: Számolni kell egy kicsit!)
