DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mivel Kutrucz Katalin képviselőtársam a részletekbe is bele kívánt bocsátkozni, azzal az elvi fenntartással, amit ő is hangoztatott, hogy magát a konstrukciót nem tudjuk elfogadni, ezért nem is nagyon tudunk módosító indítványokkal mit kezdeni, de szeretnénk felhívni a figyelmet - elsősorban a jelen lévő miniszter úr figyelmét -, hogy vajon arról van-e szó, amit az expozéjában előadott.
Nevezetesen: egységesül-e most a bírói szervezet - élén a Legfelsőbb Bírósággal - ebben az új felállásban, az új szervezeti törvény alapján? Én úgy látom, hogy nem; vagy vannak egyenlőbbek az egységes bírói szervezeten belül - már ami a személyzeti dolgokat illeti. Vajon mi az oka, ha nem így van, mi lenne az oka annak, hogy ez a csúcsszervezet, az országos igazságszolgáltatási tanács - amelyet egyébként hivatalból a Legfelsőbb Bíróság elnöke elnököl - vajon miért nem gyakorol tényleges személyzeti és döntési jogosítványt a Legfelsőbb Bíróság tekintetében? Mivel nem gyakorol! Ez az egyetlen olyan bírói fórum, ahol erre sem a kollégiumvezető, sem az általános pályázati rendszerben betöltendő és az OIT által javasolt kinevezési jogkörbe tartozó hasonló táblabírósági, megyei bírósági és helyi bírósági vezetői pozíciókat egyébként gyakorló szervezet nem jogosult. Tehát a Legfelsőbb Bíróság tekintetében továbbra is a jelenlegi alkotmányos különállásból adódó helyzet konzerválódik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke újabb pozícióhalmozásként vagy -megtartásként gyakorolja a teljes jogkört a kollégiumvezető kinevezése tekintetében.
Azt hiszem, az már tényleg csak egy nem jogállamhoz méltó része a törvényjavaslatnak, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke személyére a leköszönő Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett országos igazságszolgáltatási tanács tesz majd javaslatot. A múltkor sikerült már érzékeltetnem: ez olyan, minthogyha a hivatalból leköszönő kormány elnöke vezetésével ülésező kormány javaslatot tenne a választóknak egy új kormány összeállítására. Lehet, hogy egyébként nem fogadják el, de körülbelül hasonló lenne, és nagyon nehéz érveket találni, hogy milyen alapon tesz az a testület, amelyet az illető pozícióban lévő elnök elnököl, az egyébként jogosult, nem tudom, mikor összeülő Országgyűlésnek - az időpontokat illetően nyilván nehéz most ezt elképzelni, hogy hogyan történik - a döntését megelőzően személyi javaslatot. Úgy érzem, tisztelt Országgyűlés, hogy - részben egyetértve Kutrucz Katalinnal, aki a színvonalat illetően dicsérően szólt a koncepcióját tekintve el nem fogadható törvényekről is -, vannak problémák, mert a színvonal és a szándék ilyen vehemens előtérbe helyezésével egyre inkább az a képviselő vagy más figyelmes olvasó benyomása, hogy bizony, ez a tervezet nem nagyon a kormányzati hivatalokban készült. E tervezetnek - még egyszer mondom - rendkívül magas színvonalú támogatója és pártfogója volt az elmúlt ülésszakon Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Meg tudom érteni, tisztelt Országgyűlés, hogy miért pártolja ennyire a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt a törvényjavaslatot, ahol például - példátlanul - a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőjével kapcsolatban nem illeti majd meg ezt a csúcsszervezetet, grémiumot, testületet a döntési jogkör. Semmilyen jogkör nem illeti meg! A Legfelsőbb Bíróság megint kívül marad - a tényleges, az érdemi személyi kérdéseket illetően - az egyébként egységesnek hirdetett bírói szervezetből. Nem jól van ez így, szeretném felhívni azok figyelmét, akik egyébként az ügyet egészében és nagyobb részleteiben támogatják, hogy legalább ezeket a - azt hiszem, hogy a törvény szándékával sem összeegyeztethető - részeket szíveskedjenek korrigálni; annak fenntartásával, hogy nem látjuk értelmét ennek a testületnek. Köszönöm.
