DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER
DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában két kérdést szeretnék érinteni a hozzászólásomban a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kapcsán. Az egyik észrevétel, amit szeretnék elmondani képviselőtársaimnak, amire Schiffer János úr a kulturális bizottság előadójaként már utalt, nevezetesen: az MTI részvénytársasággá alakulása során tisztázni kell azt, hogy melyek azok a pénzügyi feltételek, melyek azok a feltétlenül biztosítandó támogatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Magyar Távirati Iroda úgy tudjon részvénytársasággá alakulni, hogy az új részvénytársaság ne eleve egy rossz helyzetben kezdje meg működését, tisztázatlan pénzügyi körülmények és előző időszakból örökölt adósságok között.
E probléma kapcsán nyilván többünknek rögtön eszébe jut az, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió részvénytársasággá alakulása során hasonló problémák merültek fel. Nem akarok ennek az utóbbi két esetnek a kérdésére kitérni, csak annyit mondanék el, hogy a Magyar Távirati Iroda esetében a hasonlóságok mellett is más intézményről van szó. Annyiban más intézményről, hogy a Magyar Távirati Irodában már a róla szóló törvény meghozatala előtt az elmúlt években jelentős átalakítás történt, jelentős létszámleépítést hajtottak végre, és más olyan átszervezéseket is, amelyek a Távirati Iroda hatékonyabb működése irányába tett lépéseket jelentenek.
Azt hiszem, hogy ez, és emellett az is, hogy a Magyar Távirati Iroda esetében a megfelelő átalakulás támogatásigénye sokkal kisebb összegekben jelenik meg - szóval ezek a tényezők együttesen valóban azt indokolják, hogy a részvénytársasággá alakulásnál itt ne történhessenek hasonló problematikus lépések, és hasonló tisztázatlanságok ne nehezítsék a részvénytársasággá alakulást, mint történt az a Magyar Televízió és Magyar Rádió részvénytársaságok esetében. Úgyhogy remélem, a kulturális bizottság ülésén sikerül majd a Pénzügyminisztériummal együttműködve tisztázni azt, hogy milyen pénzügyi támogatásokra van szükség az rt.-vé alakuláshoz. Azzal együtt is, hogy természetesen nem minden közvetlenül az alapító okiratot érintő kérdés ezek közül. Egyetértek államtitkár úrral abban, hogy természetesen nem arról van szó, hogy feltétlenül az alapító okiratba kellene beleerőszakolni oda nem tartozó kérdéseket, viszont az alapíró okirattal az Országgyűlés megalakítja a részvénytársaságot, és ezzel egy időben tisztázni kell azt is, hogy a pénzügyi feltételei ennek hogyan lesznek megfelelően biztosítva.
A másik kérdés, amiről beszélni szeretnék, az MTI-törvénnyel létrehozott, illetve az aszerint létrehozandó intézményrendszerre vonatkozik, amely az MTI megfelelő, független, közszolgálati, a közönség érdekében való működését hivatott biztosítani. Itt röviden emlékeztetni szeretnék arra, hogy az MTI-törvény vitájában végül is elfogadható volt többé-kevésbé mindenki számára az, hogy ne a rádió-televízió törvény nagyon kacifántos rendszerét ismételjük meg az MTI-törvényben, hanem lehetőség szerint egy egyszerűbb és olcsóbb struktúrát hozzunk létre. Ennek megfelelően tér el a törvény több ponton a rádió-tévé törvény szerinti struktúrától. Hogy csak egy példát mondjak, nincs közel 30 fővel működő közalapítványi kuratórium ebben a törvényben, ennek megfelelően nincs a kuratóriumnak ellenőrző testülete sem, hanem egy tulajdonosi tanácsadó testület látja el ezeket a funkciókat, és egyébként pedig a részvénytársaságnak persze van felügyelőbizottsága.
Mindezzel kapcsolatban egy problémára viszont szeretném a figyelmet felhívni - már az általános vitában -, és ezért hozom szóba a struktúra kellő kiegyensúlyozottságát. Arra a problémára szeretnék utalni, hogy az alapító okirat szerint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz a tulajdonosi tanácsadó testület ülésein. Természetesen ez egy részvénytársaság esetében szükségesnek mutatkozhat, de azt hiszem, hogy figyelembe kell vennünk azt, hogy itt egy speciális struktúráról van szó, amelyik egy nagyon speciális kiegyensúlyozottsággal igyekszik biztosítani azt, hogy ez az intézmény, az MTI is megfelelően pártatlanul működjön. Ebből a szempontból problémát okozhat, ha a felügyelőbizottság elnökének az ilyen tanácskozási jogát az alapító okirat általános érvényűen kimondja.
Azért jelenthet ez ugyanis problémát, mert míg a rádió-tévé törvény szerint a kuratóriumi ellenőrző testületek elnökeit jelöli az ellenzék, és egy tagját az ellenzéki frakciók, másik tagját a kormánypárti frakciók, addig az MTI-törvény szerint a részvénytársaság felügyelőbizottságának elnökét jelölik az ellenzéki frakciók, a kormánypárti frakciók pedig egy tagját, a másik tagját a munkavállalók jelölik. Természetesen nem arról van szó - remélem, ez senkiben fel sem merül -, hogy az SZDSZ részéről az ellenzéki frakciók jogosítványait akarnám kevesbíteni - azt hiszem, hogy általában a rádió-tévé törvény kapcsán és az MTI-törvény kapcsán is az SZDSZ részéről azért léptünk fel nagyon határozottan, hogy a kormánybefolyás és a kormánytöbbség befolyása ne veszélyeztesse ezeknek az intézményeknek a független működését -, hanem arról van szó, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosi tanácsadó testület ülésein mindig tanácskozási joggal részt vesz az ellenzéki frakciók által jelölt elnök, akkor olyan helyzet alakul ki, amiben az egyébként 50-50 százalékos kiegyensúlyozottsággal jelölt tagokból összeálló tulajdonosi tanácsadó testületben minden egyes vitában - legyen az rt. elnök megválasztása vagy más fontos kérdések, amik egyáltalán nem biztos, hogy a felügyelőbizottság elnökére is közvetlenül tartoznak, minden egyes ilyen vitában - a felügyelőbizottság mindenkori ellenzéki frakciók által jelölt elnöke automatikusan részt vehet.
(19.00)
Azt hiszem, ez nem lenne megfelelő rendelkezés. Ehhez képest a tulajdonosi tanácsadó testületet kellene felhatalmazni arra - illetve ezt nem is szükséges megtenni, csak meg kell hagyni ezt a jogosítványát -, hogy maga döntse el, milyen napirendi pontoknál tartja szükségesnek azt, hogy akár a felügyelőbizottság elnöke, akár az rt. könyvvizsgálója jelen legyen egyes témák tárgyalásánál. Azt hiszem, ez volna a megfelelő eljárás. Azért is hoztam ezt szóba, mert a médiakuratóriumok esetében is példa vagy talán példák is vannak arra, hogy problémát jelentett az, hogy a kuratóriumi elnökségek konfliktusba keveredtek az ellenőrző testületekkel annyiban, hogy az volt a szándékuk, hogy például a részvénytársasági elnök választásának alkalmával csak a kuratóriumi elnökségek tagjai vegyenek részt a vitában, és ne billenjen föl a testület kiegyensúlyozottsága azáltal, hogy mások is erre eleve adott jogosítványt kapnak.
Azt hiszem, ezt a kiegyensúlyozottságot az MTI-törvény esetében is fontos volna fenntartani; és egyéb pontokon is - ahol esetleg a rádió-, tv-törvény struktúrájától eltérő MTI-törvény szerinti struktúra azt megkívánja - meg kellene néznünk, hogy vannak-e még olyan pontok az alapító okiratban, ahol a kellő kiegyensúlyozottság fenntartása esetleg speciális megoldásokat kíván, és ha igen, akkor azokat is érvényesítsük.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
