FEKETE GYÖRGY
FEKETE GYÖRGY
FEKETE GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Örömmel nyugtázom - ami eléggé szokatlan dolog - Schiffer János felszólalását, mert bizottsági előterjesztése annak bizonysága, hogy a kulturális bizottságban fél éve, háromnegyed éve meglehetősen konszenzusos alapon születnek a döntések. Olyan konstruktív ellenzéki magatartás tapasztalható 2-3 törvény esetében, amelyet - nyugodtan elmondhatjuk - konstruktív kormánypárti magatartás váltott és hívott ki. Ebben a tekintetében Horn Gyula miniszterelnök úrnak mélyen nem volt igaza a nemrég tett felszólalásában.
Mi, kereszténydemokraták azok között voltunk, akik minden olyan törvényt végig támogattunk, amely a média dolgában, a tisztességes közszolgálat dolgában megszületett; így nagyon örültünk a hírügynökségi törvénynek, és a bizottsági munkában is aktívan részt vettünk. Most azonban a Kereszténydemokrata Néppártnak jelezni kell, hogy ez a határozati javaslat és ennek megszavazása és bevezetése ilyen módon, ahogy most van, jelentősebb korrekciók nélkül, ugyanazt a helyzetet fogja előidézni, amiben kisebb mértékben az Országos Rádió és Televízió Tanács, de döntő részben a Magyar Televízió van.
Miért? Mert most ennek a részvénytársaságnak a megalapítása is eleve görgetett adósságokkal és terhekkel indul; és ha ebben a tekintetben van rossz módszer, ez rossz módszer, ha van rossz hagyomány, ez rossz hagyomány. Az előterjesztés lényegében e kérdésben csak két részben intézkedik. Intézkedik először a státuszváltozásból adódó 42 millió forint többlet-előirányzat dolgában, intézkedik a valutaintézmények külföldi tudósítókat érintő szja- és tb-kötelezettségének fedezéséről, valamint 12 millió forint erejéig a korkedvezményes nyugdíjak egyösszegű befizetéséről.
Intézkedik másodszor úgy, hogy céltartalékból kívánja fedezni az erre vonatkozó, '96-ban született törvény későbbi módosításával a további létszámcsökkentés végrehajtását 112 millió forint biztosításával. Ezek, gondolom, helyes intézkedések.
Igen ám, de az MTI előterjesztette az átalakulással közvetlenül összefüggő, illetve a költségvetés rendszeréből való kiválása miatt felmerülő pénzigényét, és azok hiányait is, amit az eddigi működés alulfinanszírozásából szenvedett el folyamatosan mind a mai napig. Ezeket a Pénzügyminisztérium javaslata alapján a kormányhatározat több elemében rendszeresen figyelmen kívül hagyta, vagy megoldásukat az új elnök hivatalba lépése utánra halasztja el. Evvel a gesztussal újabb bizonytalansági tényezők kerülnek a zavartalan működés rendszerébe.
Sorrendben ezek a következők - és kihagyok minden olyan megállapítást, aminek tekintetében Molnár Péterrel egyetértek és elvi természetű. Az induló részvénytársaság készpénztőke-szükségletét a kormány az MTI '97. évi költségvetésének második félévére esedékes részéből előrehozott 250 millió forinttal teremti meg. Ebből adódóan az év végére ugyanilyen összegű vagyoncsökkenés keletkezik, és nem használható fel forgótőkeként.
A kormányhatározat nem rendelkezik azoknak a többletkiadásoknak a fedezéséről sem, amelyek a közeljövőben felállítandó felügyelőbizottság és könyvvizsgáló működtetéséhez szükségesek, természetesen még ebben az 1997-es esztendőben. Minden egyéb, itt nem említett kérdést a hivatalba lépését követő 30 napon belül az új elnök által benyújtandó pénzügyi gazdasági terv elbírálásától tesz függővé, s azt az 1997. év végére, sőt némelyeket 1998-ra halasztja el.
Eközben egy szó sem esik az amortizációs - legalább az egyszeri eszközpótlás mértékét elérő - támogatás megadásáról, és továbbra is nyitott a 297 millió forint tb-járuléknak és a körülbelül 140 millió forint késedelmi pótléknak mint kötelezettségnek a kérdése.
Fontos még, hogy ha az Országgyűlés határozatával megalakítja a részvénytársaságot, annak kihirdetése 1997. július 1. napjára essen, mert ez az alapítás dátuma, egyben a társasági működés kezdő hónapja is. Lényeges, hogy a kötelezően előírt költségvetési beszámoló is így egy teljes fél évet öleljen fel, s a vagyonmérlegbe a vagyonváltozás egyértelműen legyen eszerint átvezethető.
A határozatban szereplő 187,8 millió forint adó törlése csupán formai kérdés, mert erre nézve a 2376/1995. (XII. 1.) Korm. határozat már rendelkezett.
A kereszténydemokraták ismételten leszögezik, hogy egy Országgyűlés által alapított részvénytársaság az eddigi összes rossz tapasztalatok korrekciójaként jöhetne ma már csak létre, vagyis az Országgyűlésnek köteleznie kellene a kormányt a költségvetési tartalék igénybevételére. Ha ez nem lehetséges, akkor a tehermentes részvénytársaság alakításához a költségvetést szükséges módosítani. Csak egyet nem szabad elkövetni a kormánynak: összekötött kezekkel és lábakkal, az egyenlő esély látszatával küldeni hosszú távú versenyre az új rt.-t azokkal, akik régen edzésben vannak, és akiknek erőnlétét kalóriadús táplálékkal fokozzák ismerős és ismeretlen hírügynökségi gasztronómusok.
Némileg részletesebb a pénzügyi kérdésekben azért voltam, hogy a jelzett kulturális bizottsági ülésen szerdán a hibák közül minél többet kiparírozni tudjunk, és minél több olyan ajánlattal legyünk az előterjesztő felé, amelyek végleges megoldása a törvény igenlését, illetve a határozat igenlését idézheti elő a mi frakciónkban.
Köszönöm szépen. (Taps.)
