PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt elnök asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat igen nagy jelentőséggel bír, mert a piacgazdaság működéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről objektív információkat hozzanak nyilvánosságra. Ennek a feladatnak csak egy jól működő könyvvizsgálói kamara képes megfelelni, mely biztosítja a könyvvizsgálattal foglalkozó természetes személyek, valamint azok szervezeteinek működéséhez szükséges feltételeket, és megfelelően képviseli érdekeiket.
A kamarák működésével kapcsolatosan általában is bizonyos ellenvetések és ellentmondások merülnek fel. Kiindulási pontként és viszonyítási alapként célszerű és szükséges utalni az általunk elképzelt - úgymond - ideális kamarára. A kamara nem lehet más, mint önkéntes, szakmai érdekvédelmi civil szervezet, mely minden területi és egyéb korlátozás nélkül többek között részletes törvényi szabályozás nélkül alapítható és működtethető a saját maga által kialakított szervezeti rend szerint. A kamara tevékenységét és céljait a törvényes keretek között szabadon határozhatja meg.
Az előzőekkel szemben a jelenlegi gyakorlat szerint az állam, a kormány a kamarákat hierarchizált, a miniszteri felügyeletek révén kézben tartott monopolszervezetként törvényesíti, melyek külön költségvetési ellenszolgáltatás nélkül különböző hatósági és igazgatási, regisztrációs, képzési, ellenőrzési s a többi feladatokat látnak el. A jelenlegi kamarai szervezetben az érdekvédelemnek, az öntevékenységnek, a szabad véleménynyilvánításnak és konkrét segítségnek viszonylag kevés tere marad. A működés főleg hivatali jellegű, és elsősorban a hierarchia felsőbb szintjein elhelyezkedő csoportok érdekeit szolgálja. A kötelező önkéntesség pedig kényszeríti a tagok alávetettségét.
A vázolt anomáliák az előterjesztett törvényjavaslatban is fokozatosan vannak jelen. Az előterjesztés a könyvvizsgálói tevékenység teljes vertikumát - a képzéstől a foglalkozástól való eltiltásig - egy monolitikus rendszerbe ágyazza be. Részben ebből is következik, hogy a törvényjavaslat struktúrája nem megfelelő, és a rendezetlenség benyomását kelti. A törvény tárgyát és érvényességi körét pontosabban kellene megfogalmazni. Itt kellene tisztázni a külföldi személyek és társaságok jogosultságait is. A magánvállalkozók kizárása a könyvvizsgálatból nem indokolt. Az országos hierarchiával nem lehet egyetérteni, mert ez csak erősíti a monopolista jelleget. A szakma gyakorlása a kamarai tagsághoz kötött, ami sérti az alkotmányos és általános emberi jogokat, hiszen egy önkéntes kapcsolat alapján diszkriminál és diktál.
Teljesen önkényes az a feltételezés, hogy a nem kamarai tag nem rendelkezhet a szükséges ismeretekkel, és nem alkalmas megfelelő színvonalú könyvvizsgálatra. Aggályos, hogy a javaslat díjfizetési kötelezettséget ír elő annak a kamarai tagnak is, akinek tagságát felfüggesztették. A kamarai tagdíj fizetése ugyanis csak az aktív kamarai tagok részére lehet kötelező, és így indokolatlan, hogy a felfüggesztés ideje alatt is kötelező legyen a tagdíj fizetése.
Helyesnek tartom a javaslat azon rendelkezését, hogy a bárhol betöltött igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság teljes mértékben összeférhetetlen a könyvvizsgálói tevékenységgel, mert igen alkalmas az összefonódások kialakítására. Az is helyes, hogy a könyvvizsgálót a munkát illetően senki sem utasíthatja, még a könyvvizsgálói társaság szakmai vezetése sem.
Érdekes kérdés a szavazategyenlőség problémája. A javaslat szerint ilyen esetben a bizottságban az elnök szavazata döntene. Azt kell mondanom, hogy ez téves értelmezésen alapulhat, ugyanis a szavazategyenlőség azt jelenti, hogy az adott döntési javaslat nem kapott többséget, illetve a testület nem kíván dönteni. Ha az elnök szavazata dönt, akkor az a bizarr helyzet állhat elő, hogy ő kétszer szavazhat, hogy a szavazat kettővel ér fel, s mindezt a szavazat leadásakor még nem is ismeri.
A fegyelmi eljárási rendje részben ellentmondás. A kamara elnöke egyrészt elrendeli az eljárást, másrészt az elnökségben is jelen van, amely másodfokú elbíráló. Az etikai vétség elévülésének idejét és egyéb határidőket pontosan meg kell határozni. Az nem komoly kategória, hogy ha az elnökség hat hónapon belül nem indítja meg az eljárást, akkor az elévülés bekövetkezik. A pénzbírságnak etikai büntetésként való kiszabása számottevő mértékben vitatható. A kamarai határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás nem jogszerű.
(19.20)
A kamarán belüli - egyébként is vitatható - két fokozat után minden további procedúra nélkül a bírósági eljárás következik.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekben foglaltam össze a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeimet és aggályaimat abban a reményben, hogy ez a fontos törvényjavaslat - az általam, valamint képviselőtársaim által benyújtott módosításokkal - megfelelően fogja rendeltetését betölteni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
