DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY
DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): A Házszabály módosításáról szóló országgyűlési határozattervezethez 27 módosító javaslat érkezett be, ebből 22-t két képviselőtársam nyújtott be; nem fele-fele megoszlásban, az igaz, mert húszat Géczi József Alajos, kettőt pedig Tokaji Ferenc képviselőtársam nyújtott be, és öt bizottsági módosító javaslat érkezett. Három a mentelmi bizottságtól, kettő az alkotmányügyi bizottságtól, de tulajdonképpen ezek eredeti, bizottságok által módosított változatát képviselőtársaim kezdeményezték.
Előterjesztőként örömömre szolgál az, hogy a 27 módosító indítványból 23-mal minden további nélkül egyet tudtam érteni, egyetértek, és támogatom is a módosító indítványok megszavazását. Azokra, melyekkel egyetértek, nem térek ki, mert azokból nem mindegyikre, de a legfontosabbakra Géczi József Alajos képviselőtársam kitért.
Van egy sajátos sorsú módosító indítvány - a 20. pontban szereplő indítvány -, amelynek az a lényege, hogy az eredeti országgyűlési határozati javaslat tervezetéből törölni javasolja azt a szabályt, amely előírná, hogy összeférhetetlenség esetén a képviselők kétharmadának szavazatára lenne szükség az összeférhetetlenség kimondásához. Ez a szabály azért él, és azért támogatom ezen - törlésre irányuló - módosító indítvány elfogadását, mert sajnos késik az alkotmánymódosítás, hiszen az alkotmány rendelkezik arról, hogy összeférhetetlenség esetén egyszerű többséggel lehessen a képviselő összeférhetetlenségét kimondani.
Eredetileg arra számítottam, hogy ez bekerül az alkotmánymódosító csomagba - be is került, ezt a részét minden párt támogatta is -, arra számítottam, hogy előbb sor kerül az alkotmány módosítására, és ebben az esetben az alkotmánnyal konform módon - csak az egybenlátás érdekében - a Házszabály is megismételte volna ugyanezt az alkotmányos szabályt. Egyébként a Házszabály esetében ez egy elfogadott szerkesztési mód, hogy az alkotmány legfontosabb szabályait a Házszabály megismétli, azért, hogy egyben lehessen látni egy jogintézmény tartalmát vagy eljárási részét.
Sajnos, azért, hogy nehogy alkotmányellenes legyen a Házszabály - remélhetőleg két héten belül elfogadásra kerülő - módosítása, ezt a módosító javaslatot ki kell venni belőle. Egyetértek a módosító javaslat benyújtójával, hogy nem aktuális; helyesebben: most még nem szabad előterjeszteni, legfeljebb majd az alkotmány módosítása után.
(19.40)
Négy olyan pont van a módosító indítványok között, amellyel nem tudtam egyetérteni.
Az egyik a 9. pontban szereplő javaslat, amelynek az a lényege, hogy az összeférhetetlenségi eljárás kimenetele lehet olyan, hogy a parlament kimondja az összeférhetetlenséget, és lehet olyan, hogy nem mondja ki. Ez az esetek nagyon kis százalékában fordul elő, amikor diszkrecionális mérlegelési alapon hozhat döntést a parlament; az esetek 98 százalékában egyszerű ténymegállapításról van szó az összeférhetetlenségek kapcsán. A módosító indítványt benyújtó képviselőtársam feltételhez kötné a képviselőnek a mandátum lemondásával kapcsolatos nyilatkozatát, ahhoz a feltételhez, hogy ha később megállapítja a parlament az összeférhetetlenséget, akkor lépjen életbe az ő lemondó nyilatkozata. Sajnos lemondó nyilatkozatot feltételhez kötni nem lehet, tehát ez általános jogelvekbe ütközne, ezért ezt a módosító indítványt nem tudom támogatni.
A 22. pontban szereplő módosító indítvány kapcsán kiesne az a lehetőség, hogy a képviselőt előbb felszólítsák az összeférhetetlen helyzet megszüntetésére, - mégpedig szigorú, 5 napos határidő szabásával -, és csak utána, ha ő nem mond le vagy nem szünteti meg az összeférhetetlen helyzetet, kerülne sor tulajdonképpen az összeférhetetlenség kimondására. Itt van némi zavar, megmondom őszintén, az alkotmánynak abból a rendelkezéséből, hogy az összeférhetetlenség megállapításával, pontosabban kimondásával - ezt a kifejezést használja az alkotmány - eleve megszűnik a képviselőnek a mandátuma, azonban nagyon sokszor előfordul olyan helyzet: a képviselő nem tud arról, hogy összeférhetetlen helyzetbe került valami miatt, valamilyen akár szabálymódosítás, pozíciók változása vagy egyebek következtében, és ebben az esetben indokolt számára megadni azt a lehetőséget, hogy felszólítás után, nagyon rövid időn belül, ezt az összeférhetetlen helyzetet szüntesse meg. Ezt a szabályt nem indokolt tehát törölni, legfeljebb simítani vagy a későbbiek során még egy kicsit finomítani érdemes, de törölni nem, ezért a 22. pontban szereplő módosító javaslatot nem támogatom.
Ugyancsak nem tudom támogatni a 23. pontban előterjesztett módosító javaslatot sem, amelyről Géczi József Alajos képviselőtársam részletesen szólt, és indokolta, hogy őszerinte miért nincs szükség azokra a speciális szabályokra, amelyek az összeférhetetlenség általános szabályaihoz képest különös szabályokat állapítanak meg a vagyon-, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozat kapcsán. Én pont fordítva látom, mint ő: úgy vélem, hogy ezek a vagyon-, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozattal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok éppen azért indokolnak és igényelnek speciális szabályokat, mert ezek nem vezetnek a mandátum megszűnéséhez, míg az általános összeférhetetlenségi eljárási szabályok az összeférhetetlenség megszűnéséhez is vezethetnek. Itt egy speciális jogintézményről, az átláthatóságról, nem a klasszikus összeférhetetlenségről van szó, és ez a felszólítást, a kiigazítást lehetővé tevő, ezekhez határidőt szabó speciális szabályokat igényel. Úgyhogy ebben az ügyben, úgy látszik, kétféleképpen ítéljük meg képviselőtársammal ezeknek az eljárási szabályoknak a szükségességét - én a magam részéről szükségesnek tartom ezeket.
Végül a 27. pontban szerepel Tokaji Ferenc képviselőtársam módosító indítványa, amelynek az a lényege, hogy a képviselő bevallásának a jövedelmi viszonyokra, az érdekeltségi viszonyokra vonatkozó és a különböző társadalmi szervezetekhez, politikai szervezetekhez kötődő viszonyokról szóló részét ne hozzák nyilvánosságra, vagyis hogy ez legyen zárt. Én azt gondolom, hogy pont ennek a jogintézménynek - mármint a vagyon-, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat megtételének - a lényegét szüntetné meg, ha ez, ennek egy kivonata, illetve a jövedelem esetében egy szintén elnagyoltabb, de pontos, tehát összegszerűen is megjelölt jövedelmi nyilatkozat nem kerülne nyilvánosságra.
Azt gondolom, hogy ha ez nem kerülne nyilvánosságra, akkor még nagyobb lenne a veszélye annak, amiről Géczi József Alajos képviselőtársam is szólt, hogy érződik egyfajta csalódottság a sajtóban, illetve a társadalomban, mert kiderült: a képviselők messze túlnyomó többsége az átlagosnál talán valamivel jobb jövedelmi viszonyokkal bír, de semmi esetre sem tartozik a legvagyonosabbak vagy például a jövedelmi viszonyait tekintve az úgynevezett felső 10 százalékhoz tartozó személyek körébe. Túlzott volt a várakozás, azt gondolom, ezzel a nyilvánossággal kapcsolatban, mármint a vagyon-, a jövedelmi és érdekeltségi nyilatkozat nyilvánosságával kapcsolatban, és meg kell hogy állapítsam azt is: a sajtó ebben az esetben például felkorbácsolt, indokolatlanul korbácsolt fel érzelmeket, várakozásokat, és túláltalánosított. Biztos, hogy vannak, találhatók a képviselők között olyanok, akiknek a vagyona, jövedelme az átlagostól eltér - ha ennek magyarázata van, akkor semmiféle egyéb jogi elszámolással nem tartozik a képviselő. Azt is mondhatnám: a képviselőnek szabad gazdagnak lennie, lehetnek jövedelmei, lehet vállalkozása, csak az nem lehet, ami az összeférhetetlenségről szóló törvényben tilos, összeférhetetlen pozícióként van megjelölve. Hogy ezen túl a képviselő miként ad számot - ha egyáltalán számot kíván adni - jövedelméről, vagyonáról a választóinak, ez már a választók és a képviselő közötti jogviszonyban, nem pedig az összeférhetetlenségi eljárásban ítélendő meg; erre vonatkozóan erkölcsi vagy jogi ítéletet az összeférhetetlenségi eljárásban egyébként nem lehet hozni.
Meg szeretném köszönni a módosító indítványokat benyújtóknak a jó szándékukat. Meggyőződésem, hogy a támogatott módosító indítványokkal pontosabbá, koherensebbé válik ez a szabály, és javítani fogja az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályokat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
