DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló törvényjavaslat olyan alapvető kérdéseket kíván rendezni, amely mindannyiunkat közelről érint. A javaslat során minden oldalról számos konstruktív, a javaslat rendelkezéseit javító módosító javaslat érkezett. A javaslatok zöme megítélésünk szerint a képviselők pártállásától függetlenül jobbító szándékú, így például az általános vitában is kifogásolt azon rendelkezéshez, amely bűncselekmény esetén az orvos jelentési kötelezettségét írja elő, több képviselő is módosító indítványt nyújtott be.
A kormány is támogatja Kutrucz Katalin képviselő asszony javaslatát, amely csak a súlyos, tehát 8 napon túl gyógyuló sérülés esetére írná elő a jelentési kötelezettséget, ez véleményem szerint a más európai országokban is elfogadott szabályozást követi és egyértelműbbé teszi a normaszöveget.
Számos kritika érte a javaslatban meghatározott adatkezelési célokat, elsősorban azért, mert egyes képviselőtársaink szerint túlságosan kitágítják az egészségügyi adatok kezelésének lehetőségeit. A kritika egy része megalapozott - gondolok az ügyészségi, bírósági adatkezelési cél megfogalmazására - ezért módosító javaslatokkal javasoljuk ezeket a problémákat megoldani.
Mindehhez kapcsolódik az, hogy több képviselőtársam észrevételt tett, hogy az egészségügyi adat fogalma rendkívül tág, az ember szinte teljes személyiségét lefedi, különös tekintettel arra, hogy a szexuális szokásokat is az egészségügyi adatok fogalmába sorolja a javaslat. Az ehhez érkezett módosító javaslat úgy rendezi a kérdést, hogy a szexuális adatok alapvetően nem tartoznak az egészségügyi adat fogalmába, de ha azokra a gyógykezelés érdekében van szükség, akkor az egészségügyi ellátó hálózat azokat kezelheti. Gondoljunk például csak a meddőség esetére, amikor mindenképpen szükség van bizonyos szexuális adatokra annak érdekében, hogy az eredményes gyógykezelés esélye legyen megteremthető.
A javaslat 4. § (4) bekezdése tartalmaz egy rendkívül fontos szabályt, amely az előbb említett problémák szempontjából is fontos. Ennek értelmében a javaslatban meghatározott adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi és személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. E rendelkezés hivatott azt a célt elérni, hogy ne minden egészségügyi adatot kezeljen az adatkezelő, hanem csak azt, amely az adott cél eléréséhez feltétlenül indokolt.
Az egészségügyi adatok kezelése szorosan összefügg a betegek többi jogával is. Ugyanakkor a törvénytervezet nem kívánja a betegek egyéb jogait is szabályozni, ez majd az új egészségügyi törvény feladata lesz. Ennek ellenére néhány olyan módosító javaslatot is benyújtottak képviselőtársaim, amelyek az érintett személyek önrendelkezési jogára vonatkoznak. E javaslatok egyértelművé teszik, hogy csak az érintett az adat ura ... (A mikrofon fülsiketítően zúgni kezd. - Zaj. Taps.) ... Köszönöm. Tehát a hozzátartozókkal is csak akkor közölhetők az adatok, ha az érintett ezt nem tiltotta meg. Képviselőtársaim közreműködését a javaslat jobbátételében ezúton is köszönöm.
Még egy kérdésre szeretnék kitérni, nevezetesen, hogy a vita során több képviselő részéről is kritika érte a fertőző betegségek bejelentésének rendjét. Egyrészt többen kifogásolták a tervezet mellékletében felsorolt betegségeket, másrészt hiányolták az AIDS- és a HIV-fertőzés megjelenítését a javaslatban. A járványügyi szakemberek bevonásával ismételten áttekintettük a kérdést. A módosító javaslatok lényege, hogy fertőző nemi betegségeket automatikusan nem továbbítja a betegellátó az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére, hanem csak akkor, ha az ÁNTSZ ezt járványügyi érdekből kifejezetten kéri. A módosító javaslatok egy része arra irányult, hogy az AIDS-betegség és a HIV-pozitivitásra vonatkozó adatok is kezelhetők legyenek, illetőleg megteremtődjék az anonim AIDS-szűrés jogszabályi háttere. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátó hálózat kezelheti az AIDS-betegek, illetőleg HIV-fertőzöttek adatait, ha ez a gyógykezelés célja, vagy annak során derül ki az érintettről a betegség, illetve a fertőzöttség.
Ugyanakkor fontos annak jogszabályi megteremtése is, hogy név nélkül, anonim módon lehetőség legyen a szűrésre. Az anonim szűrés célja, hogy azon személyek számára is elérhetővé váljon a HIV-szűrés, akik egyébként nem mennének el, ha személyazonosságukra fény derül.
(18.00)
Az anonim szűrés során ugyanis a betegellátó vagy egyáltalán nem tudja meg a szűrés alanyának személyazonosító adatait, vagy megtudja, de azokat senkivel nem közölheti, azokat csak a vizsgálatban részt vevő személyzet ismerheti meg.
Ennek azért van jelentősége, mert az AIDS-betegséghez kapcsolódó diszkrimináció és stigmatizáció miatt a tapasztalatok szerint éppen a legveszélyeztetettebb csoportok nem vesznek részt az önkéntes szűrővizsgálatokban, ha ahhoz azonosító adatokat is meg kell adni. Ennek az a következménye, hogy sem tanácsadásban, sem kezelésben nem részesíthetők, valamint fertőzöttségükről sem bizonyosodnak meg. E lehetőség tehát a potenciálisan fertőzésnek, betegségnek kitett személyek számára teremti meg az AIDS- és HIV-szűrés lehetőségét, ezáltal tehát a megelőzést szolgálja.
Az anonim szűrésnek az említett két formája azt sem zárja ki, hogy pozitív eredmény esetén a betegellátó elbeszélgessen az érintettel, felhívja a figyelmét a gondozásba vétel fontosságára. Ez a megközelítés egyébként összhangban van az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács állásfoglalásaival, amelyek értelmében a betegség elleni védekezésben a hangsúlyt a megfelelő tanácsadással összekötött önkéntes szűrővizsgálatra kell helyezni.
Ugyanakkor módosító javaslat formájában benyújtották azt az igényt is, hogy ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív, akkor az érintett adja át személyazonosító adatait, fedje fel kilétét annak érdekében, hogy őt gondozásba lehessen venni. A társadalom és az adott egyén védelme szempontjából végül is mérlegelés után a kormány ezt a módosító javaslatot támogatja.
Magyarországon - számos európai országhoz hasonlóan - az AIDS-betegség kötelező bejelentésével egyidejűleg 1988 óta lehetőség van anonim szűrésre. Azonban eddig jogszabályi alapja ennek nem volt, ezt hivatott a jelen javaslathoz érkezett módosító indítvány pótolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmüket megköszönve kérem, hogy ezt a fontos törvényjavaslatot a kormány által támogatott formában támogassák önök is.
Köszönöm szépen. (Taps.)
