DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Az előző napirendi pontnál tulajdonképpen már megpróbáltam végigpörgetni azt, hogy mifajta lehetőségei vannak egy ilyen helyzetben az ellenzéknek. Tisztáztuk, hogy elvileg van egy olyan lehetőség, hogy egyszerű jogi aktusnak tekintjük a dolgot, és nem foglalkozunk érdemi részekkel. Valójában a házbizottságon dőlt el, hogy egyáltalán valamifajta szakmai, külpolitikai szempontokat is előtérbe hozó vita zajlik le, és éppen a mai napon, öt másik alapszerződés vagy szerződés esetén példát mutatott a parlament arra, hogy ez nem törvényszerű, minden vita nélkül is el lehet fogadni és ki lehet hirdetni egy ilyen szerződést. Nyilván nagy oka van annak, hogy ez a három végül is egy vita tárgyává lett, és ebben a nagy okban azt hiszem, hogy három különböző okot láthatunk - tehát ennek a problémának három különböző ága van, három országgal, három különféle reakciótípust lehet találni.
A román alapszerződés szövegét tartjuk a három szerződés közül a legrosszabbnak, a legkevésbé előnyösnek. Ha tehát arra az alapra helyezkedünk, hogy most a szövegről esik szó, akkor ellenzéki nem nagyon tehet mást, mint hogy eredeti véleményéhez ragaszkodik: ha a szerződést rossznak tartotta új korában, nem kell ezt a véleményét megváltoztatnia később sem.
Az is nyilvánvaló, hogy az orosz alapszerződés megkötésekor nem lehetett tudni, hogy a duma évekkel később hogy fog szavazni, és mégis erről esett szó itt hosszasan a Ház mindkét oldaláról az orosz alapszerződést illetően. Ez tehát azt jelenti, hogy a külső körülmények igenis befolyást gyakorolnak arra, hogy egy adott ügyben milyen véleményt kell magunkévá tenni, vagy mit kell képviselni.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója megvitatta az alapszerződések mostani tárgyalási módját, és arra a megállapodásra jutott, hogy jelentős különbséget lehet látni a román alapszerződés és a szlovák alapszerződés érvényesülése között. Amíg itt az előbbi vitában nagyon világosan kiderült - és örömömre szolgált -, hogy kormánypárti képviselőtársaim sem akarták bebizonyítani saját maguknak vagy nekünk, hogy micsoda csodálatos eredmények születtek a meiari alapszerződés kapcsán, ugyanúgy viszont hivatkoznunk kell arra, hogy Constantinescu elnök úr kijelentette, hogy a román-magyar alapszerződés csak egy alap, amelyre ráépítkezve annál többet kell tenni a magyar és a román nép egymáshoz való közeledése ügyében; és ez a folyamat megindult.
(21.40)
Ez tehát óriási különbség északi szomszédunk és keleti szomszédunk vonatkozásában. Ezért mi a magunk részéről valamifajta gesztust szeretnénk tenni, jelzést. Ez a jelzés természetesen nem lehet túlságosan nagy, mert az a tény nem változott meg, hogy az Iliescu úr által aláírt alapszerződés tartalmi részei súlyos hiányosságokat hordoznak. Az ellenzéki jelzésadás ebben az esetben - gondolom, már levezethető az elmondottakból - kereszténydemokrata oldalról elvezethet egy tartózkodásig. Nem múlik ezen túlságosan sok dolog. Bár annak idején a ratifikálási vitában a kormánypárti képviselők nagyon lelkesen magyarázták nekünk, hogy milyen jót teszünk a hazának akkor, ha egy tartózkodással mégiscsak egy kicsit odasimulunk a kormányzati politikához. Mi akkor úgy gondoltuk, nem teszünk jót a hazának akkor, ha ezt megtesszük, mint ahogy fordítva, a szlovák alapszerződésnél - érzékelve azt a bizonyos "legyen már valamibe kapaszkodni" gondolatot - mi, kereszténydemokraták történetesen a tartózkodással próbáltuk dokumentálni azt a hitünket, hogy északi szomszédunkkal való kapcsolatunk lényeges nemzeti érdekeink közé tartozik.
Román vonatkozásban - mint emlékeznek képviselőtársaim - más volt a helyzet akkor, és - hála a jó Istennek - más a helyzet most. Ezt a másságot akarjuk kifejezni ezzel a gesztussal, amely tulajdonképpen csak azt a tévhitet szeretné eloszlatni, hogy valamifajta merev, durva elutasítás van az ellenzék részéről mindenfajta megbékélési és közeledési politikával szemben. Ez egész egyszerűen nem igaz. Én személy szerint különösen privilégiumnak tartom, hogy sikerült személyes és - mondhatni - baráti kapcsolatot kiépíteni az új román miniszterelnökkel, akinek elszántságát országának a fölemelésére és europaizálására, beleértve a kisebbségi ügyeket is, a magam részéről nagyra becsülöm.
Nagyon örülök, hogy a frakció így döntött, és nagyon szeretném ezt a jelzést - nagyon kicsike jelzést, de mégis érezhető jelzést - megtenni. És nagyon szeretném, ha egyszer lenne egy olyan szlovák kormány is, amely hasonló vagy még erősebb gesztusokat válthatna ki az ellenzékből.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)
